Matrikula, 2017 (7. évfolyam, 1-4. szám)

2017 / 1. szám - Boldog Györgyi, Dr. Sipos IlI. Béla: A Szakács (székelyszenterzsébeti) és rokon székely családok története és családfái (1. rész)

Matrikula nemességet és címert adományoz, és Székelyvásárhelyen fekvő házát nemesi birtoknak nyil­vánítja.32 A Szakáts (Szenterzsébeti) családfa ismertetése megtalálható a „Nemesi évkönyv 1927-28­ 5-6. évf. kötetében is. A nemesi cím adományozásával kapcsolatban itt a következő új információkat talál­juk: Bethlen Gábor erdélyi fejedelem Szakacz Jánosnak 1618. november 3-án nem csak címeres levelet adományoz, hanem „a Szent Erzsébeten lévő házát is felszabadítja, ezen nemeslevél 1632. jul. 12-én Udvarhely m. hirdettetett ki. 1732. máj. 10. és 1783. márc. 28. a család nemessége a legfel­sőbb helyen igazoltatott, melynek alapján 1793. márc. 14-én Szakács János dévai lakos 33 Udvarhely megyétől nemesi bizonyságlevelet kap s ennek alapján 1793. április 23-án Hunyad vármegye nemesei közé felvették. 1825. febr. 15-én Szakács Sándor fiai Udvarhelyre, nyert ns. biz., ugyanezen évben Zarándvármegyében hirdettetett ki. (Csal. II.) A m. kir. kóm. 47626/921. szám alatt Szakáts Pál Zoltán és István Jenő nemességét a Szenterzsébeti előnevét igazolta. .. .A nemesi levél Szakáts Péter birto­kában, Bika­falva. Vallás református." Az eredeti oklevél 1900-ban Szakáts Péter birtokában volt Marosvásárhelyen. A Pálmay-gyűjteménynek a Szakács családdal kapcsolatos forrásanyaga A Pálmay-gyűjtemény és Pálmay József: Udvarhely vármegye nemes családjai c. műve 34 alapján, a Szakáts (szenterzsébeti) család ősrégi eredeti székely családja, amelynek egyik őse az 1600-as évek második évtizedében telepedett meg Szenterzsébet községben. A lustrák alapján ez 1615 és 1626 között történt meg, de bizonyosan 1618-ban, amikor Szakács János nemességet szerzett, hiszen ekkor már háza volt Szenterzsébeten. A község a régi Udvarhelyszék területén volt, a későbbi közigazgatási beosztás szerint az Udvarhely megyei, Székely­keresztúri járásba került.36 Egyedül ettől a Szakács Jánostól származott le a ma már oly nagy kiterjedésű Szakáts család, amelynél Udvarhely megyében csak a vargyasi Máthé család kiterjedtebb. A család egyik ágának őse az 1730 körül élt Boldizsár, akinek Boldizsár, Sándor és Mihály nevű fiaiban három ágra szakadt­­. Pálmay József: Udvarhely vármegye nemes családjai. Székelyudvarhely. 1906. 223-225. és 2. Pálmay adattár 1910. (1910. P 836 [1559.-1913.]) Szakáts (szenterzsébeti) család. MNL OL. Ezt egészítette ki a Nemesi évkönyv. Szerkesztette királydaróczi Daróczy Zoltán. 1927-28. Budapest: May Nyomda RT. A Nemesi évkönyv számos új adatot tartalmaz, de nem tér 32 Áldásy Antal: A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának címerjegyzéke. II. Címereslevelek. 2. kötet. Budapest, 1923. I. Ma­gyarországi címereslevelek. 322. 204-205. 33 Szakács János I. földbirtokos. (*Székelyudvarhely, 1766. január 20.­) Lakik Déva, Brád.­­ Magyary Terézia. 34 A legrészletesebb Szakács családfa levezetés Pálmay József két munkájában található, az adatokat Szakács Péter adta le­ el a Pálmay József féle két forrásanyagtól. 35 Pálmay adattár 1910. Szakáts (szenterzsébeti) család. MNL OL. Id. mű. A Szenterzsébeti Szakáts család krónikája. Ez tar­talmazza a nemességet Szakáts János leszármazottait a szerző (Sipos III. Béla) édesanyjáig, Szakács Dóráig. 36 Székelykeresztúr Segesvár közelében lévő község. 23

Next