Medgyesi Ujság, 1913 (9. évfolyam, 367-416. szám)

1913-01-12 / 368. szám

Megjelenik minden vasárnap. Medgyes, 1913. január 12. IX. évfolyam 368. szám. Szerkesztőség: Medgyes, Vasut-utca 7. A közlemények és hirde­tések e címen: előfizetési és hirdetési dijak a kiadó­­hivatal címére küldendők. Hivatalos hirdetések 100 szóig 10 korona, azon­felül minden 100 szó 3 kor. Előfizetési árak: Negyedévre 2 kor., egyes szám 16 fillér. Társadalmi hetilap. Magánhirdetések meg­egyezés szerint. Nyílttér soronként 40 fillér FIGYELŐ. Ahelyett, hogy gazdasági viszonyok kedve­zőbbre fordulnának, rosszabbodik a helyzet. Nem rémlátások voltak, a nehéz, rossz idők jóslásai. S ezeknek az időknek közepette, itt nálunk mintha minden rendjén volna. Mulatnak az emberek, tán­colnak, fogy a selyem és egyik Tanz­­kranzbhenné enyhített bál, a másikat követi. A keserű mosoly ül a komolyan figyelők szája szélére s ehez hasonlók a gondolatai is. Hát itt minálunk igazán már nem értik meg az idő intő jelét, nem találják úgy, hogy most már igazán vissza kellene fordulni a lukszus tetőpontjáról ? Annyi a baj, annyi a nyomor és higyyék el kérem, nem minden jókedv igazi ma már, a Boston fülbemászó meló­diája is olykor-olykor halotti nótaszerű­. Elszomorító mintha a világ végét siratná már is. Hiszen nem kell örökre feladni a jókedvet, a mulatozást. Épen csak rövid időre, talán az idei farsangra. A pangásnak, a szomorúságnak e nap­jaiban. Amikor bukás, pusztulás és kaszásrémekkel kergetőzik a levegő, melynek a szaga sem a ked­ves, éltető, régi, hanem fojtó. Csak addig, amig kiheverheti mindenki a baját, hiszen mindegyiknek van s amig nem Galgehhumorral kell elütni gond­ jainkat mások előtt. Sohse késő észretérni s az utolsó pillanatban is meglehet valamit menteni. Csak egészséges gondolkozás, egy kis lemondani tudás kell. Eléggé nyugtató a remény úgyis, hogy nemsokára minden máskép lesz és pótolhatjuk a mulatságainkat. * Újból Erzsébetvárosról ... Az erzsébetvárosi szászok a „Nagyszebeni Ujság“-ban egy nyilatko­zatot tesznek közzé. Mondják: Nem azonosítjuk magunkat a „Sächsisches Volksblatt“ felfogásával, a megye közigazgatása elleni támadások a szer­kesztő egyéni véleménye, mi nem írjuk alá, mi nem vállaljuk a felelőséget sem most, sem a jövő­ben érte, mert mi jóbarátságban akarunk élni az erzsébetvárosi magyarsággal. Ezt a nyilatkozatot 20—30-an írták alá, tehát a zöme a szászságnak. A megnyilakozást magát mindenki helyeselheti. De nem a módját. Vájjon ki tanácsolta, hogy ezt a­­ nyilatkozatot épen Nagyszebenben, a magyarságnak is kell megtudnia. Vájjon ki tanácsolta, hogy a hazafias érzés megnyilatkozásával egyidejűleg egy embert, egy szerkesztőt, aki mindenesetre nemcsak saját egyéni meggyőződését írta lapjában meg, hanem használni vélt olvasóinak is, lerántsanak. Félreállani, cserbenhagyni valakit, aki vezé­rünk volt, de nem passzolt nekünk, az emberi dolog, de lestélni, ily túlságos őszinteséggel elválni tőle, engedelmet kérünk, nem karakter, mint ahogy egy német laptársunk megjegyzi, nem a szászság összetartásának szimptonája. És mert épen Nagyszebenben kell tudni, mert nem Erzsébetvároson, ahol a színhelye van e harcocskáknak, ahol mindnyájan laknak. A szerkesztő nézeteit bár mi sem osztottuk mindig, sajnáljuk, hogy ennyire tudták megbecsülni hívei munkáját. És élénken dokumentálja ez az eljárás azt a bennünk rég megrögzött hitet, hogy milyen hálátlan fáradtság a vidéki hirlapirás. HÍREK. A járásbíróság ez évi ügyrendje. Az 1897. évi 73465. sz. I. M. rendelet 2. és 3. §-a alapján közzéteszem, hogy a vezetésem alatti medgyesi kir. járásbíróság­nak 1913. évi január 1-től kezdődőleg ünnepnapok kivételével csütörtökön d. e. 9—11 óráig jegyzőkönyvbe veszi: 1. A szóbeli kérelmeket, kereseteket és nyilatkozatokat, polgári peres és peren­­kivü­li ügyekben Kocziány Lajos kir. járás­­biró (1. em. 6. ajtó). 2. A kir. járásbíróság hatáskörébe tartozó vétség és kihágásokra vonatkozó szóbeli feljelentéseket, valamint a kir. járás­­bíróság hatáskörébe tartozó bűncselekmé­nyekre vonatkozó bűnvádi feljelentéseket Sikó Géza kir. járásbíró (földszint 10. sz.) 3. Az egyezségi eljárásra vonatkozó kérelmeket és nyilatkozatokat. 4. Fizetési meghagyásokra vonatkozó kérelmeket és nyilatkozatokat (ad. 3. 