Mezőgazdasági Értesítő, 1959 (10. évfolyam, 1-51. szám)

1959-05-06 / 18. szám

C JOGSZaBALYISMERTETÉS ) A sajtóval kapcsolatos egyes kérdések és a sajtójogi büntető rendelkezések [1959. évi 17. számú törvényerejű rendelet és a 26/1959. (V. 1.) Korm. számú rendelet.] A kormányrendelet a sajtótermék, az időszaki lap, vala­mint a terjesztés fogalmának és a sajtótermékekre vonat­kozó jogszabályok alkalmazási körének meghatározása után kimondja, hogy időszaki lap kiadásához és terjesz­téséhez, úgyszintén egyéb sajtótermék kinyomtatásához, s más úton történő előállításához és terjesztéséhez enge­dély szükséges. A kormányrendelet ezután felsorolja az engedély megadására jogosult szerveket, meghatározza a nyomdának a sajtótermékek előállításával kapcsolatos ellenőrzési és nyilvántartási feladatait, az impresszum tartalmát, a szerző személyének nyilvántartására, a sajtó­termékek terjesztésére vonatkozó szabályokat, a továb­biakban pedig a valótlan tények vagy hamis színben fel­tüntetett való tények, a közérdeket sértő közlemények helyreigazítására, a helyreigazítás elmulasztása esetén benyújtható panasz elintézésére, az ügyésznek a helyre­­igazítási eljárásban betöltendő jog- és feladatkörére irány­adó rendelkezéseket, befejezésül pedig szabálysértési, ha­­tálybaléptető és hatályon kívül helyező, valamint végre­hajtási rendelkezéseket tartalmaz. A törvényerejű rendelet szerint bűntettként három évig terjedhető börtönnel kell büntetni azt, aki a maga vagy más részére személyes vagy vagyoni előnyt kér vagy fogad el azért, hogy valamit a sajtóban elhallgasson vagy közzétegyen. Sajtótermék engedély nélküli kinyomtatása vagy terjesztése, az impresszum meghamisítása, lefoglalt vagy elkobzott, továbbá impresszum nélküli sajtótermék terjesztése bűntettként egy évig terjedhető börtönnel büntetendő. A helyreigazítási kötelezettség szándékos el­mulasztása vagy a nem megszabott módon és időben tör­ténő teljesítése, s a helyreigazítási kérelemben szándéko­san valótlan tény állítása pénzbüntetéssel büntetendő bűntettet képez. Az általános lakásépítési kölcsönakció egyes feltételeinek módosítása [1/1959. (IV. 30.) PM—ÉM számú együttes rendelet.] A rendelet a korábbi idevágó jogszabályok módosításá­val kimondja, hogy a nagylakások megosztási költségeire, valamint nem lakás céljára szolgáló helyiségeknek lakássá történő átalakítási költségeire a személyi tulajdonban levő házak tulajdonosai és bérlői, továbbá az állami tulaj­donban levő házak bérlői részére engedélyezhető kölcsön legmagasabb összege 45.000 forint, a törlesztési idő pedig legfeljebb 15 év lehet. A rendelet szerint továbbá társas­házak építése esetén az egy lakásra engedélyezhető köl­csön legmagasabb összege 90.000 forint lehet. A vállalat (hivatalok, intézmények, szervek stb.) által kezdeménye­zett padlástérbeépítések és emeletráépítések költségeinek 60 százalékát az állam, 40 százalékát pedig a kijelölt bérlő viseli, az állami hozzájárulás mértéke nem haladhatja meg egyszobás lakás esetén az 55.000 forintot, kétszobás vagy ennél nagyobb lakás esetén pedig a 60.000 forintot. A rendelet befejezésül kimondja, hogy az állami támoga­tás mértékét az előbbi szabályok szerint lehet megállapí­tani az 1958. évben megkezdett és az 1959. évre áthúzódó padlástérbeépítéseknél és emeletráépítéseknél is. ( SZEMÉLYI ÜGYEK Kitüntetések A földművelésügyi miniszter a termelőszövetkezetek szervezése és megszilárdítása érdekében kifejtett ered­ményes, jó munkájuk elismeréséül Kövesdi Zoltánt, az Állattenyésztési és Állategészségügyi Főigazgatóság fő­előadóját, Tóth Imre Józsefet, az Állattenyésztési és Állat­egészségügyi Főigazgatóság főelőadóját, Botos Lajost, a Növénytermesztési Főigazgatóság főelőadóját, Paksi Sán­dort, a Növénytermesztési Főigazgatóság főelőadóját, Majoros Oszkárt, a SZÖVOSZ dolgozóját, Bac­ó Zoltánt, a FM Növényvédelmi Szolgálatának főelőadóját, Bán Mihályt, a Növénytermesztési Főigazgatóság főelőadóját, Csordás Jánost, az Országos Mezőgazdasági Minőségvizs­gáló Intézet dolgozóját, Sándor Ferencet, a SZÖVOSZ dolgozóját, Simon Gézát, az Állami Gazdaságok Főigaz­gatóságának dolgozóját, Kárpáti Lászlót, a SZÖVOSZ dolgozóját, Tóth Bélát, az Állami Gazdaságok Főigazgató­ságának dolgozóját, Nyeste Istvánt, a SZÖVOSZ dolgozó­ját, Vértes Andrást, az Élelmezésügyi Minisztérium dol­gozóját, Hringyel Mihályt, a MEZŐMAG Vállalat főellen­őrét, Borostyánkői Tamást, a Lósport Vállalat istálló­vezetőjét, Sződi Jánost, az Élelmezésügyi Minisztérium dolgozóját, Mandl Zsigmondot, az Élelmezésügyi Minisz­térium dolgozóját,­­Érsek Károlyt, a Budapesti Talajjavító Vállalat agronómusát, Kuzsel Antalt, az Egressi úti Mező­­gazdasági Technikum főagronómusát, Szabó Istvánt, a Műtrágya- és Növényvédőszer Értékesítő Vállalat dolgo­zóját, J­ánczi Bélát, az Állami Biztosító dolgozóját, Hideg Antalt, az Állami Biztosító dolgozóját, Papp Bélát, az Állami Biztosító dolgozóját, Varga Kálmánt, a Szakokta­tási és Kísérletügyi Főigazgatóság főelőadóját, Kálmán Györgyöt, a SZÖVOSZ dolgozóját, Öttömösy Dezsőt, a Tenyészállatforgalmi Gazdasági Iroda főelőadóját, Kocsis Pált, az Állami Pincegazdaság dolgozóját, Takács Feren­cet, az Állami Gazdaságok Főigazgatóságának dolgozóját, Molnár Józsefet, az Agrártudományi Egyetem tangazda-­­ságának dolgozóját, Szilágyi Pált, a Zsiradékforgalmi Vál­

Next