Médiakutató, 2014 (15. évfolyam, 1-4. szám)
2014 / 3. szám
22 Fülöp Márton - Hamrád Dóra - Kenesei Zsófia - Lakatos Sára - Mravik Patrik - Mécs Bálint információt tartalmaztak. A bulvárlapokra általában jellemző, hogy szinte szó szerint tudósítanak a tárgyalásokról (ez a politikai lapokban is előfordul), de nem értelmezik az eseményeket. Egy jellemzően bulvártudósítás titokzatos, izgalmas, sőt szenzációs sztorit vázol fel. A jó szerepét az erélyesen nyomozó csendőrség alakítja, amely minden tőle telhetőt megtesz, ám az ügy annyira kaotikus és burjánzó, hogy még ez az igyekezet is kevésnek bizonyul. Az ilyen cikkek nem vállalkoznak elemzésre, nem próbálják feltárni az okokat, az esetet nem értelmezik nagyobb társadalmi folyamat részeként. Egyszerűen tálalják, eladhatóvá teszik a történetet. Gyakoriak a szenzációs vagy fantasztikus jelzők, a tudósítók szándékosan dramatizálnak. Irodalom Bajomi-Lázár Péter (2008): Média és Társadalom. Budapest: PrintX Budavár Zrt. & Médiakutató Alapítvány. Bodó Béla (2002): Tiszazug. A Social History of a Murder Epidemic. New York: Columbia University Press. Buzinkay Géza (1993): Kis magyar sajtótörténet. Budapest: Haza és Haladás Kiadó. Gerbner, George & Gross, Larry & Morgan, Michael & Signorelli, Nancy (1986): Living with television: The dynamics of the cultivation process, http://www.asc.upenn.edu/gerbner/Asset.aspx?assetlD=1644 (utolsó letöltés: 2014. április 13.). Gunst Péter (1985): Tiszazug, 1929: Meggyilkolt férjek és apák. História, 2. sz., 25-34. o. Gyáni Gábor (2008): Darabolós gyilkosok és arzénes asszonyok. Bűn és erőszak a Horthy-korban. Rubicon, 7-8. sz., 4-14. o. McAdams, Dan P. (2003): A történet jelentése az irodalomban és az életben. In: Narratívák 5. Narratív pszichológia. Budapest: Kijárat Kiadó. Myat Kornél (2010): Médiaelméletek és a késő modern médiakörnyezet In: Médiakutató, nyár, 47-63. o. Sipos Balázs (2004): A politikai újságírás mint hivatás. Nyilvánosság, polgári sajtó és a hírlapírók a Horthy-korszak első felében. Budapest: Napvilág Kiadó. Stokes, Jane (2008): A média- és kultúrakutatás gyakorlata. Budapest & Pécs: Gondolat Kiadó. Szeibert János (1935): Elsodort falu a Tiszazugban: adatok Nagyrév szociográfiájához. Budapest: Stephaneum Nyomda. Szladek Barna (1930): A tiszazugi tömegmérgezés Csendőrségi Lapok, 20,22-30. sz. White, Hayden (1980): Metahistory. The Historical Imagination in Nineteenth-Century Europe. Baltimore & London: The Johns Hopkins University Press. Bezsenyi Tamás (1988) az ELTE ВТК történész doktorandusza, az ELTE ÁJK kriminológia MA-szakirány hallgatója. Fő kutatási területe a 20. századi bűnözéstörténet és általában a kelet-európai társadalomtörténet. Fülöp Márton (1991) a Berzsenyi Dániel Gimnáziumban érettségizett 2010-ben. Az ELTE ВТК Modernkori Magyar Történeti MA-szakirány hallgatója, a tiszazugi kutatószemináriumon az eseménytörténeti áttekintés egyik résztvevője. Hamrák Dóra (1991) 2010-ben érettségizett a Szabó Lőrinc Kéttannyelvű Általános Iskola és Gimnáziumban. Jelenleg az ELTE ВТК történelemszakos hallgatója, szakdolgozatát a tiszazugi mérgezések sajtóreflexióiból készítette. A kutatócsoportban a sajtórészleg vezetője. Kenesei Zsófi (1989) a zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnáziumban érettségizett 2009-ben. Jelenleg az ELTE ВТК történelemszakos hallgatója, szakdolgozatának témája az 1950-es évek nőképe a Nők Lapja alapján. A tiszazugi arzénes mérgezéseket elemző kutatócsoport demográfiai és eseménytörténeti feldolgozásaiban vesz részt. Koloh Gábor (1987) tudományos segédmunkatárs (MTA ELTE Válságtörténeti Kutatócsoport), doktorandusz (ELTE Történeti Intézet, Társadalom- és gazdaságtörténeti program). Kutatási területe: a magyarországi születésszabályozás elterjedésének demográfiai, társadalmi és gazdasági aspektusai. Email: koloh.gabor@gmail.com