Méhészet, 1983 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1983-08-01 / 8. szám
kólát. Jelenleg közel száz méhésznek van szakmunkás bizonyítványa a megyében. Jelentős a különböző típusú motoros pergetők száma is, melynek többsége akkumulátoros meghajtású, de van robbanómotoros is és hálózati árammal hajtatott pergető is. A műszaki fejlesztés is, ha saját erőből is ugyan, de jelentősen megindult a megyében. A jelen időszakban kb. 50 konténeres rendszerű méheskocsi van a megyében, mely mind egyéni készítésű. 5 méhész foglalkozik méhanyaneveléssel. A méhészetek koncentrálódásának és a méhészek szakmai fejlődésének eredményeként a mézfelvásárlás a 60-as évek elején kb. 20 vagonos termelésről 100 vagonos termeléssé fejlődött. Ezt a mennyiséget megközelítően azonos számú méhcsaláddal, kb. azonos számú méhész termeli meg. Itt feltétlen meg kell említeni a nyári méhlegelők javulását, melyet a nagyüzemi termelésnek lehet köszönni (nagy kiterjedésű napraforgó- és repceterületek). A termelés felfejlődése azonban döntően a nagymérvű vándorlásnak tulajdonítható. Ez a méhlegelő kihasználás jelentős termésnövekedést eredményez, hisz a megyében nagy kiterjedésű akácosok nincsenek, ebbő kifogólag a megye méhészei az akácméznek kb. felét más megyében termelik meg. Mészáros József Baranya megyei méhész szaktitkár Veszprém megye méhészete Veszprém megye a Dunántúl közepén, Közép-urópa legnagyobb tava, a Balaton északi részén helyezkedik el. A méhészet szempontjából jelentős akácerdő 6500 hektár, de nagy része szétszórt, kis tömbökből áll. A motorizáció fejlődésével megindult a méhcsaládok vándoroltatása nagyobb távolságra is. Az elmúlt időszakban a méhészek száma csökkent, de ezzel szemben nagymértékben nőtt a méhcsaládok száma, kialakultak a nagyobb termelő egységek. A szakcsoport-tagok méhállománya 17 év alatt megduplázódott, termelésük és ezzel az értékesítés pedig négyszeresére nőtt. Jelenleg a méhészek 58%-a szervezett és tulajdonukban a méhállomány 81%-a tartozik. Átlagosan egy szakcsoportnak 88 tagja van, de három szakcsoport taglétszáma 200 fő fölötti. A méhcsaládok több mint 50%-át évente több alkalommal is vándoroltatják mérlegelőkre. Az utóbbi években 600—700 tonna mézet, 30—40 tonna táblás és 30—40 ezer üveg lépesmézet, 3—4 tonna virágport és kisebb mértékben viaszt és propoliszt értékesítettek. Az elmúlt időszakban nemcsak a megye összfelvásárlása, hanem a méhészetenkénti és az egy méhcsaládra eső mézértékesítés 13,2 kg, addig 1982. évben 25,5 kg volt. Kovács Imre Veszprém megyei méhész szaktitkár Dél-Alföld méhészete Szeged, mint egyetemi város, az egyetem tanszékein jó lehetőséget biztosít a kutatómunkához. A József Attila Tudományegyetem Növénytani Tanszékén és a hozzátartozó 17 ha-os Egyetemi Füvészkertben optimális körülmények között még 20 évvel ezelőtt indult meg hazánkban először a virágos növények nektármirigyeinek szerkezeti kutatása. Ez a tanszék ma a méhlegelőkutatás egyik legfontosabb hazai bázisa. A nektármirigyek szerkezetének és a nektárprodukció összefüggésének kutatása eddig az ajakosvirágúak, pillangósvirágúak és a tökfélék családja legfontosabb magyarországi fajaira terjedt ki. Újabban a nektár összetételének vizsgálata során megkezdték a különböző növényfajok nektárjában előforduló fémes elemek kimutatását, a mézek eredetének gyors