Mérleg, 1969 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1969-08-01 / 8. szám
A TV MÁM IS LÉPÉST TARTAM. Majakovszkij írta egy versében a szavak sorsáról, hogy azok gyakran „elkopnak” a használatban, értelmük változik, átalakul, így vagyunk a „műkedvelés” fogalmával . A műkedvelés eredetileg a művészet kedvelését, a szépben való gyönyörködést jelentette. Ma gyakran valamiféle lekicsinylő csengése van a mindennapos szóhasználatban a „műkedvelő” jelzőnek. Talán ez az oka annak, hogy sokan a műkedvelő művészeti mozgalmat is kissé korszerűtlen dolognak, a tv korában már túlhaladott kulturális tevékenységnek tekintik A szövetkezeti művészeti együttesek két legutóbbi országos seregszemléje, a szolnoki dalostalálkozó és a szarvasi „Justh Zsigmond” színjátszó napok azt bizonyították: alaptalan, igaztalan az ilyen vélekedés. A két bemutatón résztvevő csaknem félszáz együttes szereplése arról tanúskodott: a művészetek, a zene és a szép szó kedvelői hasznos és szükséges szerepet játszanak művelődési életünkben. A szolnoki kórustalálkozó méltó része volt a Magyar Tanácsköztársaság 50. évfordulója megünneplésének. Az aranydiplomás vendéglátó együttes, a szolnoki énekkar, a Kodály hagyományokat ápoló hajdúszovátiak, a sok évtizedes múltú parasztkórusok és a fiatal szövetkezeti dolgozókat egyesítő új énekkarok mind műsoruk művészi színvonalával, mind közösségi magatartásukkal, lelkes és fegyelmezett áldozatkészségükkel a kórusmozgalom életerejét, egészséges fejlődését példázták. Kórusban énekelni szép (talán egyik legszebb ...) formája a szabadidő kulturált eltöltésének. Örömet okoz annak is, aki énekel, annak is, aki műsorukat hallgatja. A szarvasi színjátszó napok is újból igazolták a kezdeményezés helyességét. Justh Zsigmond sok évtizeddel ezelőtti parasztszínházának értékes hagyományát ápolják azok a mai színjátszók, akik igényes műsorpolitikával léptek a Békés megyei községek művelődési házainak közönsége elé. A nagykállói együttes sodró lendületű játéka Illyés Gyula „Tűvétevők” című népi komédiájában vagy a vecsési „Jókai” együttes drámai feszültségű bemutatója. Darvas József mai problémákat feszegető dokumentumdrámájában mind azt bizonyította: a műkedvelő mozgalom élgárdája lépést tart a fejlődés követelményeivel. A két bemutatót követő szakmai megbeszélésen is ez volt az egyik központi téma. Az együttesek vezetői ugyanakkor őszintén beszéltek problémáikról, a munka nehézségeiről is, amelyek megoldásában elsősorban a szakszervezeti és szövetkezeti szervektől várnak segítséget. A művészetek lelkes hívei, a szó igazi értelmében vett „műkedvelők” meg is érdemlik ezt a támogatást, a működési feltételek biztosításában éppen úgy, mint a művészeti nevelés, önképzés lehetőségeinek megteremtésében és a fiatal dolgozók fokozott bevonásában, ebbe a szép munkába. (i s —n) X A TITKÁRSÁG ÜLÉSÉRŐL A szövetkezetek kulturális-nevelő munkája ösztönzőleg hasson az egész falura A vártnál hosszabb ideig tartott a Szövetkezeti Titkárság egyik legutóbbi ülése. Ezen nem is lehet csodálkozni: olyan téma került napirendre, amelyet a Központi Vezetőség ülésének állásfoglalásai a figyelem előterébe állítottak. A kulturális-nevelő tevékenység helyzetéről, feladatairól szóló beszámoló és a vita azt tükrözte: ez a kérdés fontos helyet foglal el az ÁFÉSZ-ek szakszervezeti munkájában. A titkárság ülése számot adott az elért eredményekről. Az ÁFÉSZ-ekben sok pozitív jelensége van a kulturális nevelőmunka fejlődésének. Növekedett a társadalmi, politikai témával foglalkozó kulturális rendezvények száma az alapszervezeteknél. Politikai oktatásunk, szakmai ismeretterjesztésünk tematikájában a gazdasági reform egyes kérdéseinek megismertetése, problémáinak tisztázása nagyobb teret kapott. Sok eredményt értek el a szövetkezetekben az olvasómozgalmi feladatok és a műkedvelő együttesek fejlesztése terén is. A megnövekedett gazdasági feladatok, a nagyobb elfoglaltság SZÖVETKEZETI MRILEG szinte szükségszerűvé tette, hogy színvonalasabb kulturális és szórakoztató programot vigyünk a dolgozók elé. Szemléletesen érvényesült ez az utóbbi évek KPVDSZ Kulturális Napok egyre színesebb programjában. Az ülés természetesen nemcsak