4.) Kocziány Lajos kir. járásbíró. Az egyezségi kísérletre vonatkozó idé­zés és fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmeket, továbbá oly szóbeli kérelmeket, kereseteket és nyilatkozatokat, valamint a büntető ügyekre vonatkozó feljelentéseket, melyek gyors elintézést igényelnek, vagy amelyeknek előterjesztése végért a bíróság székhelyének területén kívül lakó fél jelent­kezik, a hivatalos órákon bármely napon felvétetnek. A szombati napnak d. 9—11 óráját oly törvény napoknak jelölöm ki, melyekre felek ügyek tárgyalása végett a bíróságnál idézés nélkül is megjelenhetnek. A felek ezen a napon kívü­l is megjelenhetnek idézés nélkül valamely per sommás tárgya­lása végett, de ez esetben ügyük csak az erre a napra kitűzött tárgyalások és egyez­ségi kísérletek elintézése után kerül tár­gyalásra. Medgyes, 1912. december 22. Sikó Géza, kir. járásbiró. A marosvásárhelyi ügyvédi vizs­gálóbizottság. Az igazságügyminiszter a marosvásárhelyi ügyvédvizsgáló bizottság elnökévé Ternovszky Béla marosvásárhelyi táblai elnököt, a bizottság tagjaivá: Bocs­­kor Antal táblai bírót, Bodó Sándor főügyészt, Császár Béla táblai bírót, Csip­kés Árpád táblai bírót, Fekete Imre táblai bírót, Filipek Ferenc táblai bírót, Goldner Károly táblai bírót, dr. Guidi Papp Imre táblai, Jakab Rudolf kir. kúriai bírói cím­mel és jelleggel felruházott táblai bírót, Keczer Gyula táblai bírót, dr. Konczwald Endre táblai elnöki titkárt, Nagy Elek táblai bírót, dr. Posoni Gábor táblai tanácselnö­köt, dr. Simó Balázs táblai bírót és elnök­­helyettesekké a bírák közül dr. Posoni Gábor táblai tanácselnököt és Jakab Rudolf kúriai bírói címmel és jelleggel felruházott táblai bírót, a marosvásárhelyi ügyvédi kamara által választott tagok közül pedig Csongvai Lajos és Csontos Olivér maros­­vásárhelyi ügyvédeket, továbbá a bizottság titkárává dr. Konczvald Endre ítélőtáblas elnöki titkárt a folyó év tartamára kinevezte. Hívek püspökük ellen. Az Est című budapesti lap Írja: Nagyszebenben Hohen­lohe Egon herceg a róm.­ kath. plébános, gróf Mailáth püspök unokaöccse. Az egy­házi főgondnok Zeibig bankigazgató, a „Vereinsbank“ alapitója is igen befolyásos ember. A herceggel utóbbi időben hadi­lábra került a főkurátor s a püspök őt, mert derekát beadni hajlandó nem volt, felmentette állásától. Az élethossziglan meg­választott főgondnok a felmentést nem fogadta el, az egyházközséghez appellált a püspök törvénytelen intézkedése ellen, amely őt 316 szótöbbséggel 2 ellenében bizalmáról biztosította s újra főgondnokául választotta. Nagy most Szeben városában a szenzáció, a torzsalkodás nyomán szám­talan hírlapi polémia keletkezett s érdeklő­déssel várják gróf Mailáth püspök további intézkedését. A földgáz kigyulása. Említettük mult számunkban, hogy a Schemmertben az egyik földgáz kút kigyulladt s mintegy 3 napig égett. Végre Budapest és Kolozsvár­ról leérkeztek a kincstári mérnökök s hosz­­szas fáradozás után sikerült az elzárása a forrásnak, amivel a tűz is megszűnt. — Már a mérnökök is megállapították, hogy­­valamelyes gondatlanság okozta a benzin­tartály felrobbanását, amelytől a kút kigyul­ladt s 8 munkást is összeégetett. A benzin­motor körül cigarettavégeket és gyufás­­skatulyát is találtak. Barla Gerő, az erzsé­betvárosi törvényszék vizsgáló­bíráj­a is kiszállott a helyszínére s bár a szemle eredményét nem tudjuk részletesen, meg­állapították a munkások gondatlanságát. Az adóösszeíró bizottságok műkö­désének felfüggesztése. A hivatalos lap egyik száma közli a pénzügyminiszternek a tőkekamat- és járadékadó alá tartozó jöve­delmekről szóló vallomások bekivonásának és az adóösszeíró bizottságok működésé­nek felfüggesztése tárgyában kibocsájtott körrendeletét. A miniszteri rendelet szerint az 1913. évi állami költségvetésről szóló 1912. évi LXVI. törvény 5. §-ában adott felhatalmazás alapján a házadó, valamint a tőkekamat- és járadékadó 1913. évre vonatkozó kivetésének megindítása tárgyá­ban 1912. évi október hó 7-én kiadott 111507. sz. miniszteri rendeletnek (Pénz­ügyi Közlöny 28. sz.) a tőkekamat- és járadékadó alá tartozó jövedelmekről szóló vallomások bekivonására vonatkozó részé­nek végrehajtását, továbbá a tőkekamat- és járadékadó kivetését, valamint a jövedelem­­adóról szóló 1909. évi X. t.-c. 32. §-ában említett adóösszeíró bizottságok működé­sének megkezdését további rendelkezésig függőben tartja. Megszűnt a sertészárlat. Medgyesen a túlságos óvatosság jóvoltából majdnem egy évig tartott a sertészárlat. Ez az álla­pot megbénította a kisebb sertéstenyésztő­ket úgy itt, mint a vidéken s csak a nagyobb sertéshizlaldák virágoztak egyre jobban. Most végre egy év után feloldották a várost

Next