Mathematikai és Természettudományi Közlemények, 22. kötet, 1886-1888.

ROTH SAMU: A hajdani jégárak nyomai a Magas-Tátra déli oldalán

4 L)- ROTH SAMU. térképekből vettem át; egyes esetekben azonban, midőn a térkép adatai nem voltak kielégítők, Róth M. méréseinek eredményeit használtam fel, mint az illető helyeken külön fel is említem. Kutatásunk a Tiefengrund, a Fehérvizi-, Tarpataki-, Fel­kai-, Menguszfalvi-, Mlinicza-, Koprova- és Tycka-völgyekre terjedt ki, melyek mindegyikében, az elsőt és utolsót kivéve, a jégáraknak határozott nyomaira akadtunk. Ezen nyomok a legtöbb esetben morasnák alakjában mutatkoznak, de több helyen vándorköveket, csiszolt felületeket és egy helyen kar­czolt köveket is vettünk észre. A leírást a Fehérvíz völgyén kezdem, mely keletről nyugat felé az első hely, hol a jégáraknak határozottan felis­merhető nyomaira akadunk. Aj A Fehérvíz völgyének jégára. Ezen völgy a Zöld-tó, és az Előlső-Kézaknák völgyének egyesüléséből keletkezik és a Tátra déli oldalának egyik leg­nagyobb völgye. A Fehérvíz a Fehér-tó (helyesebben tavak) medenczéjéből ered és kezdetben nagyjában keletnek foly, de későbben a rézaknákból jövő patakkal egyesülve ennek irányát veszi fel és délkelet felé tart. A Fehér-tó medenczéje sokkal kisebb a Rézaknák hosszasan megnyúlt és jóval mé­lyebben fekvő medenczéjénél; legnagyobb azonban a Zöld-tó medenczéje, melyet dél és nyugat felé az óriási csúcsok­nak egész sora határol. A Morgás (2040 m.), a Késmárki­(2559 m.), a Lomniczi- (2634 m.), a Zöldtó- (2535 m.), a Verestó- (2425 m.), a Fehértó-csúcs (2235 m.) mind ott vannak körülötte. A félköridomú gerincztel, mely e csúcso­kat összeköti, számos nyúlvány bocsátkozik le a Zöld-tó felé, köztök magasan fekvő omladéklejtők terülnek el. Ezeken még a jelen időben is az egész nyáron át terjedelmes hó­mezők láthatók. S e tekintetben nem csak a Fehértó és Rézaknák völgyét múlja felül a Zöldtó medenczéje, hanem a Tátrának bármely más részét is. Itt kitűnően alkalmas hely volt hatalmas jégtömegek képződésére.

Next