Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 51. kötet, 1934.

ENTZ GÉZA: A Magyar Biológiai Kutatóintézet munkálatairól

590 entz géza, csak qualitativ képét rajzolhatták meg. A mennyiségi vizsgálatokat dr. KOTTÁSZ JÓZSEF kezdette meg a Kutatóintézetben és kevés megszakítással két év óta folytatja. Quantitativ vizsgálatok hazai állóvizeinkről teljesen hiányzanak, kutatásai már csak ezért is hézagpótlók. Munkája aprólékos, pepecselő, sok ismeretet, türel­met, kitartást igényel. Nem mutatós, de hasznot hajtó. Statisz­tikái, grafikonjai és táblázatai útmutatók hydrobiológiánkban. Felöleli úgy a zoo-, mint a phytoplanktont. Kutatása fényt vet a plankton évszakonkénti változására és annak horizontális és verti­kális tagozódására. A microplankton megismerésében SCHERFFEL ALADÁR professzor segíti nagy tapasztalatával. Dr. SCHERFFEL ALADÁR professzor nemcsak maga végez plank­tonológiai, valamint algológiai és protistológiai kutatásokat, me­lyekről maga szokott a tekintetes Akadémiának beszámolni, ha­nem azáltal tesz valóban igen nagy szolgálatot a hazai és egyetemes tudományosságnak, hogy az intézetben dolgozó bel- és külföldi fiatal nemzedéket bevezeti a kutatásba s így részesíti őket nagy tudása, ismerete és emberöltőt felölelő tapasztalata áldásaiban. «Das Gewachs in den Rehrichten des Plattensees», a balatoni nádon élő szervezetek szövetkezete címén közli a hamburgi MESCH­EAT ARNO doktori értekezésében kutatásai eredményét (mely az Arch. f. Hydrobiologie-ban fog megjelenni), melyet Tihanyban az 1931—32. évben mint cserediák végzett. Ennek a munkának előzetes jelentése az a közlemény, mely a Biológiai Kutatóintézet kiadványaiban (VI. 93.) fog megjelenni. A szerző azt az életszövetkezetet, biocoenosist foglalja e címen össze, amely a nád szárán növények és állatok kapcsolatából alakul ki. Ezek a szervezetek részben szabadon kalandoznak a nád szárán, részben pedig hozzá vannak rögzülve. A dolgozat súlypontját a szövetkezet állataira helyezte a zoológus szerző. A vizsgálatot oly módon végezte, hogy megszámlálta az azonos felületű nádszáron élő állati és növényi szervezeteket. Munkája qualitatív analízis, melyet a nádszár különböző magasságú részén és a nádas eltérő területein végzett, a víz színéhez közel, külön­böző mélységekben, a nádas szélén, tehát a nyílt víz határán és a nádas belsejében, valamint a partokhoz egészen közel. A nyert adatokat táblázatokba foglalta és azokat egymással összehasonlít

Next