Mathematikai és Természettudományi Közlemények, 18. kötet, 1883.
ROTH SAMU: Jelentés az eperjes-tokaji hegyláncz éjszaki részében tett utazásról
286 Dr. ROTH SAMU. gráfiai és chémiai tanulmányokat a helyszínen megállapítható osztályozás megszilárdítására és részletezésére, nem pedig - mint mostan sokszor történik — ledöntésére használja. Azonban dr. SZABÓ úr terminológiáját sem alkalmazhattam minden változtatás nélkül. SZABÓ úr ugyanis csak augittrachytot, amphiboltrachytot és biotitquarcztrachytot különböztet meg a Hegyalján) és értekezésének egy előbbi pontjában azt írja, hogy «az augittrachytban semmi amphibol sincs, az amphiboltrachytban ellenben augit gyakran van» (211. lap). Vizsgálataim megerősítik az ezen három kőzettípus elterjedésére vonatkozókat, a kőzetek összetételére azonban némileg eltérő eredményre vezettek, ugyanis kevés azon amphiboltrachyt, mely több-kevesebb augitot nem tartalmazna, de viszont kevés azon augittrachyt, melyben amphibol nem fordulna elő; sőt ezen két lényeges elegyrész igen gyakran, majdnem egyenlő mennyiségben van kiválva, és ez esetben legczélszerűbbnek tartanám, ha DOELTER eljárása szerint,2) mind a két sötétszínű elegyrést vétetnék fel az elnevezésbe, és pedig az elől, mely felismerhetőleg nagyobb mennyiségben van kiképződve (Amphibolaugit-trachyt, vagy augit-amphibol-trachyt). Ez elnevezést annál inkább találom okadatoknak, mivel tetemes azon trachytok mennyisége, melyekben mind az amphibol, mind az augit szerepelnek, mint lényeges elegyrészek. A következőkben röviden elősorolom az általam bejárt pontok trachytváltozatait. A Sz. György és Kapi között elhúzódó trachytvonulat amphiboltrachyt, melyben amphibol mellett több-kevesebb augit is van kiválva. Az Ostraskala nevű, Fintától éjszaknyugatra fekvő kopár dombon egy réteges trachytban az augit mennyisége oly tetemes, hogy ezen kőzetet bátran amphybol-augit-trachytnak lehet nevezni. Igen sok augitot tartalmaznak némely, a Straz déli oldalán 1) U. o. 218. lap. 2) Doelter: Uber einige Trachyte des Tokaj-Eperjes Gebirges. Mineral, Mittheil, 1874. évf. 207, 214, 315. lap.