Mészárosok és Hentesek Lapja, 1911. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1911-01-06 / 1. szám
XIX. évfolyam. Budapest, 1911. január 6. TESTÜLETI SZAKOSZTÁLYOK HIVATALOS LAPJA * Megjelenik minden pénteken Előfizetési ár: az Állatkereskedelmi Újságnél, Az Asszony Lapjával és a Húsipari és Állatforgalmi K könyvvel együtt egész évre 1 korona, félévre 1 korona. —————— Egyes számára 1 korona. — ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Bármely közleményünket esek a forrás teljes megnevezésivel engedjük meg lenyomatni. m. MÉSZÁROSOK ÉS HENTESEK , HÚSIPARI, ZSIRADÉK- ÉS ÁLLATKERESKEDELMI, ÁLLATTENYÉSZTÉSI ÉS ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI SZAKLAP A HÚSIPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE, A BUDAPESTI MÉSZÁROS-IPARTESTÜLET, A BUDAPESTI HENTES - IPARTESTÜLET, A MÉSZÁROSOK MELLÉKTERMÉNY-ÉRTÉKESÍTŐ EGYESÜLÉSE, A BUDAPESTI HENTESEK MELLÉKTERMÉNY-ÉRTÉKESÍTŐ SZÖVETKEZETE, A BUDAPESTI MÉSZÁROSOK FAGGYÚ ÉRTÉKESÍTŐ SZÖVETKEZETE, A BUDAPESTI MÉSZÁROSOK BŐRÉRTÉKflj01e0 SZÖVETKEZETE, A MAGYAR MÉSZÁROSOK TÁRSASÁGA, VALAMINT A VIDÉKI MÉSZÁROS ÉS HENTES SZAKIPARTÁRsWpSpK® ÉS IPAR. Alapította: SAS ÁRMIN Felelős szerkesztő : KOMÁROMI SÁNDOR Társszerkesztő: RÓNA LAJOS SZERKESZTŐSÉG ÉS jkTADÓHIVATAL: & ker., D o h á n j «411 c p 74. ^ a m VII. Hirdetések milliméterszí -■¡ -Tm— o túl irtással díjszabás rrUS w Az állattenyésztés fölsegítése. Állatternyézstésünk visszafejlődött. Ez nem új dolog. Ámbár a fokozott igények kielégítése a feladata. Az állatállomány 1904—1905. évek közt a következő változáson ment át. Volt a létszám: szarvasmarha juh sertés 1904-ben 5,678,762 6,843,064 4,275,210 1909-ben 6,239,864 7,365,565 4,790,379 emelkedés 561,102 522,501 515,169 Vagyis az emelkedés minden állatminőségből 5 év alatt körülbelül félmillió, ami percentekben a marhaállomány 80%-a, a juhállomány 75%-a és a sertésállománynak 00%-a. Evvel szemben a szükséglet ugyanebben a két esztendőben így alakult: Közfogyasztásra, tehát levágásra és kivitelre kellett együttesen drb. A szükséglet emelkedése tehát nem oly egyenletes, mint a létszámé. Százalékban több kellett szarvasmarhából 25%, juhból 17% és sertésből 52%-kal. Tényleg nincs ennyi a több szükséglet. Juhból és sertésből legalább 10%-kal kevesebb. Oka ennek az, hogy 1909-ben a kötelező húsvizsgálat folytán közfogyasztásra levágottként szerepel a juhoknak és sertéseknek oly, mintegy 1076-ra becsülhető része is, melyet ezelőtt nem közvágóhidakon szúrtak le. Ha ezt figyelembe vesszük, akkor arra az eredményre jutunk, hogy a sertéskereslet 42%-kal, a juhkereslet meg semmivel sem emelkedett. Vagyis a szarvasmarhakínálat 15%-kal kisebb, mint a kereslet, a sertéskínálat 30%-kal maradt el a kereslet emelkedése mögött, ellenben a juhkínálatnak 75%-kal nagyobbnak kell lennie, mint a keresletnek. Ha az 1910. évi állatszámlálás adatait közzé tették volna, akkor az ennek megfelelő adatokat ebből lehetett volna levonni. De, bizonyára taktika folytán, eddig nem tartották helyénvalónak az 1910. évi állatszámlálás adatainak közzétételét, noha más években ez a számlálás esztendejének legkésőbb november havában megtörtént. Oka ennek az, hogy azoknak a kezébe, akik a jelenlegi leküzdhetlen és növekvő állatdrágaság enyhítésére a határok megnyitását követelik, ennek sürgetésére újabb meggyőző ltCfSRft. rendelkezésre bocsájtani nem akartak. De hát enélkül és így is megállapítható az állatállomány fogyása és a szükségletek fedezésére való elégtelensége. Megállapítható az 1910. évi állatszámlálási adatok közzétételének elhalasztásából; megállapítható a mégis nyilvánosságra jutott egyes állatszámlálási adatokból; megállapítható a vásári kínálat és export mérveinek — a legenyhébben kezelt forgalmi korlátozások ellenére való — csökkenéséből, valamint az állatáraknak, habár ingadozást nem nélkülöző, de mégis újra meg újra visszatérő következetes tovább emelkedéséből és végül abból a tényből is, hogy a kormány immár elérkezettnek látja az időt arra, hogy nemcsak az 1911. évi állami költségvetésben eredetileg fölvett összegeket bocsássa az állattenyésztés fölsegítésének rendelkezésére , hanem ezen már eddig is tekintélyes segélyösszegeket megtoldja további kétmillió koronával. A nagyon várt és sürgetett elhatározást a pénzügyminiszter a képviselőház keddi ülésén jelentette be, miután a szerb kereskedelmi szerződés tárgyalása körül megindult céltalan vita zsilipjei újra kinyíltak. Nem valószínű, hogy erre az elhatározásra a szerb vita túltengése indította volna a kormányt. A „hézagot“, amit az állattenyésztés felmutat, ismerte, sőt a legjobban ő ismeri. Ezenfelül már a nyáron, a román kereskedelmi szerződés tárgyalásai során, az agráriusok követelőzésére oly kormánynyilatkozatok tétettek, melyek a balkáni szerződések elfogadásának „ellenértékéül“, bár e minősítés utóbb megkorrigáltatott, az állattenyésztés erőteljesebb dotációját helyezték kilátásba. Az 1911. évi állami költségvetés az ehez fűzött reménységeket teljesen be nem válthatta. Amikor az készült, a helyzet még nem volt oly kínos és keserves, mint ma, amikor már nem csak az konstatálható, hogy az élőállat horribilis drága, hogy megfelelő kínálat a forgalmi könnyítések ellenére sem tud kifejlődni, hanem arra nézve is megdöbbentő adatokat szolgáltat a külkereskedelmi statisztika, hogy az export is megcsappant. Sertéskivitelünk csökkenése november hó végéig már az 100.000 drbot is meghaladja. Szarvasmarhakivitelünk pedig az október havi 2000 drbos hanyatlás után, november hónapban csak az ausztriai exportban 12,000 drbbal esett. A vámvédelem nagy gyönyörűségei az 1909. évi egységárak szerint csak az Ausztriába irányuló szarvasmarha- és sertés TELEP szarvasmarha juh sertés 1904-ben 1,580,275 1,460,003 1,349,183 1909-ben 2,099,631 1,606,036 2,051,382 emelkedés 519,456 146,033 702,199