az eredmények számbavételét tartotta feladatának. Sok szó esett a munka problémáiról, fogyatékosságairól. Különösen széles körű vita bontakozott ki a kulturálisnevelő munka differenciáltabb szervezése körül. Ismeretes, hogy a szövetkezetek adottságai eltérők. Sok szövetkezetre jellemző, hogy több községben, elszórtan, kisebb csoportokban élnek dolgozóik. Nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy ezek a dolgozók se essenek ki a kulturális-nevelő munka hatósugarából. A művelődési tervek elkészítésénél gondoljanak az ő művelődésükre is, kihasználva a helyi kulturális lehetőségeket. Többen foglalkoztak azzal, hogy a szakszervezeti bizottság kulturális programjában kapjon nagyobb helyet a szakmai ismeretterjesztés, a szakkönyvek propagálása, a szakmai tapasztalatcserék, ankétok szervezése. Mások az olvasómozgalom lehetőségeinek jobb kihasználását sürgették, érvényt szerezve annak a régi elvnek, hogy a könyv a művelődés legfontosabb eszköze. Sokan említették meg a szövetkezeti művészeti együttesek problémáit. Kihangsúlyozták, hogy ezek fontos szerepet játszanak a dolgozók művészeti nevelésében és egyben jelentős társadalmi-nevelő hatásuk is van. Ezért törekedni kell, hogy a szövetkezeteknél biztosítva legyenek működésük feltételei, s minél több dolgozó vegyen részt munkájukban. Az egész vitában érvényesült az a szemlélet, hogy a kulturális munka különböző módszerei nem jelenthetnek öncélt, hanem sajátos közvetlen vagy közvetett eszközeikkel a dolgozók világnézeti nevelését, öntudatának szilárdítását szolgálják. Különösen fontos feladatként jelölte meg az ülés az ÁFÉSZ-ekben a szakszervezeti politikai oktatás további szélesítését, és a kulturális munka eszmei tartalmának fokozását. Az ülést megelőzően folytatott vizsgálatok alapján elemezte a Titkárság a kulturális gazdálkodás helyzetét. Bírálta azokat az észlelt hiányosságokat, amelyek egyes szakszervezeti bizottságoknál a kulturális alapok rendeltetésellenes, reprezentációs vagy szociális célra való felhasználásában mutatkoznak. A hozzászólók szinte kivétel nélkül foglalkoztak azzal, hogy az ÁFÉSZ-eknél a szakszervezeti kulturálisnevelő munka és a szövetkezeti művelődési tevékenység szerves egységben van és ezt az együttműködést úgy kell kialakítani, hogy az ösztönzőleg hasson az egész falu kulturális életére. A Titkárság ülése köszönetét fejezte ki szövetkezeti kulturális aktíváinknak lelkes és eredményes munkájukért. Formális taggyűlések, eleven aktívaülések Partnere-e a bizalmi az osztályvezetőnek? A Békés megyei MESZÖV szakszervezeti alapszervénél 100 százalékos a szervezettség és kitűnő a tagdíjmorál. A választások alkalmával, immár harmadízben, Nagy Lajost, a mezőgazdasági osztály vezetőjét választották titkárrá. Az öttagú szakszervezeti bizottság éves keretterv alapján végzi rendszeres munkáját. A tagokkal való közvetlen foglalkozás a 76 tagú alapszervnél öt bizalmi csoportban történik. — A munkamozgalmi tennivalók, az élet- és munkakörülményekre vonatkozó kérdések, a politikai és kulturális neveléssel kapcsolatos feladatok, valamint a szakszervezeti szervezeti élet témái mind megtalálhatóak éves tervünkben — mondja Nagy Lajos. — Természetesen a MÉSZÖV munka segítése szakszervezeti módszerekkel nem is olyan könynyű feladat, de azért ha csak a munkafegyelem erősítése terén sikerül valamit elérnünk, már nem iktattuk hiába a tennivalóink közé ezt a fontos kérdést. Nálunk rendszeressé vált a hivatali és szakszervezeti munka kölcsönös segítése. Különösen jelentős ez a hivatalunk hatáskörébe tartozó ÁFÉSZ szakszervezeti alapszervezetek vonatkozásában. Amikor ügyintézőink hivatalos kiszállásra vidékre mennek, a hivatali munka végzése mellett sohasem feledkeznek meg a szakszervezeti kérdésekben szükséges segítségről sem. A bérezési, juttatási és egyéb munkaügyi kérdések között nálunk az a fő probléma, hogy nem vagyunk termelő üzem, ezért nincs prémium. A jutalomkeret csekély, és az elosztása szinte megoldhatatlan nehézségek elé állít bennünket. Dolgozóink javarészt a törzsgárdához tartoznak, lelkiismeretesen és jól ellátják feladataikat. Hogyan tegyünk különbséget a jutalom odaítélésénél? Ilyen körülmények között nagyon