megállapítása céljából. A méhlegelő oktatás jelenleg az egyetemen speciál kolégiumok keretén belül történik. Az elmúlt évben azonban Szeged mellett, Szatymazon a Hungarotektor és a Csográd megyei méhész szakcsoport megvásárolt egy épületet, ahol méhmegporzó szervező állomást létesítenek. Dr. Gulyás Sándor, tanszékvezető egyetemi docens, JATE, Szeged Növénytani Tanszék Szabolcs-Szatmár megye méhészete A zömmel téli almafajtákból álló gyümölcsösök területe a megyében 35 580 ha. Igen jelentős sikernek és eredménynek könyvelhető el az, hogy a gyümölcstermesztő nagyüzemek ismerték fel és valósították meg először az országban a gyümölcsfák termésének és minőségének fokozása céljából méhcsaládok alkalmazását. A Hungaronektár a Nyírkert Gyümölcstermelési Rendszerrel karöltve megindította a méhes megporzás elismertetését és díjazását, valamint szervezett módon tervszerű termesztési technológiaként való alkalmazását. A térítés 100 Ft/méhcsalád és kétszeri díjmentes fuvar. Ilyen feltételek mellett 1977-ben 16 taggazdaság 4700, 1981-ben 56 gazdaság 16 000 családot alkalmazott. A Hungaronektár Baktalórántháza—Flóra tanyán méhmegporzási telepet létesített. A telep a megye és a környező megyék méhészeinek szakmai továbbképzését is hivatva van szolgálni tanfolyamok, tapasztalatcserék, bemutatók rendezésével. A kifejlesztett üzemrészben pedig jelenleg a Varroa-atka elleni „Varrescens” elnevezésű füstölőcsík gyártása folyik. Kapcsos Sándor Szabolcs-Szatmár megyei méhész szaktitkár Méhészkedés a Kisalföldön A Rábaköz, Hanság, Szigetköz gazdag mézelő flórája, az erdős Győri medence, a Sokorói dombság szép pannon tájai, a Soproni hegység és a Fertő-tó alacsonyabb fekvésű területei századok óta biztos alapot nyújtottak a méhészkedésnek. Okleveleink, más írott emlékeink bizonyítják, hogy a méhészkedés már a középkorban is virágzó foglalkozásnak számított ezen a vidéken. Már a 14. és a 15. században élénk méz- és viaszkereskedelemről találunk bizonyító adatokat. Sopronban született Krámer János György tábori orrvos, botanikus, természettudós, aki elsőként ajánlotta az akácfát erdősítésre a 18. század elején. A Rábaközben levő Szany község plébánosa, Nagy János 1786- ban „Méhi gazdaság” címmel szakmunkát jelentetett meg. Az 1970-es évekre 200—300 tonnára emelkedett az áruméz értékesítése. Az utóbbi években pedig tovább emelkedett: 1980-ban 426, 1981-ben 360 és 1982-ien 429 tonna mézet értékesítettek megyénk méhészei. Keszei László Győr-Sopron megyei méhész szaktitkár Szerkesztő bizottság Elnök: SUHAYDA JENŐ Tagok BUCHINGER GYÖRGY DR. CSABA GYÖRGY CSOMBOR JÓZSEF RUFF JÁNOS TOTH GYÖRGY ZSIDEI BARNABÁS MÉHÉSZET Felelős szerkesztő: Nikovitz Antal Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Till Imre Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest VIII., Blaha Lujza tér 3. 1959 Telefon: 343-100, 142-220 Terjeszti a Magyar Posta A MÉHÉSZET LEVÉLCÍME: 1959 BUDAPEST 83.40994 Zrínyi Nyomda Budapest Felelős vezető: Vágó Sándorné vezérigazgató INDEX: 25 571 HU ISSN 0465—6016 is Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél és a Posta Központi Hírlap Irodánál (postacím: Budapest V., József nádor tér 1. — 1900) személyesen vagy postautalványon, valamint átutalással KHI 215—96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj negyedévre 18,— Ft, egy évre 72,— Ft