Katolikus főgimnázium, Mezőkövesd, 1922

árnyékszékek állandó öblögetése elérhető legyen s az intézeti épület végre egészséges levegőhöz is jusson. Elkészültek a tanév folyamán az összes üvegfalak a folyosókon és a lépcsőházban, most már megszaba­dultunk a rettenetes légvonattól, amely évek óta annyi kellemetlenséget szerzett mindenkinek, aki az intézeti épületben kénytelen volt tartózkodni. Reméljük, hogy az 1923. évi nagyszüneti tatarozások során sikerülni fog az intézeti főbejáratnak befejezése, a díszteremnek és a rajzteremnek helyreállítása. Ezzel azután az épület teljesen rendbe jönne s megkezd­hetnek a munkát az épület külső környezetének rendbehozására. Az ud­var egyengetése lassan folyamatban van, a legnagyobb feladat azonban a 400 folyóméter hosszú kerítésnek elkészíttetése lesz, mert erre a célra a mai viszonyok között már is több millióra menő összeg kellene. Kívá­natos volna, hogy a város eleget tegyen az épület előtti térnek parkíro­zása és bekerítése tekintetében vállalt kötelezettségének is. 3. A tanári testület létszáma normális volt az egész tanéven át. Még a tanév megkezdése előtt vált meg az intézettől Schwerer István német-latin szakos tanár, akit a nm. VKM. 93.652—1922 számú rende­letével saját kérelmére a szegedi áll. főgimnáziumhoz helyezett át. He­lyébe Sztramszky István hasonló szakú, volt miskolczi kir. kath. főgimná­­ziumi rendes tanár helyeztetett ide (83.652—1922. VKM. sz. r.). Az inté­zetnél az 1922—23. évre felállított előkészítő osztályhoz vezető tanítóul a nm. VKM. Repka József állami elemi iskolai tanítót alkalmazta (132.581 — 1923). Örömmel állapítható meg, hogy 10 év óta ez volt az első olyan tanévünk, amelynek folyamán a tanártestületben változások nem történ­tek. Ez a körülmény mindenesetre hozzájárult az intézet munkájának nyugodtabbá és eredményesebbé tételéhez. Sajnálatos azonban, hogy a mezőkövesdi lakásínség miatt a tanároknak legnagyobb része nem tud megfelelő lakáshoz jutni s az ebből származó gond és nyomorúság ter­mészetszerűen erősen befolyásolja a tanári munka eredményét is. A tárgyfelosztás s az órarend a tanév folyamán csupán egyszer, október hó elején változott kisebb mértékben. 4. Valláserkölcsi nevelés, fegyelemtartás, tanulmányi elő­menetel. Az ifjúság vallásos, erkölcsös és hazafias nevelésére, a köte­lességtudás és jellem fejlesztésére a tanártestület nagy gondot fordít. A kath. if­jaknál e téren hathatós eszközünk a Mária Kongregáció kipróbált szervezete. Ifjúságunk a téli időben vasárnap és ünnepnapokon, az év többi részében naponkint hallgatott szentmisét az intézeti kápolnában, ahol egyébként télen is mindennap volt a tanítás előtt szentmisénk, melyen — bár erre kötelezve nem voltak — a kath. ifjak mindig szép számmal megjelentek. Vasár- és ünnepnapokon az ifjúság szentbeszédet hallgatott. Az év folyamán négyszer járultak a tanulók szent gyónáshoz és áldozáshoz ; a Mária Kongregáció tagjai azonkívül havonta legalább egyszer járultak a szentségekhez. Húsvét előtt az ifjúság részére lelkigyakorlatok voltak, melyeken a tanártestület tagjainak legnagyobb része is­ részt vett. A más vallású tanulók is kötelezve voltak illetékes hitoktatóik veze­tése mellett vallási kötelmeiknek rendszeres teljesítésére. Ifjúságunk magatartásával általában véve ebben a tanévben is meg voltunk elégedve. Saját tanítványainkkal, akik már az előző tanévben is­­ itt jártak, nem volt bajunk a fegyelmezés­ terén. Azt a néhány súlyosabb

Next