Mathematikai és Physikai Lapok 12. (Budapest, 1903)
6. füzet - Báró Harkányi Béla: Az égitestek hőmérsékletének meghatározásáról
AZ ÉGITESTEK HŐMÉRSÉKLETÉNEK MEGHATÁROZÁSÁRÓL. Az égitestek hőmérsékletének közelítő meghatározása a hőspektrumra vonatkozó újabban felfedezett törvényeken alapszik, ezért bevezetésül ismertetni kívánom az e tárgyra vonatkozó fontosabb elméleti és kísérleti vizsgálatokat, melyek a sugárzó energia törvényeinek mélyebb ismeretéhez vezettek.A Kirchhoff híres törvényével, melyben az emissio- és absorbtioképesség közötti összefüggést szigorú elméleti alapon állapítja meg, nemcsak a spektroskópia sokoldalú alkalmazását tette lehetővé, hanem az újabb vizsgálatok irányát is kijelölte. Ha A’-vel jelöljük egy tetszőleges test emissióképességét, .1-val absorbtioképességét ugyanazon hullámhossznál és hőmérsékletnél, akkor Kirchhoff szerint az: hányados független a test anyagi mineműségétől s csakis a hullámhossz és hőmérséklet függvénye. Ezen egyenlet alapján az e függvény úgy is értelmezhető, mint egy olyan test emissioképessége, melynek absorbtioképessége minden hullámhossznál és * V. ö. 0. Lummer : «Le rayonnement des corps noivs» az 1900-iki párizsi physikus-congressus «Rapport»-jának 11. kötetében, 41—99. 1. (1900.) H. Kayser : «Handbuch der Spectroscopie» II. k. 11. fejezet 07— 130. I. (1902), mindkettő részletes irodalmi tájékoztatóval. J. Scheiner : «Strahlung und Temperatur der Sonne» (1899). H. G. Vogel : «Resultate spectralphotometrischer Untersuchungen». Monatsber. der k. Preuss. Akad. der Wiss. Jahrg. 1880, 801—811. 1. Baron B. Harkányi: «Leber die Temperaturbestimmung der Fixsterne auf spectralphotometrischem Wege». Ast.ron. Nachr. Nr. 3770 (1902).