Katolikus főgimnázium, Mezőkövesd, 1915
I. Adatok az iskolai év történetéhez. Az Iskolánk és a háború. Ismét végére értünk egy tanévnek, amely a fegyvereknek zajában kezdődött s állandó fegyverropogás között telt el. Azok a remények, amelyeknek az előző tanév végén e helyen is kifejezést adtunk, még mindig nem mentek teljesedésbe. Sóhajaink még most is a lövészárkok felé szállnak, jobban dörög az ágyú, mint talán ezelőtt bármikor. Intézetünk új épületének helyiségei még mindig nem a békés kultúrának csarnokai, hanem legnagyobb részükben most is a sebesült s beteg hősök ápolására berendezett kórtermek. Két esztendeje már, hogy a világháború vérzivatara tombol az emberiség felett és sajnos még messze vagyunk attól, hogy hozzákezdhessünk azoknak a mély sebeknek gyógyításához, amelyeket a háború borzalmai a kultúra testén ejtettek. Milliókból álló hadseregek állanak egymással szemben s küzdenek a szárazon, vizen és a levegőben. A legtökéletesebb fegyverekkel folyik szakadatlanul a harc; a technika minden vívmánya, a tudomány minden eredménye, a hazafias lelkek minden gondolata, az érző szivek minden dobbanása csak azt a célt szolgálja itthon is, amelyért a hős apák, testvérek és fiuk fegyverrel a kezükben küzdenek, amelyért ezrek ontják naponként vérüket. A haza jövőjének biztosítása, a nemzet tartós és békés boldogságának megteremtése, milliók buzgalmának, milliók munkájának, milliók véres küzdelmének végső célja. Hogy intézetünk mennyiben vette ki részét e nagy, e szent cél szolgálatában, annak bemutatására szolgáljanak az elmúlt tanév történetére vonatkozó, itt következő adatok. * * * I. Az intézeti épület. A tanítás menete. Mint az előző tanévben, úgy a most lefolyt 1915-16. tanévben is katonai kórház céljaira : 3 .