Mathematikai és Természettudományi Közlemények, 18. kötet, 1883.

ROTH SAMU: Jelentés az eperjes-tokaji hegyláncz éjszaki részében tett utazásról

286 Dr. ROTH SAMU. gráfiai és chémiai tanulmányokat a helyszínen megállapít­ható osztályozás megszilárdítására és részletezésére, nem pedig - mint mostan sokszor történik — ledöntésére használja. Azonban dr. SZABÓ úr terminológiáját sem alkalmaz­hattam minden változtatás nélkül. SZABÓ úr ugyanis csak augittrachytot, amphiboltrachytot és biotitquarcztrachytot különböztet meg a Hegyalján­­) és értekezésének egy előbbi pontjában azt írja, hogy «az augittrachytban semmi amphi­bol sincs, az amphiboltrachytban ellenben augit gyakran van» (211. lap). Vizsgálataim megerősítik az ezen három kőzettípus elterjedésére vonatkozókat, a kőzetek összetéte­lére azonban némileg eltérő eredményre vezettek, ugyanis kevés azon amphiboltrachyt, mely több-kevesebb augitot nem tartalmazna, de viszont kevés azon augittrachyt, mely­ben amphibol nem fordulna elő; sőt ezen két lényeges elegyrész igen gyakran, majdnem egyenlő mennyiségben van kiválva, és ez esetben legczélszerűbbnek tartanám, ha DOELTER eljárása szerint,2) mind a két sötétszínű elegyrést vétetnék fel az elnevezésbe, és pedig az elől, mely felismer­hetőleg nagyobb mennyiségben van kiképződve (Amph­ibol­augit-trachyt, vagy augit-amphibol-trachyt). Ez elnevezést annál inkább találom okadatok­nak, mivel tetemes azon trachytok mennyisége, melyekben mind az amphibol, mind az augit szerepelnek, mint lényeges elegyrészek. A következőkben röviden elősorolom az általam bejárt pontok trachy­tváltozatait. A Sz. György és Kapi között el­húzódó trachytvonulat amphiboltrachyt, melyben amphibol mellett több-kevesebb augit is van kiválva. Az Ostra­skala nevű, Fintától éjszaknyugatra fekvő kopár dombon egy réte­ges trachytban az augit mennyisége oly tetemes, hogy ezen kőzetet bátran amphybol-augit-trach­ytnak lehet nevezni. Igen sok augitot tartalmaznak némely, a Straz déli oldalán 1) U. o. 218. lap. 2) Doelter: Uber einige Trachyte des Tokaj-Eperjes Gebirges. Mineral, Mittheil, 1874. évf. 207, 214, 315. lap.

Next