Mérleg, 2008 (44. évfolyam, 1-4. szám)
2008 / 1-2. szám
E SZÁMUNKRÓL Vallási forma és hittapasztalat nyilvánvaló és az összekapcsolódásban is megőrződő különbségét a zsidó-keresztény hagyomány rendszerint két jellegzetes irányból értelmezi. Az egyik közelítésmód szerint a hit személyes tartományát egyedül a közvetítés szilárd nyelvi-szimbolikus formái óvhatják meg a tetszőlegesség uralmától. A másik, ettől nem függetlenül, a transzcendencia eredendő sérülékenységéből indul ki: a közvetítő intézmény működéséhez elegendő a tapasztalattól különvált Isten-retorika. Ezért is ölthet napjainkban (a 'vallás' és a 'hit' fogalmai mellett) különös teológiai jelentőséget az emberi cselekvés minősége. Megkettőzött terjedelmű folyóirat- és lapszemlénk hosszabb tanulmányai közül több is e minőségi viszonyra, a hit cselekvő megtapasztalására összpontosít. Hans Kessler „Hol marad Isten, amikor teremtményei szenvednek?" című, a világban megtapasztalható rossz (teodíceai) kérdését sokoldalúan újratárgyaló gondolatmenetében egyebek közt Dietrich Bonhoefferhez csatlakozva jelenti ki: a szenvedő Isten „akkor tud segíteni, ha szenvedése nem pusztán passzív elszenvedés, hanem aktív-kreatív, szenvedést gyógyító szenvedés". Werner Jeanrond, a hermeneutikai teológia német származású, angolul értekező - és Svédországban tanító - képviselője a szeretet teológiájának történeti és rendszerező áttekintésére vállalkozva mutat rá arra, hogy „minden igazi szeretetélmény ... megnyithatja az egyént a másik mássága által a másik mássága és önmaga mássága felé". Az evangélikus Joachim Track pedig a nemzet keresztény interpretációjának összefüggésében fogalmaz meg időszerű észrevételeket, így azt is, hogy a kulturális és nemzeti identitások jó esetben „önmagukat mind belső, mind külső vonatkozásban nyitott, kommunikációra törekvő identitásokként határozzák meg". A Párizsban élő neves magyar filozófus, a matematika történeti vonatkozásait kutató Tóth Imre messziről indítja fejtegetéseit a nem-euklideszi geometriáról: életút-interjújában fontos helyet kap Auschwitz és az egész 20. század. „Élő hagyomány" rovatunk világhírű szerzője, Jan Assmann professzor (Heidelberg- Konstanz) az ószövetségi képtilalom eredeti magyarázatát nyújtja és művelődéstörténeti szerepét elemzi. Kis kötetünk utolsó átfogó beszámolója megemlékezés az ez év júniusában kilencvennyolc éves korában elhunyt Fejtő Ferencről, a magyar gondolkodáskultúra jeles és színes egyéniségéről, aki folyóiratunkat is mindvégig rokonszenvel tanulmányozta. A Mérleg késedelmes megjelenéséért ismét kérnünk kell előfizetőink megértését. Egyúttal köszönetet mondunk minden - valóban nélkülözhetetlen - támogatásért. Számlaszámúnk: OTP Bank, 11702036-20654766. (M. M.) 1