Medgyesi Lapok, 1938 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1938-01-10 / 1. szám

Szerkesztőség és Kiadóhivatal: Mediaş—Medgyes »Pax" Str. Pastorul de sus No. a. Kiadja a „Medgyesi Lapok* kiadóvállalata: W­­­ill's.­­ H. Mediaş—Med­gyes és környékének független magyar laina Primredactor — Főszerkesztő : SZ. NAGY SÁNDOR Előfizetési dij : Egész évre 240 Lei. — Félévre 120 L­. Negyed évre 60 Lei. — Egyesszám ára 5 Lei.­­ Egyesületeknek, bankoknak, olvasóköröknek, vállalatoknak havi 50 Lei. — Külföldre 480 Lei. Nagyon jó, ha van, helyes gondolko­zásul, okos ember kezében áldás. Áldás neki is, másoknak is. A közügyre nagy előmenetel min­den összeg, mi a vezetők vagy mások vagyonából közcélra for­­díttatik. De viszont a közügyre nagy átok minden helytelenül felhasznált, mulatságokra mér­téktelenül kiszórt érték. Átok a közre és átok az egyesekre, mert gondolkozásmódjuk ez után romlik, kényelművé lesz. Akinek Isten vagyont adott, az emberek szemében bizonyos tekintélyt is adott vele, keresik, szívesen vannak a társaságá­ban, szívesen bízzák rá egye­sületek vezetését, mert támo­gatást remélnek tőle. Egyszer beválik ez a remény, máskor nem. Ha nem, a csalódást is meg lehet és meg kell érteni. Azt mondják, nincs olyan gazdag hozomány, melyet az asszony el ne tudna használni. Igényei ugyanis rendesen arány­ban vannak — sőt néha felül is múlják mindazt, amennyit ért a hozománya. Megesik ilyen a társadalmi életben is. Ha a ve­zető munkájának irányát és szellemét vagyona szabja meg, a közakarat, a gyűlések értéke alább száll, majd háttérbe szo­rul, végül egyenesen gátló aka­dálynak tekintetik. Minek, mi­kor úgy sem lehet mindent a tömeg elé tárni és rájuk bízni? ! Sőt lehetnek vezetői érdek­k, kötelezettségek, melyeket félteni lehet a gyűlések hangulatától. A benne munkálkodónak fáj, a kívül­állót azonban sok­szor mo­solyra deríti, milyen mestersé­ges, ügyes fogásokkal tudja a vagyon a demokrácia és köz­érdek látszatát kelteni és mi­lyen sokan segítenek neki ebben. Szükségese tehát, hogy a vagyonos ember magát vezető állásokra ajánlgassa ? Nem ! Bi­zonyos egészséges mértékig a közfigyelem úgy is rá irányul és nagy helyzeti előnyét nem tagadhatja senki. S ha nem irá­nyulna rá olyan mértékben, mint ő szeretné, akkor meg éppen nem jó magát ajánlgat­­nia, mert ez nem történnék önmagának megalázása nélkül. Első megalázó gondolat az, hogy ő csak vagyonával tud oda jutni, ahová akar, nem más személyes tulajdonságaival. De jöhet egy másik, még súlyo­sabb gondolat is: minden va­gyonával és minden ezen fel­épülő előnnyel sem tud az lenni mások szemében, aminek látszani szeretne. Ilyenekből keletkeznek a nagy társadalmi súrlódások és küz­delmek, amilyenektől Isten mentse meg úgy az egyeseket, mint a társadalmi életet. Mi tehát a tanulság? A ve­zetők választásánál nagyon má­sod- vagy harmadrangú a va­gyon kérdése. Első fontosságú a tagok részéről a közbizalom, a vezető részéről pedig: hiva­tott-e, alkalmas-e arra, hogy a kitűzött célt köztudattá tegye ? érdekében köztevékenységet in­dítson be és irányítson? főleg pedig: tud e áldozatkészséget támasztani és ébren tartani leg­alább a tagdjak rendes befize­tésére és felhasználására? Mert az egyesületi életnek és társadalmi munkának szilárd alapja: a közös részvétel és áldozat minden munkában kellő céltudattal, nem pedig a mástól várt kisegítés. Ami pusztán ez utóbbin épül fel, melegházi növény, melynek minden szél megárt. A céltudatos teher­viselés pedig szilárd alap, mely dacol a­z idők minden viharával. Dr. ■aMaMMSKttl0Rflţ]9­»­eaa] Keresztény és nemzeti megszilárdulás minden vonalon — modotta dr. Pop Cornel Nagyküküllő megye új prefektusa újévi beszédében Az új kormány berendezkedé­sének első lépése az volt me­gyénkben, hogy dr. Ştirbeţiu Victor prefektus helyét dr. Pop Cornel foglalta el. A további be­rendezkedés következtében a január 8.