Mérleg, 1972 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1972-08-01 / 8. szám

Sümeg: Közmegelégedésre dolgozik az önkiszolgáló étterem Már ötödik éve működik Süme­gen a helyi általános fogyasztási és értékesítő szövetkezet önkiszol­gáló étterme. Naponta mintegy 600 ebédet szolgálnak ki, többsé­gében előfizetésre, de szívesen vi­szik haza a nyugdíjasok és innen kapják az ebédet a sümegi öregek napközi otthonának lakói is. Az önkiszolgáló étterem kollek­tívája szocialista brigádban dol­gozik, és több kitüntetést nyert el munkájával. Reggel 6-tól este 10-ig szolgálják ki a vendégeket, és este 9-ig meleg étel várja a lá­togatókat. A többségében asszo­nyokból, lányokból álló kollektíva havonta negyedmillió forint for­galmat bonyolít le a kisvendéglő­ben. Az utóbbi hetekben megnövelte forgalmukat a nyári vakáció: sok iskolás jön délben, és előfizetésre étkezik a szövetkezeti étteremben. A szocialista kollektíva szorgal­mas és fegyelmezett munkával jó hatással van a vendégekre, mert az étterem a legnagyobb forgalom idején is tiszta. A vendégek nem­csak kiszolgálják magukat, ha­nem az edényeket vissza is viszik a pulthoz. (gárdonyi) Ésszerű javaslat Vállalnák a költségeket Mint a kutasi ÁFÉSZ felügye­lőbizottságának elnöke, gyakran megfordulok a központi irodá­ban. Ott nap mint nap azt látom, hogy az egyes vállalatoktól érke­ző árváltozásokat gépeli hol az adminisztrátor, hol a belső ellen­őr vagy éppen a kereskedelmi osztályvezető vagy bárki, ha van néhány perc „sza­bad ideje”. Ezen árváltozásokat — stenci­­lezve küldik — általában egy példányban kapják meg a szö­vetkezetek. Egy-egy ilyen árvál­tozás 2—3 oldalas, de néha en­nek többszöröse is előfordul. He­tenként általában 40—60 oldal. Formájára nézve eléggé változa­tos. Gyakran olyan, hogy csak „nagykocsis” írógéppel lehet le­másolni. Ezeket az árváltozásokat annyi példányban kell lemásolni, ahány kiskereskedelmi egysége van a szövetkezetnek, hogy mindegyik egységvezető megkaphassa, átnéz­hesse, az árukat aszerint árazza be vagy módosítsa a régebbi ára­kat s utána lefűzhesse. Hány dolgozó munkaidejét köti le a másolás? Nem tudom, mér­te-e már valaki? Nem lehetne a munkaerővel ésszerűbben gazdál­kodni? Bizonyos vagyok benne, hogy lehetne. Ha már úgy is stencilezik az egyes vállalatoknál, akkor annyi példányban kellene, amennyit az egyes ÁFÉSZ-ek igényelnek. Fel­vetheti bárki, hogy ez pénzbe ke­rül. Ez igaz! De meggyőződésem, hogy mindegyik ÁFÉSZ szívesen vállalná a reá háruló ténylegesen felmerülő költséget, melyet meg­határozott időközökben rendezné­nek. Minden bizonnyal olcsóbba kerülne, mintha mindenütt gé­­peltetik. Milyen előny származna ebből — kérdezheti bárki. Sok-sok dolgozó munkaidejét hasznosabban lehetne gyümöl­­csöztetni. Az árváltozások gyor­sabban eljutnának az egységek­hez s az árváltozásokat gyorsan lehetne átvezetni. A belső ellenőr, a kereskedelmi osztályvezető azt a munkát végezhetné, mely lé­nyegesen fontosabb, minthogy ők gépeljenek. Az sem utolsó szem­pont, hogy kisebb szövetkezetek „nagykocsis” írógépeket vásárol­janak, melyre különben — ha még nem tették — rövidesen rá­kényszerülnek. Nagyon sokszor panaszkodunk a bürokráciára. Ha mód és lehe­tőség van rá, igyekezzünk csök­kenteni ahol lehet — márpe­dig erre van lehetőség — csak akarni és élni kell vele. Gondolom, hogy rajtam kívül még sokan vannak, akik keresik a megoldást. Talán a szakszervezet is foglalkozhatna ezzel a problé­mával. Jó lenne, ha elképzelései­ket minél többen közreadnák. Kiss József fb. elnök Kutas z Iklad: Előrendeléssel gyorsabb Mint már korábban hírül ad­tuk, megalakult az ikladi