sokat kell gondolkoznunk és a legtöbbször azt a megoldást kell választanunk, hogy azoknak adunk, akik legutóbb nem kaptak. Az üdültetés is különös gondot jelent. Sajnos, nekünk nincs saját üdülőnk, ezért az ÁFÉSZ-ek üdülőiben kutatjuk fel a szabad helyeket és ide helyezzük el igénylőinket. Végeredményben nem panaszkodhatunk, mert dolgozóink egynegyede jut így a főszezonban üdüléshez. — Ami a szakszervezeti életünket illeti, sajnos nincs sok dicsekednivalónk. Talán éppen a mi hivatali szervezetünk sajátos helyzetéből következik ez. Nálunk például nincs szocialista brigád és egyelőre nem látjuk a módját, hogy miképpen lehetne. Sok szempontból a helykeresés a jellemző tevékenységünkre. — Évente kétszer tartunk taggyűlést, kétszer pedig aktívaülést. Az aktívaüléseken a tagság fele szokott részt venni. Taggyűléseinknek kicsit termelési értekezlet-íze van. Nem egyszer túlteng a dekoratív elem, kevés a felszólalás. Olyan kérdések kerülnek nálunk taggyűlés elé, mint a szakszervezeti költségvetés jóváhagyása, a MÉSZÖV előtt álló feladatok segítése, a segélykeret felhasználása, a munkavédelem helyzete. Atíraüléseink a taggyűlések formális jellegével szemben igen élénkek, valódi vitafórumok, ahol nyíltan és élesen csapnak össze a különböző nézetek. Vitafórumunkon került napirendre az a kényes kérdés is, hogy lehet-e a szakszervezeti tisztségviselő a gazdasági vezető partnere. A követelmény az lenne a bizalmiakkal szemben, hogy az osztályvezetők partnerei legyenek, segítsék őket a vezetésben, ezért „volt” olyan törekvés, hogy a bizalmiak ne az adminisztrátorok, hanem az érdemi ügyintézők közül kerüljenek ki. Ahhoz, hogy a bizalmi munkája ne legyen formális, ahhoz nagyobb fokú védettségre lenne szükség. Nem járhatunk a hivatalvezetés előtt, de még vele egy vonalban sem, ezért nem vállalkoznak az ügyintézők a bizalmi tisztségre. Ilyen körülmények között a jutalmazások elbírálásánál például hogyan hallgathatják meg a szakszervezetek vélményét? Fábián László EZERMESTER TANULHATUNK BELŐLE... Heves megyében a szövetkezeti és szakszervezeti művelődési munkában régi hagyománya van a ,,Kulturális Vasárnapok"-nak. Ezek a sokszínű komplex műsoros rendezvények valóban ünnepnapot jelentenek a községek művelődési életében. A programban egyaránt helyet kapnak a művészeti bemutatók, a mezőgazdasági és helytörténeti kiállítások, a szakmai vetélkedők, a szavalóversenyek, a könyvankétok, az ismeretterjesztő rendezvények, a szakköri bemutatók. A közelmúltban tartott vámosgyörki ,,Kulturális Vasárnap” műsora, új színnel gazdagodott. A három szövetkezeti forma gazdasági vezetői és szocialista brigádjai jöttek össze megbeszélésre, tapasztalataik kicserélésére. A vitaindító sokoldalúan elemezte, hogyan segíthetik a szocialista brigádok a korszerű szövetkezetpolitikai elvek megvalósítását, milyen jelentősége és lehetősége van a tsz-ek, ktsz-ek és ÁFÉSZ-ek (és szocialista brigádjaik) közötti együttműködésnek. A hozzászólók ezzel kapcsolatban sok érdekes gondolatot, helyi tapasztalatot mondtak el. Különösen megszívlelendő az a javaslat, hogy a tsz területi szövetségek, a MESZÖV-ek és a KISZÖV-ek közösen hozzanak létre koordinációs bizottságot, amelynek feladata a szövetkezetek közötti gazdasági és társadalmi kooperáció elősegítése legyen. Más hozzászólók arra mutattak rá, hogy a szocialista brigádok járjanak élen az önálló gazdálkodás lehetőségeinek kiaknázásában, s aktivitásukkal segítsék hatékony megvalósulását is. Kiemelték a szocialista brigádok fontos szerepét a kedvező üzemi klíma, a kollektíva erősítése szempontjából. Sok kérdés, javaslat hangzott el a brigádvállalások tartalmi gazdagítása korszerűsége követelményeiről is. Egyöntetű volt a jelenlevők véleménye, hogy ilyen közös megbeszélést minél több helyen és minél gyakrabban kell tartani. M.L Két és fél millió A múlt évben kezdték, ma már közismertek: a Balatonszárszói Szövetkezet javítórészlege évi félmilliós forgalmat bonyolít le. Jól működik az asztalos részleg is. Üvegezést, ablakok, ajtók készítését is vállalják. Az építőbrigád évente mintegy kétmilliós munkát végez. A vevők pedig elégedettek a szövetkezet kedveskedésével, a bútorok hazaszállításával. 6. /.