Enyedi Nagy Mihály (szerk.): Médiafüzetek 2004/1 - Médiapolitika

IX. Törvények születése - Haszán Zoltán: Négy elnök - egy eset

HASZÁN ZOLTÁN_________________ NÉGY ELNÖK - EGY ESET PERELNI VAGY EGYÜTTMŰKÖDNI? Több mint ötszáz per van folyamatban, amelyekben a műsorszolgáltatók megtámadták az ORTT közigazgatási határozatát. A testület 2003-ban 1027 törvénysértéseket szankcionáló határoza­tot hozott, leginkább a reklámszabályok megsértése és a kiskorúak védelmében hozott paragra­fusok be nem tartása miatt. A testület 36 esetben a műsorszolgáltatás felfüggesztéséről döntött, 151 esetben kötbér szabott ki, 712 millió forintra büntetve a műsorszolgáltatókat. A legkisebb kiszabott kötbér 7500, a legnagyobb 32 millió forint volt. Az előző évek kötbéreivel együtt a műsorszolgáltatóktól összesen másfél milliárd forintot hajtana be az ORTT. Ebből 400-400 millió a két országos kereskedelmi tévére vonatkozik. (ORTT-adatok) Körmendy-Ékes Judit: Egy szankciónak csak úgy van értelme, ha időben közel van a törvénysér­téshez, nem szabadna elválnia a szankcióra alapot adó műsortól. Egyszerű eljárásjogi szabályok­kal meg kellene gyorsítani a döntéshozatalt az igazságszolgáltatásban, hogy ne három-négy év alatt szülessenek meg a döntések, amikor már teljesen kicserélődött a műsorszolgáltató menedzs­mentje. Bosszantó, amikor szakmailag jó és védhető szankciók teljesen hatástalanok maradnak az elhúzódó eljárások miatt, hiszen így a törvénysértésekkel járó kockázat minimálissá válik. Hajdú István: A perek óriási többsége indokolatlan, ezt a műsorszolgáltatók is tudják, az ORTT is tudja. Az első években a szigorú, steril jogi logika alapján folyt a bírósági szakasz, az ügyek száma pedig több százra nőtt. Mára azonban megszülettek a precedensértékű ítéletek. Mérleget lehet vonni, hogy melyek a nyerő és a vesztes helyzetek. Ezért leültünk a négy-öt legnagyobb műsorszolgáltatóval, hogy előkészítsünk egy egyezséget, amely a pereknek közel nyolcvan szá­zalékát lezárja. A fennmaradó húsz százalék vagy a nagy pénz, vagy a presztízs miatt a bíróság végső döntésére vár majd. Kovács György: Annyiban a részünkről is lesz változás, hogy visszük tovább azokat a típusú ügye­ket, amelyekről a bíróság több alkalommal is kimondta, hogy a hatóság téves úton járt a büntetés ki­szabásánál. Ilyen például a húszperces összefüggő rádióműsorok megszakítása reklámmal. Ám elvár­juk azt is, hogy az egyértelműen az ORTT igazát bizonyító ügyekben a műsorszolgáltatók is hason­lóan járjanak el. Ilyen a reklámidő-túllépés. Hiszen a rendőrökkel sem állunk le vitatkozni, ha a város­ban százhússzal lefényképeznek. A bíróságok előtt rendre megálló szankcióalap a kiskorúak védelmé­ről született jogszabályok megsértése is. Ebben különösen a délutáni talkshow-k viszik a pálmát. Bí­zom abban is, hogy a korábbi szankciók is beérnek. Mostanra eljutottak oda a műsorszolgáltatók, hogy a megszülető jogerős döntések miatt permanens befizetőkké válnak. És több száz millió forint­ról van szó, még akkor is, ha már csak kevesen emlékeznek arra, hogy három vagy négy éve miért büntetett az ORTT. Az a furcsa helyzet alakult ki, hogyha valamelyik műsorszolgáltató új korszakot hir­detne, és tökéletesen jogkövetővé válna, az előző hibáiért a következő években akkor is fizetnie kell. A perek óriási többsége indokolatlan, ezt a műsorszolgáltatók is tudják, az ORTT is tudja. Az első években a szigorú, steril jogi logika alapján folyt a bírósági szakasz, az ügyek száma pedig több százra nőtt. MÉDIAFÜZETEK 2004/1 POLITIZÁLNI VAGY IGAZGATNI? A testület és tagjai csak a törvénynek vannak alárendelve, és tevékenységük körében nem utasít­hatók. A testület tagja pártpolitikai tevékenységet nem folytathat, pártpolitikai nyilatkozatot nem tehet. (médiatörvény) Révész T. Mihály: Én mindenkinek azt mondtam, hogy higgyék el, én egy önálló faktor va­gyok. Utóbb elhitték, Horn Gyula tanácsadói posztjáról választottak meg elnöknek. És két do­logra ma is jó érzéssel gondolok vissza. Az egyik a Horn Gyulához fűződő viszonyom, ami ben­sőséges, nem csupán hétköznapi munkakapcsolat volt, ma sem az. A másik az, ahogy ő a mé­diaügyeket kezelte, ahogy előttem a médiaügyekről beszélt. Volt két-három eset, amikor szem­rehányással illetett. Ezek részben olyan döntések voltak, amelyekkel én sem értettem egyet, de a testület leszavazott. A miniszterelnökhöz fűződő viszonyom ellenére a parlamentben megválasz­tásomkor mindössze három tartózkodást kaptam. Úgy gondolom, hogy én minden oldalon elfo­gadható voltam, és vagyok ma is. Kosztolányival élve, én önmagamat önmagammal mérem. So­kaknak jelentettem csalódást, de magamnak nem. Tükörbe tudok nézni nap mint nap.

Next