Tüdős S. Kinga (szerk.): Erdélyi testamentumok 2. Erdélyi nemesek és főemberek végrendeletei (Marosvásárhely, 2006)

Békés Gáspár végrendelete (Grodno, 1579. november 1.)

BÉKÉS GÁSPÁR VÉGRENDELETE Grodno, 1579. november 1. Bevezetőnk végére hagytuk Békés Gáspár végrendeletének bővebb elemzé­sét, ugyanis számos érdekes összefüggésre derül fény. Az önálló erdélyi fejedelmség kialakulását követő időszak egyik izgalmas életutat bejáró államférfia - miként már erre történt utalás - Komyáti Békés Gáspár volt. Kortársainak róla alkotott véleménye leginkább arról szól, hogy „nemes eré­nyekkel ékeskedő”, „csodálatra méltó észjárású, kiváló követnek való”, uralko­dásra termett alakja volt az országnak. Forgách Ferenc ellenkező véleményével, miszerint Békés „gonoszságra haj­landó, hűtlen, közkincskereső, fondor cselszövő” volt, nyilvánvalóan nem tarto­zott csodáiéi közé. Családjáról életrajzírója, Szádeczky Lajos a XIX. század végén a következő­ket írta: „Komyáti Békés Gáspár, Békés vármegyei törzsökös nemes családból származott (1520). Atyja Békés László, középnemes, lugosi alparancsnok (vice­bán) volt. Némelyek oláh származásúnak mondják, de csak azért, mert a lugosi bánságból származott. Családja azonban minden valószínűség szerint a Békés vármegyei ilynevű nemzetiség tagja vala, s ő maga is Komyátról írta magát, amely az ő idejében ugyan már Zaránd meg3'éhez s a Jenő várához tartozó falvak közé számítatott, de régebben Békés megyében volt kebelezve.”1 A későbbi tör­ténetírás ezt cáfolja, gondolunk itt elsősorban Veress Endrére. Békés számlázá­sára vonatkozóan korsársainak kijelentéseire hivatkozik. Báthori István, 1567. július elején keltezett egyik oklevelében „Casparum Békés esse Valachum”-ról olvashatunk. Forgách Ferenc pedig „Caspar Beques ex Valachis oriundus”-t em­lít. Gromo, gyulafehérvári testőrkapitány is „Beches Vallachio”-t említ1 2. Pályafutását Petrovich Péter, a Szapolyai-ház hadvezérének szárnyai alatt kezdte el. Hűségével, tehetségével csakhamar Petrovich nélkülözhetetlen embe­révé vált. Petrovichnak Békés iránti határtalan bizalma és szeretete egy életre szólt. Halálos ágyán Izabella királyné és János Zsigmond szolgálatába ajánlta 1 Szádeczky (1887): 5. 2 Veress (1944) I.: 107-108. Továbbá, a komyáti előnevével kapcsolatban említjük meg, hogy a mai Orsóvá középkori megnevezése Kornya vagyis Somfa, amelytől Lugos kb. 60 km-re fek­szik. 53

Next