Medgyesi Ujság, 1913 (9. évfolyam, 367-416. szám)
1913-01-12 / 368. szám
Megjelenik minden vasárnap. Medgyes, 1913. január 12. IX. évfolyam 368. szám. Szerkesztőség: Medgyes, Vasut-utca 7. A közlemények és hirdetések e címen: előfizetési és hirdetési dijak a kiadóhivatal címére küldendők. Hivatalos hirdetések 100 szóig 10 korona, azonfelül minden 100 szó 3 kor. Előfizetési árak: Negyedévre 2 kor., egyes szám 16 fillér. Társadalmi hetilap. Magánhirdetések megegyezés szerint. Nyílttér soronként 40 fillér FIGYELŐ. Ahelyett, hogy gazdasági viszonyok kedvezőbbre fordulnának, rosszabbodik a helyzet. Nem rémlátások voltak, a nehéz, rossz idők jóslásai. S ezeknek az időknek közepette, itt nálunk mintha minden rendjén volna. Mulatnak az emberek, táncolnak, fogy a selyem és egyik Tanzkranzbhenné enyhített bál, a másikat követi. A keserű mosoly ül a komolyan figyelők szája szélére s ehez hasonlók a gondolatai is. Hát itt minálunk igazán már nem értik meg az idő intő jelét, nem találják úgy, hogy most már igazán vissza kellene fordulni a lukszus tetőpontjáról ? Annyi a baj, annyi a nyomor és higyyék el kérem, nem minden jókedv igazi ma már, a Boston fülbemászó melódiája is olykor-olykor halotti nótaszerű. Elszomorító mintha a világ végét siratná már is. Hiszen nem kell örökre feladni a jókedvet, a mulatozást. Épen csak rövid időre, talán az idei farsangra. A pangásnak, a szomorúságnak e napjaiban. Amikor bukás, pusztulás és kaszásrémekkel kergetőzik a levegő, melynek a szaga sem a kedves, éltető, régi, hanem fojtó. Csak addig, amig kiheverheti mindenki a baját, hiszen mindegyiknek van s amig nem Galgehhumorral kell elütni gond jainkat mások előtt. Sohse késő észretérni s az utolsó pillanatban is meglehet valamit menteni. Csak egészséges gondolkozás, egy kis lemondani tudás kell. Eléggé nyugtató a remény úgyis, hogy nemsokára minden máskép lesz és pótolhatjuk a mulatságainkat. * Újból Erzsébetvárosról ... Az erzsébetvárosi szászok a „Nagyszebeni Ujság“-ban egy nyilatkozatot tesznek közzé. Mondják: Nem azonosítjuk magunkat a „Sächsisches Volksblatt“ felfogásával, a megye közigazgatása elleni támadások a szerkesztő egyéni véleménye, mi nem írjuk alá, mi nem vállaljuk a felelőséget sem most, sem a jövőben érte, mert mi jóbarátságban akarunk élni az erzsébetvárosi magyarsággal. Ezt a nyilatkozatot 20—30-an írták alá, tehát a zöme a szászságnak. A megnyilakozást magát mindenki helyeselheti. De nem a módját. Vájjon ki tanácsolta, hogy ezt a nyilatkozatot épen Nagyszebenben, a magyarságnak is kell megtudnia. Vájjon ki tanácsolta, hogy a hazafias érzés megnyilatkozásával egyidejűleg egy embert, egy szerkesztőt, aki mindenesetre nemcsak saját egyéni meggyőződését írta lapjában meg, hanem használni vélt olvasóinak is, lerántsanak. Félreállani, cserbenhagyni valakit, aki vezérünk volt, de nem passzolt nekünk, az emberi dolog, de lestélni, ily túlságos őszinteséggel elválni tőle, engedelmet kérünk, nem karakter, mint ahogy egy német laptársunk megjegyzi, nem a szászság összetartásának szimptonája. És mert épen Nagyszebenben kell tudni, mert nem Erzsébetvároson, ahol a színhelye van e harcocskáknak, ahol mindnyájan laknak. A szerkesztő nézeteit bár mi sem osztottuk mindig, sajnáljuk, hogy ennyire tudták megbecsülni hívei munkáját. És élénken dokumentálja ez az eljárás azt a bennünk rég megrögzött hitet, hogy milyen hálátlan fáradtság a vidéki hirlapirás. HÍREK. A járásbíróság ez évi ügyrendje. Az 1897. évi 73465. sz. I. M. rendelet 2. és 3. §-a alapján közzéteszem, hogy a vezetésem alatti medgyesi kir. járásbíróságnak 1913. évi január 1-től kezdődőleg ünnepnapok kivételével csütörtökön d. e. 9—11 óráig jegyzőkönyvbe veszi: 1. A szóbeli kérelmeket, kereseteket és nyilatkozatokat, polgári peres és perenkivüli ügyekben Kocziány Lajos kir. járásbiró (1. em. 6. ajtó). 2. A kir. járásbíróság hatáskörébe tartozó vétség és kihágásokra vonatkozó szóbeli feljelentéseket, valamint a kir. járásbíróság hatáskörébe tartozó bűncselekményekre vonatkozó bűnvádi feljelentéseket Sikó Géza kir. járásbíró (földszint 10. sz.) 3. Az egyezségi eljárásra vonatkozó kérelmeket és nyilatkozatokat. 4. Fizetési meghagyásokra vonatkozó kérelmeket és nyilatkozatokat (ad. 3. 