Műszer­­gyár munkás fogyasztási szövet­kezeti tagozata az aszódi ÁFÉSZ kebelében. Az élelmiszer-háztar­tási bolt építése jó ütemben ha­lad, a tervek szerint augusztus 20-án megnyitják. Az üzlet fel­adata lesz a nagylétszámú, több műszakos gyár — főképpen a kör­nyékről bejáró üzemi dolgozói­nak — ellátási gondjain könnyí­teni. A munkás­tagozat intéző bizott­sága kialakította a bevásárlás gyors, zavartalan lebonyolításá­nak módszerét, hiszen annak a sajátos körülményekhez kell al­kalmazkodnia, hogy a bolt való­ban betölthesse hivatását Mű­szakváltások közben ugyanis ke­vés idő áll a dolgozók rendelke­zésére a hazautazásig, rövid ideig foglalkozhatnak a bevásárlással. Ezért az előrerendelést tartják célszerűnek meghonosítani. A rendelések benyújtására alkalom lesz munkakezdés előtt, érkezés­kor, de az úgynevezett szalagszü­netek közben is, amikor a bolt büfékocsija végiggurul az üzeme­ken és az elárusító összegyűjti az­­árulistát. Munka végeztével be­csomagolva, számlával együtt ve­hetik át az árut a megrende­lők. Ezzel a kölcsönös bizalom, a ke­reskedelmi morál elvére alapozza elképzeléseit a munkás fogyasz­tási tagozat Zalakaros, a fejlődő fürdőhely Zala egyik legszebb részén, sze­lídhajlású domboldalon, a 7-es számú főközlekedési út közelében fekszik Zalakaros. A gyümölcs- és szőlőkultúrájá­­ról ismert falu határában olajku­tató fúrás nyomán 96 C° hőmér­sékletű, ásványi anyagokban gaz­dag , kékes színű, sós, tenger­vízre emlékeztető — gyógyvíz tört fel. A víz hasznosítására termál­fürdő épült, amely egyre nagyobb közkedveltségnek örvend bel- és külföldi vendégek körében egy­aránt. A Balaton közelsége miatt — mindössze 30 km — borús idő esetén a fürdővendégek nagy számban keresik fel Zalakarost, ahol vasárnaponként a vendégek száma 6—9 ezer között mozog. Az 1971. év vendéglétszáma megha­ladta a 180 ezret. A 25 millió fo­rinttal épülő téli fürdő várhatóan­­ugrásszerűen emeli majd a ven­dégek számát. Az állandóan épülő, szépülő fürdőhelyen egymás után nyílnak bisztrók, vendéglőik, büfék. Nem­rég nyílt meg a 120 férőhelyes Termál Szálló, most pedig a Za­­lakomári ÁFÉSZ építi a fürdőte­lep első ABC áruházát. A vendégsereg ellátásának oroszlánrészét a Zalaegerszeg és Vidéke ÁFÉSZ által üzemeltetett „Karos” étterem, a Zalakomár és Vidéke ÁFÉSZ bisztrója, büféi és a Galambok és Vidéke ÁFÉSZ büféi bonyolítják le. A „Karos” étteremben Ferecskó Kálmán üzletvezetővel beszélge­tünk az idei változó nyárról. Meg­tudtuk, hogy itt a meleg víz miatt az időjárás szerepe kisebb, mint a Balatonon. Ezért, no meg a vendégszerzés és az olcsó árak folytán a forgalom ez év júniusá­ban 43 százalékkal haladta meg az elmúlt év júniusának bevéte­lét. A szép III. osztályú zenés étte­remben tényleg „vendégcsaloga­­tóak” az árak. Például háromféle leves átlagára 2,60, a gulyásból, túrós palacsintából álló menü 10 forint, a legtöbb saláta ára 1,20— 2,50 forint között mozog, a kész­ételeké 7,60—15,60-ig terjed. Ahogy növekszik a forgalom, egyre jobban kiütköznek a három évvel ezelőtt épült étterem terve­zési hibái. Többek között a rak­tárak szűkre szabottak. A kicsi raktártér miatt az italt főleg a folyosókon tárolják. A terasz sön­­tése is rendkívül keskenyre sike­rült. A kisablakú mini-irodában csak az íróasztal és az üzletvezető fér el, az ügyfél nem tud be­menni. A tervezési problémákon már nehéz lenne változtatni, de a te­rasz hullámpalával való befedése jelentősen megkönnyítené a 16 fős lelkes kollektíva munkáját, mert ott esős időben is tudnának te­ríteni. A zalakomáriak a jó forgalmú Hegyalja Bisztró nagyobb terüle­tét hullámpalával fedték be. Ez az intézkedés