Mérleg, 1995 (31. évfolyam, 1-4. szám)

1995 / 4. szám

katársunk, Weissmahr Béla SJ. „Filozófiai istentan” c. tankönyvére, amely az „Ontológiá”-hoz hasonló, Platón, Cusanus és Hegel idealizmusától inspirált, eredeti koncepcióban fejti ki a metafizika legalapvetőbb kérdését (Mérleg—Távlatok). Ez az általunk gondozott „Filozófiai Tanfolyam” 3. kötete, a 2. „Filozófiai antropológia” lektorálása folyamatban van. A természettudományi és­­bölcseleti újdonságok közül első­ helyen jelez­zük Paul Davies: „Isten gondolatai. Egy racionális világ tudományos magyarázata” c. művét (Kulturtrade), amelyben jórészt figyelembe vette a God and the new physics c. korábbi munkáját ért kritikákat (Mérleg, 88/3. 317. sk.l.). Rosszul teszi fel a címben a kérdést Evva Ferenc: „Örök vagy teremtett, A tudomány legújabb vélekedései a Világegyetemről” c. kis könyve (Márton Áron). Itt csak ezt jegyezzük meg: Lemaitre s nem Lemaitré a neve a híres belga paptudósnak (kiejtése tehát Lemetz). Kísérlet új természetfilozófia megalkotására Ilya Prigogine és Isabelle Stengers: „Az Új Szövetség, A tudomány metamorfózisa” c. műve (Akadémiai). Nagyon fontos szakszerű eligazítás Volker Storch és Ulrich Welsch: „Evo­lúció, A származástan tényei és mai problémái” c. műve akkor, amikor hazánkban egyre terjednek a tudománytalan, fejlődéselméletellenes néze­tek. Egyes könyvkritikusok szerint Konrad Lorenz óta nem írtak olyan jó állatkönyvet, mint Elisabeth Marshall Thomas „A kutya lelki életéről” címmel (Európa). Tisztázó vitára hívnak ki a rangos politikai publicisztika következő kötetei: Elek István: „Az elfogultságok kertjéből” (Széphalom); Hegyi Gyula: „Left Side Story (Tanulmányok, esszék, publicisztikák)” a Gondolat ki­adásában; uő.: „A tű fokán (Tűnődés arról, hogy milyen értékek szellemé­ben remélhető egy emberségesebb társadalom?)” a Hammer Műhely gon­dozásában és Lengyel László: „A kisnyúl partján” (Kobra). A szépirodalmi művek sorában köszöntjük az 1956-os forradalom és szabadságharc 40. évfordulójára, Pfitzner Rudolf, Kárpáti Kamill, Tollas Tibor és Tóth Bálint szerkesztésében, Szalay Lajos 19 grafikájával megje­lent „Füveskert 1954—1995” c. antológiát, amely a szerkesztőkön kívül még az 1979-ben önként a halált választó Béri Géza, az 1956. november 7-én hősi halált halt Gérecz Attila, az 1990-ban elhunyt Szathmáry György és mások a váci börtönben, ill. a szabadulásuk után írt verseit és műfordí­tásait tartalmazza. Kivételt képez a pszichoanalitikus Pfitzner tanulmánya, aki nyugaton szerzett tudásával értekezik a börtönirodalom pszichoterápiás jelentőségéről. A régi-új Füveskert alapjául a több mint tíz 300—400 oldalas börtönfüzetből fennmaradt ötből a legelső és az 1956 pünkösdjén utolsóként összeállított versgyűjtemény szolgált (Stádium). Csoda­szép kis posztumusz verseskönyv jelent meg Nagy Lászlótól „Adjon az Isten” címmel (Jövendő). Második kiadásban hagyta el a sajtót Esterházy Péter: „Bevezetés a szépirodalomba” c. szellemes műve. Szintén a Magvető tette közzé Kertész Imre: „Kadis a meg nem született gyermekért” c. könyvét. Kalász László: „Összegyűjtött versek” c. kötete a közelmúltban látott napvilágot (Felsőmagyarország). Szabó Ferenc SJ „Szomjazod hogy szomjúhozzalak” címmel tette közzé válogatott verseit, feltárva önmagát gyermekkorától, halálfélelmével, földi

Next