Méhészet, 2011 (59. évfolyam, 1-12. szám)
2011-11-01 / 11. szám
MÉHESRŐL MÉHESRE 2011. NOVEMBER Méhészkedés a Mosoni-Dunánál Vajda László 47 éves és a Győr melletti Kisbajcson méhészkedik 110 méhcsaláddal. 1993 óta termel, főleg Hunor fészkes, félkeretes mézteres kaptárokkal, de megtalálható az állományban az NB és a KB fészek is. Eredeti foglalkozása villanyszerelő, a méhek főállása mellett egészítik ki a családi kasszát. Méhegészségügyi felelős és a Kisalföldi Méhészek Egyesületének elnöke. A település központjába beszéltük meg a találkozót, s ez jó döntésnek bizonyult. László vezetett aztán ki csendes, Mosoni- Dunához közeli méhészetébe. Ugyan már október elején járunk, még mindig van virág, kolduskrizantém virít a környéken. Kinyitunk egy kaptárt és elkezdünk beszélgetni. Alapvetően Hunort használok . A legtöbb kaptár Hunor fészken van, de van itt KB és NB méret is. Honnan hová tart az állomány keretméret tekintetében? - Alapvetően Hunort használok és elégedett is vagyok vele (1. kép). A KB és NB méretű kaptárokat kaptam és úgy kerültek az állományba. A KB és Hunor között érdemleges különbség nincs, de néha jól jön az a két centiméteres lépfelületnyi különbség is. Itt a folyó közelében sokáig van virágzás, a fiasítás kiterjed, s ilyenkor a telelő élelem teljes mennyisége nem fér el a fészekfiókban. A virágzás befejeződése után pedig már bejön a rossz idő és nincs lehetőség se pörgetésre, se a telelő élelem feletetésére, így aztán a méhek leginkább mézen telelnek, ami persze egyáltalán nem baj. Most is van hordás. • A kaptár menekülőterén egy taposórács van. Mások ezt alul használják a higiénikus aljdeszka részeként, hogyan került ez felülre? - Rostaszövet helyett használom, nem kell keretbe foglalni és rögtön a menekülőtérbe helyezhető (2. kép). Menet közben sem rázkódik ki, nem deformálódik, a helyére szöktetőráma illeszthető. A szöktetőrámát így nem szükséges keretbe foglalni, s egyébként a szöktetés hatékonysága is jobb, ha alatta van egy tér - a menekülőtér - amikor elválasszuk a kaptár alsó részét a leröptetésre szánt felső résztől. Nádból préselem _____ • A fészekfiók teljes egészében, a mézkamrafiók rövid oldalai nádból, a fiók hosszú oldala fából készültek. Miért ez a megkülönböztetés, és hogyan készül? - A nádszövetes oldal nem fogható jól, a mézkamra-fiókot gyakran mozgatom, ezért a könnyű emelés, a jó foghatóság érdekében a hosszú oldalakat fából, betétes megoldással ké A folyó melletti méhészkedésnek én csak az előnyét tapasztaltam, vizes környezetben, még aszályos években is, erősebb a vegetáció és jobbak a hordási körülmények. szítettem. A fészekfiók külön nemigen mozog, vándorláskor alulról könnyen emelhető. Készítéséhez a nádat termelőktől vásárlom. Fontos, hogy vékony legyen, legfeljebb fél cm átmérőjű. Az oldal alsó és felső részét 4x4 cm-es lécekkel határolom, a hosszú oldalon hat, a röviden öt furatot készítek. A furatokba 1,5 mm-es horganyzott kötöződrótot fűzök, annyit, amennyi a fiók magasságához szükséges. Ezek után a drótokkal átfűzött alsó oldalt egy egyszerű présbe helyezem, és a nádat maroknyi mennyiségenként pakolom rá. Utóbbit úgy, hogy a nád töve, a vastagabb rész egyszer az egyik, majd a másik irányba nézzen. Az egymással párhuzamosan futó oldaldrótokat kapcsokkal rögzítem egymáshoz. Ennek alakja leginkább a tűzőgépekben használt kapocsra emlékeztet, oly módon, hogy a kapocs középső része 4 cm, azaz az oldalfal vastagságával megegyező, a két oldalsó részt pedig visszahajtom. Ezek a kapcsok biztosítják, hogy a nád ne mozdulhasson el. Az e megoldás helyetti utólagos drótos varrás sok plusz munkával járna. A kész méret másfélszeresét kell megrakom, hogy a felső oldalléc ráhelyezése, majd a préselés után az oldal kellő szilárdságú legyen. A préselés végén a fels 6 VIII. KARPAT-MEDENCEI MÉZFESZTIVÁL 2011. december 2-3-4., Zalaegerszeg A részletes programról a következő honlapokon tájékozódhatnak: www.softorime.hu - www.omme.hu MINDEN KEDVES ÉRDEKLŐDŐT SZERETETTEL VÁR A MÉZFESZTIVÁLRA Söjtör és Térsége Méhészeinek Eegyesülete