Mérleg, 2006 (42. évfolyam, 1-4. szám)

2006 / 1. szám

PAX ROMANA TERDIK SEBESTYÉN A „GYENGE GONDOLATTÓL” A GYÖNGÉD GONDOLATIG­ EGY POSZTMODERN SPIRITUALITÁS LEHETŐSÉGÉNEK VIZSGÁLATA F­o­r­r­á­s: a KMEM-Pax Romana Innsbrucki Tanulmányi Napjai alkalmából, 2004. október 17-én Innsbruckban tartott elő­adás szövege. A szerző­ görög katolikus teológus. 1970-ben született Csen­­gerben, görög katolikus papi család negyedik gyermekeként. A Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban érettségizett 1988-ban. Ezt követően a Pázmány Péter Hittudományi Akadémián filozófiát és teológiát hallgatott. Tanulmányait 1991-től a római Pápai Ger­gely Egyetemen folytatta, ahol 1996-ban teológiatörténetből li­­cenciátusi fokozatot szerzett. Licenciamunkáját Vlagyimir Szo­­lovjov teológiai esztétikájából írta. 1997 és 1999 között Mün­chenben germanisztikát és italianisztikát hallgatott, itt került kapcsolatba a Pax Romana müncheni szervezetével is. 2000-től a Roma Tre Egyetemen folytatja tanulmányait, ahol jelenleg filmesztétikából készíti záró diplomamunkáját. 2001-től a vati­káni Szent Péter-székesegyház alatti nekropolisz, valamint Róma városa és vidéke hivatásos idegenvezetője. 1. Bevezető gondolatok A kereszténység önmagát mindig a szabadság és a megszabadí­tás vallásaként értelmezte. Hite szerint Isten túláradó szeretetből, szabadon, minden anyagi föltételt nélkülözve a semmiből terem­tette a világot, s ebben a világban a saját képmására teremtett embert is szabad akarattal ruházta föl, megadva neki a választás lehetőségét, s ezzel együtt nyakába varrva tetteinek felelősségét is. A szabadnak teremtett ember azonban szabadságával élve el­fordul Istentől, hagyja, hogy a bűn belépjen a világba, és ezzel egyre inkább eltávolodik Teremtője felszabadító közelségétől.­ ­ A pensiero debole, amit „gyenge gondolatnak“, illetve „gyenge gondolko­dásnak” fordíthatunk, GIANNI VATTIMO olasz filozófus, Heidegger­ kutató­­ írásaiban jelenik meg az 1980-as években. Vattimo a metafizikai gondolkodás utáni racionalitás minden végső értelmet és alapot kétségbe vonó jellegét érti rajta. PIER­ALDO ROVATTIval közösen kiadott tanulmánykötete ezt a fogal­mat kapta címéül is: Il pensiero debole, Milano, Feltrinelli, 1983. Természete­sen a posztmodern széles körben használt és rendkívül összetett fogalmát nem lehet a gyenge gondolkodás eszméjével azonosítani, illetve arra leegyszerűsí­teni. Mégis, mivel fontos alaptónusát ragadja meg, megengedhetőnek tűnt, hogy egyfajta emblémaként használjam előadásomban a posztmodern bemu­tatásához.

Next