Tüdős S. Kinga (szerk.): Erdélyi testamentumok 2. Erdélyi nemesek és főemberek végrendeletei (Marosvásárhely, 2006)
Békés Gáspár végrendelete (Grodno, 1579. november 1.)
Bekesnek a kibékülés irányában tett elhatározását feltehetően a király is megkönnyebbüléssel fogadta, s nemsokára az ellenségből új szövetségesre talált. Olyan hűséges szolgája lett, mint addig még senki. 1577. aug. 18-án, Montisregalis pápai nuncius jelentésében arról tudósította a pápai államtitkárt, hogy Békés oly híve lett a királynak, akivel minden tervet együtt dolgoznak ki, vele tanácskozik, s együtt alszanak a király hálószobájában. A király titkos tervei, Magyarország felszabadítása s a királyság megszervezése, lelkes támogatóra talált Békés személyében, aki ily módon joggal reménykedhetett az erdélyi trón vagy valamelyik román vajdaság székének elfoglalásában9. Báthori István lengyel király, már első hadakozásakor - amely a meghódolni nem akaró Danczka ellen indult - igényelte Békés szolgálatát. A sikeres csata után 1577 januárjában, amikor Varsóba érkezett, a pápai nuncius arról számolt be, hogy Békés hadvezér podagrája miatt ágyban fekvő beteg10. 1579-ben Báthori István elindította Rettenetes Iván moszkvai cár ellen a több évig tartó hadjáratát (1581-ig). A magyar csapatok vezetését ismét Bekesre bízta, aki bár továbbra is beteg, de hűséggel szolgálta a királyt. Feltehetően mit sem sejtve arról, hogy élete utolsó hadjáratában vesz részt. Békés javaslatára a haditanács, élen a királlyal, elrendelte az egyik fontos célpont, Polock vára és városa bevételét. A hadjárat ideje alatt továbbra is sokat szenvedett: a mindegyre kiújuló gyomorbaja, reumás fájdalmai nem hagyták békén, mégis mindvégig katonái mellett maradt, igazgatta az ágyúk állását, ellenőrizte a támadás színterét. Leleményes közbenjárásával végül sikerült bevenni a várat, s királyával együtt megkönnyebbülve vonulhatott vissza Vilnóba. Ekkor már nagyon beteg. Sokat azonban ott sem időztek, a festői helyen álló másik litván településre, Grodnóba siettek. A Niemen és a Horodniczanka folyó által övezett magaslaton álló vár a király kedvenc tartózkodási helye volt. Lengyel királyként egy pármai származású építészt, Scotot bízta meg a várrom helyrehozatalával. Az egyemeletes, néhány ablakkal megvilágított szerény épület két részét a bejárat felett folyosóval kötötték össze. Gyakran járt ide a király, itt intézte hivatalos ügyeit, s vett részt a bölényvadászatokon. 1586. december 12-én őt is itt érte a halál. A polocki csata után ide érkezett meg a király és az ellenségből lett hűséges társ, Békés Gáspár. Itt hunyt el érkezésük után rövid idő múltán, 59 évesen. Élete utolsó óráit, nem tudni, ott fenn a magaslaton fekvő várban töltötte-e, vagy lent a kis városban, a még ma is Báthori-háznak nevezett kőépületben. Amit bizonyosan tudhatunk az, hogy halála előtt néhány nappal írta meg végső akaratát, amelyet a krakkói magyar kancellárnak, Berzeviczi Mártonnak mondott tollba. 9 Szádeczky (1887): 91. 10 Uo. 93. 56