növeli a forgalmat, viszont a szabadkasszás rendelke­zés végrehajtása csökkenti — mondja Gaál László bisztróvezető. A hosszúra nyúlt bisztróban, ahol 4—5 féle meleg ételt is ké­szítenek, az 5 fő bizony zökkenő­­mentesen nem tudja a forgalmat lebonyolítani, ami a vendéglét­szám növekedése mellett a jó áruellátás miatt — ami egyébként a fürdő minden vendéglátóipari üzletére jellemző — várhatóan tovább fokozódik. A zalakarosi vendéglátó üzle­tekre jellemző, hogy a forgalom jelentős növekedése ellenére is viszonylag alacsony haszonkulcs­osai dolgoznak. Olcsó italok szé­les választékban — üdítőitalból 10 féle is — kaphatók. Az a tapasztalat hogy a zala­karosi fürdő területén működő ÁFÉSZ vendéglők vigyáznak a vendégek pénztárcájára, oda a kispénzű vendég is bátran betér­het. Üzletpolitikájuk, a „nagy for­galom — kis haszon”. Ezzel sike­rül évről évre növelni bevételü­ket és a visszatérő vendégek számát. Koszorú János BISÜTRI' Szarvas: Országos Szövetkezeti Színjátszó Napok A Justh Zsigmond Országos Szövetkezeti Színjátszó Napok színhelye a hagyományokhoz hí­ven ezúttal is Szarvas volt. A résztvevő 16 együttes közül négy Pest megyei volt: az aszódi ÁFÉSZ domonyi „Napsugár”, a tápiószecsői, a kiskunlacházi, va­lamint az üllői ÁFÉSZ háromszo­ros kiváló címmel rendelkező ve­­csési Jókai Mór együttese, amely a domonyiakkal együtt kiemel­kedő teljesítményt nyújtott. A vecsésiek a SZÖVOSZ díját, a do­­monyiak a KISZ KB díját nyer­ték el. * A kétnapos előadássorozat be­pillantást nyújtott az öntevékeny szövetkezeti színjátszó mozgalom helyzetébe. A szakmai értékelet megállapítása szerint főképpen a témaválasztásban történt előre­lépés, inkább a színjátszás, a szí­nészi alakítás mesterségbeli kö­vetelményeinek elsajátítása a mozgalom legfőbb gondja. Műfaji problémák azonban még e pozití­vumon belül is jócskán, akadnak. Az öntevékeny színjátszás egyút­tal népművelés, méghozzá gya­korlati népművelés, s mint ilyen, ha színvonalasan végzik, hozzájárul az esztétikai ízlés­­formálás fejlesztéséhez, a szel­lemi értékek megbecsüléséhez, a kulturális igények mércé­jének emelkedéséhez. Ezt a küldetését csak akkor teljesítheti az öntevékeny színjátszás, ha műfaji-tematikai vonatkozásban is elsősorban színházi hatásra tö­rekszik; az eszmei mondanivalót nem információszövegek tolmá­csolásával kívánja elfogadtatni közönségével, hanem a színházi dramaturgia sajátos varázsa ré­vén : az érzelmi meggyőzés esz­közeivel, az élmény hőfokán. S bizony ezt a feladatot ma már szigorúbb kritériumok alapján le­het és szükséges számonkérni a mozgalomtól. Erre tart igényt a falusi művelődési házak nézőte­rének közönsége is. Nem véletle­nül esett meg az idei színjátszó napok alkalmával sem, hogy az egyik bemutató színhelyén a szín­házi est végére kiürült a nézőtér, holott táblás házzal kezdték mű­sorukat az együttesek. A szerepjátszás nemes felada­tára vállalkozók képességeinek kiművelésére is több gondot kell ma már fordítani, a mesterség­beli tudás elsajátíttatásán túl a szerepjátszók egyéniségének for­málásával is, illetve az ilyen sze­mélyi adottságok érvényre jutta­tását nem szabad elhanyagolni. A mozgás- és beszédkultúra elsajá­títása nélkül szintén nem lehet előbbre lépni a színjátszás önte­vékeny ágában. A követendő nyomvonalak e tekintetben is ki­rajzolódtak a fesztiválon, különö­sen a nagykállói, a vecsési, a do­monyi, a jászkiséri, valamint a kiskunlacházi együttes teljesítmé­nyéből, összefoglalóul talán még any­­nyit: több közvetlen és hatéko­nyabb gyakorlati-szakmai támo­gatást vár a falusi színjátszó moz­galom az előrehaladás újabb sza­kaszában. (dékány)

Next