Mathematikai és Physikai Lapok 23. (Budapest, 1914)
1. füzet - Báró Harkányi Béla: A fénysebesség változásának szerepe asztronómiai jelenségeknél
36 BÁRÓ HARKÁNYI BÉLA. jön tekintetbe. Ezt kell az észlelés idejéből levonni, hogy a valódi fázis megállapítására mérvadó időt megkapjuk, lesz tehát a radiális sebesség: p = u cos f(u) cos Z /'(m) cos Z (4) az /'(l)-val szorzett kis tagot sorba fejtve, elegendő pontossággal nyerjük, hogy: p = u cos [l-ft-s- f (u) cos Z] = u cos (l—k cos Z), (5) hol rövidség kedvéért k = ^f(u) (6) és a a másodpercenkénti középmozgás: n : 86400. Az (5) egyenletet most már a (3) egyenlettel összehasonlítva, közvetlenül világos, hogy ha (3)-ban az e elsőnél magasabb hatványaitól függő tagokat elhanyagoljuk, a két egyenlet azonossá válik, ha még: n = u; a = 90° ; e = |k. Vagyis végeredményben a fénysebességre vonatkozó fentebb részletezett feltevés a körpályában mozgó test radiális sebességére oly befolyást gyakorol, hogy ennek következtében az égitest sebessége olyan törvényt látszik követni, mintha a pálya 1 k exczentriczitású ellipszis volna, a fénysebességet e mellett állandónak tételezve fel. (6)-ból következik, hogy k annál nagyobb, minél nagyobb a A távolság, az a pályamenti sebesség és a p középmozgás. Guthrick az ily körülmények között észlelhető sebességi görbéket ezen jellemző állandók különböző választása mellett megszerkesztette és arra a következtetésre jut, hogy míg a × 100 km sec sebességnél sem lenne J c—/ (u) COS /J | f (u) cos Z co / J _ f (u) cos Z)