Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 31. kötet, 1913.

SZENT-GYÖRGYI ALBERT: A végbél és a pars analis recti mikroskopi szerkezetéről

750 szent­györgyi albert, igen hasonlóvá. E redők megjelölésére a «plicae reticulares» nevet találtam legalkalmasabbnak. Bár e redők praktikus jelen­tőségre is tehetnek szert, eddig majdnem teljesen elkerülték a szerzők figyelmét. A zona columnarist a végbélnek ettől a redőkben dús darab­jától egy simább részlet választja el, melyet zona glabrá-nak nevezhetünk. E zónában apró, tűszúrásszerű gödröcskék és kar­czolásszerű barázdák jelzik a lymphatikus csomóknak a nyálka­hártyákban való megjelenését. E helytől felfelé a csomók mind­inkább nőnek,­­így, hogy a pars reticularis területén rendesen már meglehetősen feltűnő kis tojásdad vagy kerek dombocskák képében ismerhetők fel. Minden dombocska közepén egy kráter­szerű behúzódás, egy «porus follicularis» látható. A piicák közti hasadékszerű mélyedésekben kiemelkedések természetesen nin­csenek, míg a behúzódás a nagyobb lymphatikus csomók felett aligha fog hiányozni. Azt azonban ki kell emelnünk, hogy a nyálkahártya összes alakulatai, a columnae Morgagni-kat is beleértve, rendkívül alá vannak vetve path­ologiás, főleg pedig postmortalis elváltozásoknak. Az egyes, mikroskopb­e megkülönböztethető zónáknak meg van az egymástól eltérő, jól jellemezhető szövettani alkotása. A zona cutanea a mikroskop alatt is alig különbözik a kü­l­bőrtől. A papillák magasak és szabálytalanok. Csak a szaruréteg nem oly vastag, mint a test felszínén általában lenni szokott. Megtaláljuk itt a bőr két jellemző mirigyféleségét is, a faggyú-és verejtékmirigyeket. Az előbbiek, a­mint azt már GAY is kiemeli (1871), néha meglepően nagyok és aránylag igen tagozottak. A verejtékmirigyek, melyeket első leírójukról (ÍAY-féle circuma­nalis mirigyeknek neveznek, morphológiailag igen gyakran szin­tén nem térnek el a rendes verejtékmirigyektől, rendesen azon­ban ez utóbbiaknál nagyobbak, sőt nem ritkán igen nagy mérete­ket mutatnak. Különlegességük nem annyira a gomoly nagysá­gában, mint inkább a lumen tágasságában keresendő, mert a­mi a gomoly nagyságát illeti, e mirigyek messze elmaradnak a hónalj­mirigyek mögött, míg a lumen tágasságát illetőleg e mirigyek minden más tájék verejték mirigyeit túlszárnyalják. Nyiroksejtek elszórtan már ezen zónában találhatók. Itt

Next