Katolikus főgimnázium, Mezőkövesd, 1917

előző háborús években megkezdett munkát az ifjúság tettekben nyilvá­nuló hazaszeretetének felkeltésére és ébrentartására. Az egyes tantár­gyak tanításában állandóan igyek­eztek a háborús vonatkozások kihasz­nálására, buzgón vezették és végezték a háborús jótékonyságot szol­gáló különféle gyűjtéseket, maguk járván elől a jó példával részint alkalmi adományokkal, részint a havi önmegadóztatás útján összegyűj­tött jótékony tanári alapból kiutalt adományokkal. Különösen ered­ményes volt a tanári testület buzgólkodása a hadikölcsönjegyzésre való ösztönzés terén. Részt vett az igazgató és a tanárok nagyobb része minden isko­lán kívüli háborús jótékonysági és más társadalmi mozgalomban. 3. A tanulók. Az intézet tanulói e tanévben is kizárólag Mező­kövesdről és a közvetlen vidékről kerültek ki. A tanulók létszáma az osztályok eggyel való szaporodásának megfelelően, az előző tanévhez képest 46-tal nőtt s­­a tanév folyamán fennállott hét osztályban ösz­­szesen 261 volt. A felvett magántanulók száma —- nem számítva a VIli. osztályú előkészítő tanfolyamon résztvett tanulót - 28 volt (10 fiú, 18 leány.) A magántanulók száma az előző évhez képest 7-tel nö­vekedett; a növekedés tisztán a fiú magántanulókra esik, kiket a Diákotthonnak helyiségek hiánya miatt való megszűnése, illetve a ret­tenetes drágaság kényszerített a magántanulásra. A tanulók közül átlag 30 tanuló naponként járt be vonattal a tanítási órákra. A vasúti for­galom bizonytalansága miatt e tanulók az első órára gyakran későn jöttek, másrészt az utazgatással járó időtöltés miatt ezek a tanulók kevés kivétellel csak igen gyenge eredményt tudtak elérni a tanulásban. Sajnos, a Diákotthon, illetve internátus felállítása, ami egyedül volna képes segíteni a bajon, valószínűleg a jövő tanévben sem lesz lehetsé­ges, mert nincs hozzá való helyiségünk. Megrendítő volt mindnyájunkra, a tanári testületre éppen úgy, mint az ifjúságra az a szomorú hír, amely a tanév elején terjedt el s egyik legkedvesebb tanítványunknak, Demeter Péter végzett VI. osztá­lyú tanulónknak hősi haláláról szólt. Az orosz forradalmi erők utolsó fellobbanása kívánta őt tőlünk áldozatul 1917. július hó első napjaiban. 1917. november 2-án emlékezett meg az intézet szép gyászünnepély keretében kedves, hősi halottjáról, kinek emlékét az ifjúságnak és a tanári testületnek adományaiból egy nap alatt egybegyült 500 K-ás „Demeter Péter emlékalap“ fogja örök időkig kegyelettel fenntartani. 4. Gyűjtések. A tanulók és a tanári testület hazafias és jótékony adakozásairól és gyűjtéseiről a következőkben adunk röviden számot. a) A tanév folyamán kibocsátott VII Iradikölcsönre az intézeti ifjúság s a tanári kar — nem számítva a szülők által közvetlenül valamely pénzintézetnél jegyzett összegeket — csupán az intézeti igazgató útján összesen 158.900 koronát jegyzett, túlszárnyalva ezzel az összes előző hadikölcsönöknél jegyzett,ugyancsak 2 .

Next