Méhészet, 1958 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1958-07-01 / 7. szám

Az akácvirágzás lezajlott. Ered­ménye jobb, mint remélni mer­tük volna. A rövid ideig tartó hordást a rossz tavasz miatt fej­lődésben visszamaradt családok várakozáson felül kihasználták. Ez az akácvirágzás ismét fénye­sen bebizonyította a népes csalá­dok felbecsülhetetlen előnyét, de bizonyított egyebet is. Azt, hogy milyen sokan vannak, akik nem hajlandók megfogadni a jóakara­­tú tanácsot, és gyenge, termelés­re alkalmatlan családokkal ván­dorolnak sokszor több száz kilo­méterre. Reméljük, hogy a hiába kidobott pénz megérteti velük el­járásuk helytelen voltát. A rendkívül hirtelen és várat­lanul beköszöntött akácvirágzás megzavarta a méhészeket. Ez nem csak a családok hiányos előké­szítésében és a vándortanyák ké­sei foglalásában mutatkozott, ha­nem a sokszor teljesen ötletszerű, kellően meg nem szervezett ván­dorlásban is. Száz és száz gép­kocsirakomány indult útnak dél­ről északra úgy, hogy a méhész azt se tudta, hová megy. Ebből adódott azután, hogy egymás he­lyét foglaltuk el, engedély nélkül telepedtünk le, vagy olyan hely­re mentünk, ahol már nem sok keresnivalójuk volt a méheknek. Ennek a kapkodásnak, rendszer­telenségnek és rendetlenségnek mindnyájunk érdekében meg kell szűnnie. Ebben segít, erre kény­szerít az akácvirágzás végén meg­jelent 16/1958. (VI.1.) F. M. sz. rendelet, mely az állami és köz­ségi területeken való letelepedést szabályozza. A rendeletet továb­bi vándorlásainknál lelkiismere­tesen tartsuk be. Nyári vándorlásainkat nagyon gondoljuk meg és gondosan ké­szítsük elő. Csak akkor mozdul­junk, ha kilátásaink valóban biz­tatóak. A júliusi hordást hasz­náljuk ki építtetésre, viaszterme­lésre, a még szükséges anyák ne­velésére. Ez az utolsó alkalom tartalékcsaládok készítésére is. A családokat, különösen azo­kat, amelyeknek öreg anyjuk van, kísérjük fokozott figyelemmel. A csendes anyaváltásra készülőktől igyekezzünk anyákat menteni. A kimerülő anyákat már most cse­réljük ki. A fiatal anyák kedve­zőtlen hordási viszonyok között is többet petéznek. Júliusiban az anyákat már ne korlátozzuk. A fiasítás nagymér­vű csökkentését tűzdeléssel aka­dályozzuk meg. Hordástalan idő­ben legyen gondunk a családok élelemkészletének kiegészítésére és a fiasítás megfelelő terjede­lemben való fenntartására. A ser­kentő etetés megkezdésével ne várjunk a petézés teljes megszű­néséig, hanem azonnal kezdjük azt meg, mihelyt észrevesszük, hogy az anya munkája erősen csökken. Forróságban a kap­tárakat véd­jük a tűző naptól, gondoskodjunk a méheknek vízzel való ellátásá­ról. A családok fészkét most is állandóan takarjuk. A kijárónyí­lásokat hordástalan időben szű­kítsük meg, nehogy rablásra ad­junk alkalmat. Az idei természetes és mester­séges rajokat, valamint a leraj­zolt vagy anyát váltott családokat mindaddig gyakran ellenőrizzük, amíg anyjuk a petézést meg nem kezdi. A petéző anyákat jelöljük meg. Ez az anyák korának meg­állapítását biztossá teszi, az anya kikeresését megkönnyíti, ami munkánkat nagyon gyorsítja. Az 1958. évi anyákat fehér színnel jelöljük. Az állami gazdasági és terme­lőszövetkezeti méhészetek kezelői gondoskodjanak a vöröshere, a lucerna és a napraforgótáblák jó megporoztatásról. Csépléskor pe­dig legyen gondjuk zsúpszalma készítésére, szalmapárna varrásá­hoz. A burgonyabogár nagymérvű elszaporodása miatt az eddiginél fokozottabb porozással, permete­zéssel kell számolnunk. Tartsunk szoros kapcsolatot az illetékes szervekkel (helyi tanács, növény­védő állomás, állami gazdaság), hogy a károsodást lehetőleg el­kerüljük, vagy legalább is a le­hető legkisebbre csökkentsük. Faluda Zoltán CÍMKÉPÜNK: Vándortanya a Börzsönyben (ЮгK­örösi Pál Zoltán felv.) Kísérleti facéliatábla a nagygombosi tangazdaságban no Költésrothadás A gödöllői Méhtenyésztési Osz­tály beküldött mintákból 1958. május 15-e és június 15-e között a következő helyeken állapított meg nyúlós költésrothadást: Bács-Kiskún megye: Gara, Kis­­kúnhalas 1 méhészetben; Heves megye: Erdőtelek 1 mé­hészetben; Szabolcs-Szatmár megye: Csen­geri­jfalu 1 méhészetben; Tolna megye: Iregszemcse 1 méhészetben. Enyhébb költésrothadást álla­pított meg: Baranya megye: Sátorhely 1 méhészetben; Borsod-Abaúj-Zemplén megye: Em­őd 1, Tiszaluc 1 méhészetben; Csongrád megye: Balástya 1 méhészetben; Győr-Sopron megye: Győr 1 méhészetben; Vas megye: Bérbaltavár 1 mé­hészetben.

Next