Mezőgazdasági Technika, 2013 (54. évfolyam, 1-12. szám)

2013-02-01 / 2. szám

2 I Tudomány - Megújuló energiaforrások________ Biomassza tüzelőanyagok termokémiai kezelésének laboratóriumi és félüzemi vizsgálata Tóvári P.1 - Szabó I.1 - Madár V.2 - Jung L.3 - Dorsánszki Zs.4 - Gergely S.5­­ VM MGI - Gödöllő; 2 Pyrowatt Kft.; 3 Egererdő Zrt.; 4 Város­gondozási Zrt.; 5KRF-Gyöngyös Az Egererdő Erdészeti Zrt., a Városgondozási Zrt és a Károly Róbert Főis­kola más kedvezményezettel együtt a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal által kiírt Nemzeti Technológiai Program keretében, „ZÖLDLÁNG-Komplex települési zöldenergiaellátás új pirolízises eljárással, új fafajtákkal, termesztési és betakarítási technológiákkal” címmel kutatási projektet valósít meg. A Projekt egyik részfeladatát képezi az „Olyan pirolitikus elven működő bivalens-duo hőhasznosító rendszer kifejlesztése, mely alkalmas a fás-és lágyszá­rú növények aprítékainak hatékony energetikai célú hasznosítására”, mely rész­feladathoz kapcsolódó energetikai vizsgálatokat a VM Mezőgazdasági Gépesíté­si Intézet akkreditált energetikai laboratóriumában végzték el. A vizsgálat körülményei, anyag és módszer A vizsgálat során az 1. táblázatban bemutatott alapanyagú és összetételű 35 db minta energetikai vizsgálatát vé­gezték el az alábbiak szerint: Tüzelőanyagminták (pirolizálás előt­ti állapot) tüzeléstechnikai tulajdonsá­gainak meghatározása:­­ Nedvességtartalom meghatározása - Hamutartalom meghatározása - CHNS elemanalízis - Égésmeleg és fűtőérték meghatározása -Halogén tartalom meghatározása és Cl-egyenértékben történő kifejezése -Oxigéntartalom számítással történő meghatározása Égetés során keletkező anyagok tu­lajdonságainak vizsgálata: - Pirolízisgáz-fűtőérték meghatározása - Pirolízisgáz-összetétel meghatározása (kátránytartalom) - Hamuösszetétel vizsgálat - Pirolízis során keletkezett füstgázvizs­gálat (szennyezőanyag) Mérési eredmények Az anyagminták fontosabb tüzelés­­technikai tulajdonságai Az elvégzett vizsgálatok részletes mérési eredményeinek bemutatását jelen cikk terjedelme nem teszi lehetővé, azonban az energeikai szempontból leg­fontosabb jellemzők, valamint a hasz­nosítás döntéselőkésztéséhez és megala­pozásához szükséges eredmények közül a legfontosabbak bemutatásra kerülnek. Az 1. számú ábra tartalmazza a fű­tőérték grafikus ábrázolását, valamint hamutartalom eredményeket. A mérési eredményekből megálla­pítható, hogy a vizsgálati minták száraz­anyagra vonatkoztatott fűtőértéke 11 és 19 MJ/kg értékek között szóródik, amely megfelel az irodalmi értékeknek. Leg­magasabb a fűtőértéke a nyár faaprí­­téknak, míg a legalacsonyabb az 5 % lignitpor + 95 % szennyvíziszap keve­réknek. A hamutartalom vonatkozásá­ban a legalacsonyabb hamutartalma a pusztaszil faaprítéknak volt, míg a leg­magasabb, közel 50 %-os a legalacso­nyabb fűtőértékkel rendelkező, fent említett 19. számú mintának. A diagramból jól látható, hogy a fű­tőérték szerint csökkenő sorrendbe ren­dezett minták hamutartalma (egy-két kivételtől eltekintve lásd 20. és 21. szá­mú minta) közel exponenciális tenden­ciát mutatva növekszik, azaz a növekvő nem éghető hamutartalommal jelentősen csökken a tüzelőanyag fűtőértéke. 1. táblázat A vizsgálati minták anyaga és összetétele 1. ábra Tüzelőanyagminták energetikai vizsgálatának részeredménye Ssz. Alapanyag 1. Akác faapríték 2. Nyár­faapríték 3. Fűz­faapríték 4. Pusztaszil­faapríték 5. Energiafű 6. Gabonaszalma 7. Repceszalma 8. Kínai nád 9. Maayar (Fertő-tavi) nád 10. Kender 11. Évelő rozs 12. Kukoricaszár 13. Napraforgószár 14. 50% akácfa­apríték­­ 50% kukoricaszár 15. 50% fűzfa apríték - 50% gabonaszalma 16. 50% nyárfa aprték - 50% energiafű keverék 17. 50% pusztaszilfa apríték - 50% repceszalma 18. 10 % lignitpor - 90 % szennyvíziszap kev. 19. 5% lignitpor - 95% szennyvíziszap 20. 50% faapríték - 50% szennyvíziszap 21. 75% faapríték - 25% szennyvíziszap 22. 50% energiafű - 50% szennyvíziszap 23. 75% energiafű - 25% szennyvíziszap 24. 50% gabonaszalma - 50% szennyvíziszap 25. 75% gabonaszalma - 25% szennyvíziszap 26 50% Fertő-tavi nád - 50% szennyvíziszap 27. 75% Fertő-tavi nád - 25% szennyvíziszap 28. 50% kender - 50% szennyvíziszap keverék 29. 75% kender - 25% szennyvíziszap keverék 30. 50% évelő rozs - 50% szennyvíziszap 31. 75% évelő rozs - 25% szennyvíziszap 32. 50% kukoricaszár - 50% szennyvíziszap 33. 75% kukoricaszár - 25% szennyvíziszap 34. 50% napraforgószár - 50% szennyvíziszap 35. 75% napraforgószár - 25% szennyvíziszap Mezőgazdasági Technika, 2013. február

Next