Mezőgazdasági Értesítő, 1959 (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-08-12 / 32. szám
398 — 1959. augusztus 12. MEZŐGAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ 32. szám. A 17% feletti, minden további víztartalom után 0,50 Ft/g. Amennyiben a Terményforgalmi Vállalat a termelővel tárolási megállapodást (szerződést) köt, az áru tényleges elszállításakor mért víztartalom az irányadó. A gabona szárítása miatt, a fentiek szerint felszámított Szárítási díjon felül — a 4/1957. (VIII. 11.) Elm. M. sz. rendeletben előírt minőségi különbözeti elszámolásoktól eltekintve — a termelők egyéb költséggel nem terhelhetők. A fentiek szerint megállapított szárítási díjtételek kizárólag a terményfelvásárlással összefüggésben végzett gabonaszárításoknál vehetők figyelembe, a termelők részére, saját tulajdonukat képező áruk bérszárításánál nem alkalmazhatók. A jelen közleményben megállapított díjakat 1959. július 1-i hatállyal kell alkalmazni. Ezzel egyidejűleg a 200.430/ 1952. Bgy. M. sz. leirattal megállapított díjak hatályukat vesztik állatforgalmi vállalatok által kötött ügyletekből eredő kötbérkövetelésekre, mivel az állathizalási (nevelési) szerződések az említett rendelet értelmében vett termelési szerződéseknek nem minősülnek. A termelési szerződésekből eredő kötbérkövetelésekre megállapított igényérvényesítési határidő az állathizlalási (nevelési) szerződésekből eredő kötbérkövetelésekre a jogszabály kifejezett rendelkezése nélkül nem alkalmazható. (722. szám.) BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK Az állatnevelési és hizlalási szerződést önhibájából nem teljesítő termelő természetbeni teljesítési kötelezettsége Az 1958. évi 17. sz. tvr. 1. § (1) bekezdésének b) pontja szerint az állatnevelési és hizlalási szerződés alapján a termelő (tenyésztő, állattartó) fajta, minőség és esetleg nem szerint meghatározott állatok nevelésére, vagy hizlalására, valamint az általa nevelt, vagy hizlalt állatok átadására vállal kötelezettséget. A szerződéssel tehát a felek között zártfajú kötelem létesül. A kötelem jellegén nem változtat és azt egyedi kötelemmé (amilyen például minden esetben a tenyészállat nevelésére kötött szerződés) nem teszi, ha a felek a szerződésre rávezetik az állat járlatlevelének a számát. Ez ugyanis csupán egyes állatok elidegenítésének a megakadályozását célozza. A felek között létesült zártfajú kötelemre tekintettel a természetbeni teljesítés csak akkor válik lehetetlenné és így a szerződés az 1958. évi 17. sz. tvr. 3. § (1) bekezdése értelmében csak akkor hiúsul meg, ha a termelőnek a szerződésben meghatározott fajú, minőségű és nemű állat már nincs a tulajdonában. Ennek bekövetkezéséig tehát a zárt faj körén belül a termelő természetben köteles teljesíteni. (719. szám.) A növénytermelési szerződés teljesítése a szerződés alapján előlegül kapott vetőmag árában bekövetkező változás esetén A növénytermelési szerződés alapján előlegül kapott vetőmag természetbeni visszaadására, vagy értékének megtérítésére elsősorban a szerződés, vagy az erről szóló jogszabály rendelkezése az irányadó. Ennek hiányában olyan esetben, amikor az előlegül kapott vetőmag árában a teljesítés idejéig változás áll be (az ár emelkedik, vagy csökken), aszerint kell különbséget tenni, hogy a szerződés a termelőt az előlegül kapott vetőmagnak természetbeni visszaadására, vagy készpénzbeni értékének megtérítésére kötelezi-e. Az első esetben a kötelem csak a teljesítés idejében és azzal alakul át pénztartozássá, hogy a termelő a természetbeni visszaadási kötelezettségének nem tesz eleget, míg a második esetben a kötelem már a szerződéssel eredetileg pénztartozásként jelentkezik. Ezért a visszatérítésnek a fentiek szerint kell történnie. (720. szám.) Az 1958. évi 17. számú törvényerejű rendelet hatálybalépése előtt kötött állatnevelési szerződésekkel kapcsolatos kötbérigény érvényesítésének szabályai A 13/1954. (II. 20.) MT számú rendelet csak a termelési szerződésekből eredő kötbérkövetelés érvényesítését szabályozza. Ez a rendelet tehát nem alkalmazható az ( SZEMÉLYI ÜGYEK ) Kitüntetések A földművelésügyi miniszter a szerződéses termeltetési feladatok sikeres végrehajtása, valamint a termelőszövetkezetek szervezése és megszilárdítása érdekében kifejtett eredményes, jó munkájának elismeréséül Schiller Józsefet, a magyarbólyi „Tartós Béke” Tsz agronómusát, Barsi Mihályt, a földművesszövetkezetek mohácsi járási központja főagronómusát, Tokodi Jánost, a földművesszövetkezetek bácsalmási járási központja főagronómusát, Léber Imrét, a bodméri „József Attila” Tsz főagronómusát, Paksi Imrét, a perkátai földművesszövetkezet elnökét, ifj. Bukta Mátyást, a mérgesi „Búzakalász” Tsz agronómusát, Tóth Gyulát, a kislaki „Szabadság” Tsz agronómusát, Skultéti Ferencet, a ménfőcsanaki „Új Élet” Tsz agronómusát, Kiss V. Andrást, a kapuvári „Petőfi” Tsz agronómusát, Kiss Istvánt, a sarudi földművesszövetkezet agronómusát, Vágó Benedeket, a Szövetkezetek Heves megyei Értékesítő Központja előadóját, Szabó Zoltánt, a göllei tsz agronómusát, Kiss Bélát, a kaposvári MESZÖV Kirendeltsége műszaki előadóját, Majnár Józsefet, a kengyeli „Vörös Hajnal” Tsz elnökét, Kasza Aurélt, a decsi földművesszövetkezet agronómusát, Rácz Antalnét, a nagydorogi földművesszövetkezet agronómusát, Horváth Lászlót a szombathelyi MÉSZÖV agronómusát, Horváth Józsefet, a szombathelyi MÉSZÖV mezőgazdasági osztályvezetőjét, Tóth Endrét, a kertai földművesszövetkezet agronómusát, Horváth Imrét, a Szövetkezetek Veszprém megyei Értékesítő Központja előadóját a MEZŐGAZDASÁG KIVÁLÓ DOLGOZÓJA jelvénnyel tüntette ki. RMT—3 jelű istálló-trágyaszórógépet könyvjóváírással átvennénk. Hibás, sérült vagy üzemképtelent is. TALAJJAVÍTÓ VÁLLALAT, Budapest, V., Kossuth Lajos tér 11. Szabó, telefon: 113—000, 15—59 mellék. MEZŐGAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ Felelős szerkesztő: Rosta Károly. Kiadja a Mezőgazdasági Könyv- és Folyóiratkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Lányi Ottó, Előállítja: Zrínyi Nyomda, V., Bajcsy Zsilinszky út 78. 590495 2 . Zrínyi Nyomda, Budapest, V. Bajcsy-Zsilinszky út 78.