Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 31. kötet, 1913.
SZENT-GYÖRGYI ALBERT: A végbél és a pars analis recti mikroskopi szerkezetéről
750 szentgyörgyi albert, igen hasonlóvá. E redők megjelölésére a «plicae reticulares» nevet találtam legalkalmasabbnak. Bár e redők praktikus jelentőségre is tehetnek szert, eddig majdnem teljesen elkerülték a szerzők figyelmét. A zona columnarist a végbélnek ettől a redőkben dús darabjától egy simább részlet választja el, melyet zona glabrá-nak nevezhetünk. E zónában apró, tűszúrásszerű gödröcskék és karczolásszerű barázdák jelzik a lymphatikus csomóknak a nyálkahártyákban való megjelenését. E helytől felfelé a csomók mindinkább nőnek,így, hogy a pars reticularis területén rendesen már meglehetősen feltűnő kis tojásdad vagy kerek dombocskák képében ismerhetők fel. Minden dombocska közepén egy kráterszerű behúzódás, egy «porus follicularis» látható. A piicák közti hasadékszerű mélyedésekben kiemelkedések természetesen nincsenek, míg a behúzódás a nagyobb lymphatikus csomók felett aligha fog hiányozni. Azt azonban ki kell emelnünk, hogy a nyálkahártya összes alakulatai, a columnae Morgagni-kat is beleértve, rendkívül alá vannak vetve pathologiás, főleg pedig postmortalis elváltozásoknak. Az egyes, mikroskopbe megkülönböztethető zónáknak meg van az egymástól eltérő, jól jellemezhető szövettani alkotása. A zona cutanea a mikroskop alatt is alig különbözik a külbőrtől. A papillák magasak és szabálytalanok. Csak a szaruréteg nem oly vastag, mint a test felszínén általában lenni szokott. Megtaláljuk itt a bőr két jellemző mirigyféleségét is, a faggyú-és verejtékmirigyeket. Az előbbiek, amint azt már GAY is kiemeli (1871), néha meglepően nagyok és aránylag igen tagozottak. A verejtékmirigyek, melyeket első leírójukról (ÍAY-féle circumanalis mirigyeknek neveznek, morphológiailag igen gyakran szintén nem térnek el a rendes verejtékmirigyektől, rendesen azonban ez utóbbiaknál nagyobbak, sőt nem ritkán igen nagy méreteket mutatnak. Különlegességük nem annyira a gomoly nagyságában, mint inkább a lumen tágasságában keresendő, mert ami a gomoly nagyságát illeti, e mirigyek messze elmaradnak a hónaljmirigyek mögött, míg a lumen tágasságát illetőleg e mirigyek minden más tájék verejték mirigyeit túlszárnyalják. Nyiroksejtek elszórtan már ezen zónában találhatók. Itt