-ra összehívott megye­­gyűlés, melyen a tanácstagok fele kisorsolás alá került volna, elmarad. Valószínűleg interimár bizottság kerül egyelőre úgy a megye, mint a városok és köz­ségek élére. A január 1.-én tartott újévi tisztelgés alkalmával az új pre­fektus kifejtette a kormány pro­­grammját, mely rév­en e két gondolat: keresztyén és nemzeti megszilárdulás minden vonalon Rámutatott a már eddig is vég­zettekre és kihangoztatta, hogy mint kormánya, úgy ő sem be­szélni akar, hanem mindenek előtt cselekedni. A kisebbségek felé­­,hangoztatta a megértést és együttm­unkálkodást; katonasá­­gunkkal szemben megfelelő ka­szárnya építését és nagyobb ka­tonai egység idehozatalát; a baóság számára munkájuk mél­tóságának megfelelő berendezést. Ritkán hallatszott fel olyan gyakori taps- és tetszés nyilvá­nítás, mint e program rövid, de határozott kifejtése alkalmával. Bolsevizmus írta: dr. P. Tréfán Timotheusz. Feltétlenül szükséges meg­állapítanunk, hogy mi az állam célja és feladata. Ezt azonban kétféle szemszögből nézve te­hetjük meg. A mai, vagyis a keresztény Világnézet vagy a kommunista elképzelés szerint. A mai államtudomány azt mondja, hogy az államot a külső és belső közbiztonság szükségérzete hozta létre. Mert a munkát, a munka s gyümölcsének beérését, a kul­túra fejlődését csak úgy lehet biztosítani, hogy ha a lakosság a külső ellenségektől biztonság­ban érzi magát. A munkát, an­nak eredményét, a vagyont s a kultúrát azonban belső ellenség is veszélyezteti. Régen a gonosz­tevőket megverték, megcson­kították, kiszúrták a szemeit s elküldötték koldulni. Ma az állam a törvényhozás által igyekszik őket megfékezni s megbüntetni. Az állam célja s feladata tehát az igazság he­lyes mérlege szerint, jogrendet létesíteni. Ezzel szemben a bolsevista államelmélet azt mondja, hogy a mai államot a magántőke a maga védelmére hozta létre. Ezt nemcsak a saját védelmére, hanem a proletárok kizsákmá­nyolására. A mai államforma osztálykülönbségeket teremtett, a gazdagoknak kedvezett s a szegényeket kizsákmányolta. Ezért jogosnak és szükséges­nek tartja, hogy a proletár diktatúra létesítése által a ki­­zsákmányolókat, kapitalistákat elnyomják. Azt tanítják, hogy a tökéle­tesen kifejlett kommunista ál­lamban nincs felsőbbség és engedelmesség. Ez vagy ret­tenetes vagy fényes állapot. Ezen állapot elérésére fel­használható minden terror és forradalom. Érdekes jelenség, hogy nép- vagy proletár dikta­túrával szemben a más osztá­lyok vagy néprétegek semmi oltalmat nem nyerhetnek az államtól. Különben azokat az elméleteket megvalósítva látjuk Oroszországban, Mexikóban, Kí­nában, Spanyolországban. És a kérdésre, hogy hát ez rend? Stalínék azt mondják: ez át­meneti állapot. Valószínűleg úgy érzik, hogy a meggyilkoltak átmennek a más világra. 2. Az állam célja és feladata továbbá a gazdasági rend meg­teremtése és ellenőrzése. Ezzel szemben a liberalizmus azt tanítja, hogy az állam teljes mértékben teljesíti célját és feladatát, ha a polgárok lesz.

Next