Kabay Lizett: Világszarvas, világtáltos (Marosvásárhely, 2008)
18. Fejezet. Újat mondok a turulról
18. FEJEZET ÚJAT MONDOK A TURULRÓL (HÁT MÉG ROHEIMRÓL!) Nyelvek, eszmék, tanok, hitek bábeli forgatagának sodrában eltompult érzékelésünk egyre fogyatékosabban tájékozódik. Nem győzzük a híráradatot. Jórészt védekezőén visszautasítjuk, s ami nem lépi át tudatküszöbünket, az nem létezik számunkra. Már-már a szemesek sem látnak, a jó fülűek sem hallanak a handabandázás közepette. A mi műveltségünk a ködösítés és zavarkeltés régebbi, más természetű károsításának is szenvedő alanya. Olykor jóravaló, de rövidlátó szakemberek is rongyossá foszlatják ősi hagyományunk értékeit. B. A. történész professzor, aki a Korunk folyóirat számára ellenőrizte még a rendszerváltás előtt egyik hosszabb tanulmányomat, bírálatában tévesnek nyilvánította azt az állításomat, miszerint Árpád nemzetsége a turultól származtatta magát. Hiába hivatkoztam Kézai Simon krónikájára, ahol Álmos és Árpád a Turul nemzetség tagjai (de genere Turul), hiába szerepel a Képes Krónika színes oldalain többször is a turulos zászló, hiába hamisítatlan adat, hogy a felkelő, bábolnai pusztáról elindult székelyek még turulos zászlót vittek magukkal, győzködésem válasz és eredmény nélkül maradt. Pedig az időben még nem sok újat tudtam ősvallásunk csodálatos napmadaráról. A TÖRÖK TURUL Ótörök nyelveken a togrul, tugrul stb. jelentése ’ragadozó madár, vadászsólyom’. Ertogrul nevet viselt a török birodalmat megszervező Ozmánnak az apja. A harcias név előtagja, az Er ’férfi’. A törökség legrégebbi ismert törzsének, az oguzoknak (oghuz-nemzetség) tagjai közül többen mondabeli hősök, huszonnégy ágú nemzetségi szervezetük egyező beosztású a székelyekével; tiszteletben részesített és jelvényül használt madaruk ragadozó szárnyas. A keleti törökök a sólymot választották napmadaruknak, Aksankar, Aksunkur néven hívták a hitrege fehér sólymát, „a napot vagy napvilágot” - közli Jules Th. Zenker törökarab-perzsa szótárában. (141/a) Egyébként Ertogrulnak a neve nem visz messzire vissza az időben, a hadvezér a 13. században született, amikor a törökök már mintegy hat évszázada az Iszlám követői voltak, s kevéssé érdekelte őket a togrul. A keleti hitrege nagy ragadozó madara évezredekkel korábbi képzetvilág alakja. Atilla szintén Turul-nemzetségből származtatta magát, s e tény Ertogrulnál korábbi kapcsolatra vezet. Kézai szerint: „Ethele király címere, melyet pajzsán hordozott, Turul volt, fején koronával.” Emese az Árpád-ház ősanyja, az őt megszálló turul az ősapa, történetük totemisztikus időkből fennmaradt mítosz. Végtére a török nemzetiségi madárős sem lehet sokkal fiatalabb, hanem valahonnan a népe szülőföldjének tartott turáni honból eredhet. Természetesen a finnugrista iskola is elismeri a magyarság vezetőrétegének török voltát, de szerintük a nép döntő többsége finnugor nyelven beszélt, s a mai magyar nyelv török eredetű szókincse későbbi „jövevény”. Csakhogy... A páratlan szépségű Kalevalának nincs sajátos magyar párhuzama. A népművészet terén is csak az egyetemesen elterjedt elemek közelíthetőek egymáshoz, a népzene egyik törökös dallamáról bebizonyosodott, hogy az északi „rokonaink” a törökséghez tartozó csuvasoktól vették át. Pesten vendégeskedő finn cso113