Enyedi Nagy Mihály (szerk.): Médiafüzetek 2004/1 - Médiapolitika

IX. Törvények születése - Haszán Zoltán: Négy elnök - egy eset

NÉGY ELNÖK - EGY ESET Az ORTT elnökeivel (Révész T. Mihállyal, Körmendy-Ékes Judittal, Hajdú Istvánnal és Kovács Györggyel) beszélget Haszán Zoltán Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) mindmáig nem tudta betölteni azt a szerepét, amelyre a médiatörvény létrehozta. Az okokról hasonlóan nyilatkoznak a hatóság volt elnökei és jelenlegi első embere, a politikát találva bűnbaknak. Révész T. Mihály alapító elnök továbbra is egy könyvben ígéri, hogy mindent elárul „az eredendő bűnről", a kereskedelmi tévéfrekvenciák kiosztásáról, ám azért szolgál egy-két aprósággal. Utódát, Körmendy-Ékes Juditot az bosszantja, hogy hiába látja előre a magyar médiapiac buktatóit, nem hallgatnak rá, az egy évre beugró Hajdú István amiatt aggódik, hogy jövőre már nem jut pénz a nem piacról élő műsorszolgáltatók támogatására, a mostani elnök, Kovács György pedig azon változtatna, hogy a megbüntetett té­vék, rádiók időhúzás céljából azonnal a bírósághoz fordulnak. HATÓSÁG VAGY SZELLEMI MŰHELY? Az elmúlt nyolc évben 9052 határozatot hozott az ORTT 843 ülésen. Ez több mint tíz határozat ülésenként. Tavaly volt olyan hónap - a nyári szünet előtti július - amikor 452 határozatot hozott a testület. (ORTT-adatok) Körmendy-Ékes Judit: Az érdemi dolgokra sokszor valóban nem jut idő. A médiahatóság fel­építésének egyik alapvető hibája, hogy differenciálatlanok a hatáskörök. Irodai szinten kellene rendezni az automatizmusokat, mint például a reklámidő-túllépéseket. A testület pedig megma­radhatna fellebbezési szintnek. Hajdú István: Az ORTT egy kentaurintézmény. De nem is két-, hanem többtestű. Az egyik szakhatóságként működik, a másik szakmai alapokon nyugvó médiapolitikát folytat, a harmadik a mecenatúrával foglalkozik. A stratégiai munka a legsoványabb szerepe az ORTT-nek, holott ennek kellene lennie a legsúlyosabbnak, a legtömörebbnek. A három test közül a médiabíróságé működik igazán, erről értesül a legtöbbször a közvélemény is. A hatósági szerepbe tartozik az ál­lamigazgatási feladatok végrehajtása, a bejegyzések, változások regisztrálása is. Ez is fontos, de nem testületi szinten kellene kezelni azt például, hogy egy kétszáz lakásnak szolgáltató kábeles betéti társaságban tulajdonosváltás volt. Miközben a polgármesteri hivatalban egy középfokú végzettségű előadó egy táblázatból könnyedén kiszámítja a súlyadót, addig minden egyes mű­sor-szolgáltatási díjról szavaznia kell a testületnek. Ez hetenként órákat vesz el a munkától. Kovács György: Át kell alakítani a működést, automatizmusokat kell kialakítani, amelyet az adminisztráció is elvégezhet. Jelenleg minden a testületre tartozik, a legapróbb döntésekig. Vé­gig kell gondolni, hol lehet stratégiai kérdésekkel foglalkozni. Olvastam én is, hogy a Miniszter­­elnöki Hivatal felkérésére készült médiatörvény-tervezet szerzői megszüntetnék, feldarabolnák az ORTT-t. Erre nincs szükség, csak hatékonyabbá kell tenni a testületet. A médiahatóság felépítésének egyik alapvető hibája, hogy differenciálat­lanok a hatáskörök. Irodai szinten kelle­ne rendezni az automatizmusokat, mint például a reklámidő-túllépéseket. A testület pedig megmaradhatna fellebbezési szintnek. Át kell alakítani a működést, automatiz­musokat kell kialakítani, amelyet az ad­minisztráció is elvégezhet. Jelenleg minden a testületre tartozik, a legap­róbb döntésekig. Végig kell gondolni, hol lehet stratégiai kérdésekkel foglal­kozni. Olvastam én is, hogy a Miniszter­elnöki Hivatal felkérésére készült médiatörvény-tervezet szerzői megszüntetnék, feldarabolnák az ORTT-t. Erre nincs szükség, csak hatékonyabbá kell tenni a testületet.

Next