4.) Kocziány Lajos kir. járásbíró. Az egyezségi kísérletre vonatkozó idézés és fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmeket, továbbá oly szóbeli kérelmeket, kereseteket és nyilatkozatokat, valamint a büntető ügyekre vonatkozó feljelentéseket, melyek gyors elintézést igényelnek, vagy amelyeknek előterjesztése végért a bíróság székhelyének területén kívül lakó fél jelentkezik, a hivatalos órákon bármely napon felvétetnek. A szombati napnak d. 9—11 óráját oly törvény napoknak jelölöm ki, melyekre felek ügyek tárgyalása végett a bíróságnál idézés nélkül is megjelenhetnek. A felek ezen a napon kívül is megjelenhetnek idézés nélkül valamely per sommás tárgyalása végett, de ez esetben ügyük csak az erre a napra kitűzött tárgyalások és egyezségi kísérletek elintézése után kerül tárgyalásra. Medgyes, 1912. december 22. Sikó Géza, kir. járásbiró. A marosvásárhelyi ügyvédi vizsgálóbizottság. Az igazságügyminiszter a marosvásárhelyi ügyvédvizsgáló bizottság elnökévé Ternovszky Béla marosvásárhelyi táblai elnököt, a bizottság tagjaivá: Bocskor Antal táblai bírót, Bodó Sándor főügyészt, Császár Béla táblai bírót, Csipkés Árpád táblai bírót, Fekete Imre táblai bírót, Filipek Ferenc táblai bírót, Goldner Károly táblai bírót, dr. Guidi Papp Imre táblai, Jakab Rudolf kir. kúriai bírói címmel és jelleggel felruházott táblai bírót, Keczer Gyula táblai bírót, dr. Konczwald Endre táblai elnöki titkárt, Nagy Elek táblai bírót, dr. Posoni Gábor táblai tanácselnököt, dr. Simó Balázs táblai bírót és elnökhelyettesekké a bírák közül dr. Posoni Gábor táblai tanácselnököt és Jakab Rudolf kúriai bírói címmel és jelleggel felruházott táblai bírót, a marosvásárhelyi ügyvédi kamara által választott tagok közül pedig Csongvai Lajos és Csontos Olivér marosvásárhelyi ügyvédeket, továbbá a bizottság titkárává dr. Konczvald Endre ítélőtáblas elnöki titkárt a folyó év tartamára kinevezte. Hívek püspökük ellen. Az Est című budapesti lap Írja: Nagyszebenben Hohenlohe Egon herceg a róm. kath. plébános, gróf Mailáth püspök unokaöccse. Az egyházi főgondnok Zeibig bankigazgató, a „Vereinsbank“ alapitója is igen befolyásos ember. A herceggel utóbbi időben hadilábra került a főkurátor s a püspök őt, mert derekát beadni hajlandó nem volt, felmentette állásától. Az élethossziglan megválasztott főgondnok a felmentést nem fogadta el, az egyházközséghez appellált a püspök törvénytelen intézkedése ellen, amely őt 316 szótöbbséggel 2 ellenében bizalmáról biztosította s újra főgondnokául választotta. Nagy most Szeben városában a szenzáció, a torzsalkodás nyomán számtalan hírlapi polémia keletkezett s érdeklődéssel várják gróf Mailáth püspök további intézkedését. A földgáz kigyulása. Említettük mult számunkban, hogy a Schemmertben az egyik földgáz kút kigyulladt s mintegy 3 napig égett. Végre Budapest és Kolozsvárról leérkeztek a kincstári mérnökök s hoszszas fáradozás után sikerült az elzárása a forrásnak, amivel a tűz is megszűnt. — Már a mérnökök is megállapították, hogyvalamelyes gondatlanság okozta a benzintartály felrobbanását, amelytől a kút kigyulladt s 8 munkást is összeégetett. A benzinmotor körül cigarettavégeket és gyufásskatulyát is találtak. Barla Gerő, az erzsébetvárosi törvényszék vizsgálóbírája is kiszállott a helyszínére s bár a szemle eredményét nem tudjuk részletesen, megállapították a munkások gondatlanságát. Az adóösszeíró bizottságok működésének felfüggesztése. A hivatalos lap egyik száma közli a pénzügyminiszternek a tőkekamat- és járadékadó alá tartozó jövedelmekről szóló vallomások bekivonásának és az adóösszeíró bizottságok működésének felfüggesztése tárgyában kibocsájtott körrendeletét. A miniszteri rendelet szerint az 1913. évi állami költségvetésről szóló 1912. évi LXVI. törvény 5. §-ában adott felhatalmazás alapján a házadó, valamint a tőkekamat- és járadékadó 1913. évre vonatkozó kivetésének megindítása tárgyában 1912. évi október hó 7-én kiadott 111507. sz. miniszteri rendeletnek (Pénzügyi Közlöny 28. sz.) a tőkekamat- és járadékadó alá tartozó jövedelmekről szóló vallomások bekivonására vonatkozó részének végrehajtását, továbbá a tőkekamat- és járadékadó kivetését, valamint a jövedelemadóról szóló 1909. évi X. t.-c. 32. §-ában említett adóösszeíró bizottságok működésének megkezdését további rendelkezésig függőben tartja. Megszűnt a sertészárlat. Medgyesen a túlságos óvatosság jóvoltából majdnem egy évig tartott a sertészárlat. Ez az állapot megbénította a kisebb sertéstenyésztőket úgy itt, mint a vidéken s csak a nagyobb sertéshizlaldák virágoztak egyre jobban. Most végre egy év után feloldották a várost