Állami polgári fiú- és leányiskola, Mezőberény, 1935
2 5. Felmentés az egyes tárgyak alól. A Rend. Szab. 92. §-a alapján az igazgató felmentett a testgyakorlás alól 13 fiút és 5 leányt, a rajz finomabb kivitele alól 1 fiút és 2 leányt, a kézimunka alól 3 fiút és 3 leányt, a gazdasági gyakorlatok alól 4 fiút. 6. A tanári testület személyi változásai. A tanári testületben tanári változás nem történt, csak a hitoktatói karban volt személyváltozás. Lőcsei László ág. h. ev. segédlelkész, óraadó hitoktatót egyházi főhatósága egy évi működés után áthelyezte és helyébe Grünwalszki Károly segédlelkészt küldte, ki itt működött tanév elejétől 1936. február hónap végéig. Helyébe Mayer Ödön segédlelkész jött, ki 1936. évi március hónap 1-től működik itt. Nevezett hitoktató-óraadók rövid idő alatt a kartársak becsülését, rokonszenvét megnyerték és a tanítványok szeretetét is kiérdemelték. 7. Az iskola tanulmányi ügyei, a) Havi értekezletek. Megtartottuk az összes előírt értekezleteket. Jegyzők voltak : Károssy Géza és özv. Mayerné R. Borbála r. tanárok. Az alakuló értekezleten megállapítottuk a tantárgyfelosztást és az évi munkatervet. A rendes értekezletek tárgyai voltak: rendeletek tudomásul vétele, nevelő, módszertani kérdések, tanmenetek készítése, fegyelmi ügyek elintézése. A tanulók magaviseletének, szorgalmának, előmenetelének megvizsgálása. Óralátogatásokon szerzett tapasztalatok közlése. Jelentések meghallgatása. A magyar beszéd és fogalmazás tökéletesebb tanításának megvitatása és a munkaiskola célkitűzései, gyakorlati jelentősége, szakkönyvek és folyóiratok ismertetése. Az igazgató vigyázott arra, hogy a tanári értekezletek munkái harmonikus egyetértésben folyjanak s a legújabb pedagógiai eredményekről beszámoló előadások biztosítsák a haladást. Az értekezletek tartalmasak voltak. b) Módszeres értekezletek. Magdó István igazgató az első módszeres értekezleten, 1935. évi október hónap 2- án, „Az öntevékenység kérdései“ címen tartott előadást. Áttekintette a legújabb pedagógiai áramlatokat, melyek közül azt tartja a legfontosabbnak, amelyik az öntevékenységre alapozza célját, de mellőzi a tanuló érdeklődésének korlát nélkül szabadon való engedését. Az öntevékenység nem ismer nyújtott anyagot, hanem feldolgozást, hol a tanuló is cselekvő fél. Megemlékezett az öntevékenység feldolgozás módjáról a reális és humanisztikus oktatásban. Ezután az egységes eljárások figyelembe vételével megállapítást nyert: Az iskolai írásbeli feladatok tárgyköre. A házi feladatok készítésének és ellenőrzésének módja. Az ifjúsági egyesületek évi munkatervezete. A kirándulások és tanulmányi utak terve. Az ifjúsági és tanári könyvtárba beszerzendő művek jegyzéke. Megállapodás jött létre a tanulók megszólítása, a vidéki tanulók ellenőrzése, a délutáni tanulási idő kijelölése, a tanulók köszönési módja, a hősi szobor előtt való tiszteletadás, a füzetek és szemléltető eszközök kezelése tárgyában.