Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 51. kötet, 1934.
ENTZ GÉZA: A Magyar Biológiai Kutatóintézet munkálatairól
590 entz géza, csak qualitativ képét rajzolhatták meg. A mennyiségi vizsgálatokat dr. KOTTÁSZ JÓZSEF kezdette meg a Kutatóintézetben és kevés megszakítással két év óta folytatja. Quantitativ vizsgálatok hazai állóvizeinkről teljesen hiányzanak, kutatásai már csak ezért is hézagpótlók. Munkája aprólékos, pepecselő, sok ismeretet, türelmet, kitartást igényel. Nem mutatós, de hasznot hajtó. Statisztikái, grafikonjai és táblázatai útmutatók hydrobiológiánkban. Felöleli úgy a zoo-, mint a phytoplanktont. Kutatása fényt vet a plankton évszakonkénti változására és annak horizontális és vertikális tagozódására. A microplankton megismerésében SCHERFFEL ALADÁR professzor segíti nagy tapasztalatával. Dr. SCHERFFEL ALADÁR professzor nemcsak maga végez planktonológiai, valamint algológiai és protistológiai kutatásokat, melyekről maga szokott a tekintetes Akadémiának beszámolni, hanem azáltal tesz valóban igen nagy szolgálatot a hazai és egyetemes tudományosságnak, hogy az intézetben dolgozó bel- és külföldi fiatal nemzedéket bevezeti a kutatásba s így részesíti őket nagy tudása, ismerete és emberöltőt felölelő tapasztalata áldásaiban. «Das Gewachs in den Rehrichten des Plattensees», a balatoni nádon élő szervezetek szövetkezete címén közli a hamburgi MESCHEAT ARNO doktori értekezésében kutatásai eredményét (mely az Arch. f. Hydrobiologie-ban fog megjelenni), melyet Tihanyban az 1931—32. évben mint cserediák végzett. Ennek a munkának előzetes jelentése az a közlemény, mely a Biológiai Kutatóintézet kiadványaiban (VI. 93.) fog megjelenni. A szerző azt az életszövetkezetet, biocoenosist foglalja e címen össze, amely a nád szárán növények és állatok kapcsolatából alakul ki. Ezek a szervezetek részben szabadon kalandoznak a nád szárán, részben pedig hozzá vannak rögzülve. A dolgozat súlypontját a szövetkezet állataira helyezte a zoológus szerző. A vizsgálatot oly módon végezte, hogy megszámlálta az azonos felületű nádszáron élő állati és növényi szervezeteket. Munkája qualitatív analízis, melyet a nádszár különböző magasságú részén és a nádas eltérő területein végzett, a víz színéhez közel, különböző mélységekben, a nádas szélén, tehát a nyílt víz határán és a nádas belsejében, valamint a partokhoz egészen közel. A nyert adatokat táblázatokba foglalta és azokat egymással összehasonlít