Mindenes gyűjtemény 1-2. (Révkomárom, 1789)
I. negyed - 1789-09-02 / 19. levél
*9S Ht. cov? Dítsértük nem egyszer Ferdinand' (a) bölcs fejet, Likner' vitézségét, ’s Huszárink’ erejét. Asztalos pajtás sém maradt ki Brinkivel, Ki mindenik kész volt kirkelni bár kivel. Sőt akár ki volt az ki jutott eszünkbe, Helyet adtunk néki hevült beszedünkbe. Rám is került a’ sor, ’s az én fegyveremre (Itt a’ Major szóllott a’ betsületemre. ) Elmondta Belsünket egykor hogy fogtam el, Kalapjánál fogvva, ’s hogy szalasztottam el. A’ ki megijedvén, mind addigran futott, Míg nem nagy pihegve táborába jutott. Hogy vagdaltam öszve hét Vasas-németet . Mintha vágtam volna szalma-kévét hetet. Ismét, hogy fogtam el harmintz Gránátorost, ’S hajtottam Nordheimba mint valamelly nyáj kost. Különben ezeket dicsekedő czéllal Nem mondom , más is volt evedzve aczéllal. Sok Huszárok tudom nagyobbakat tettek, ’S nálamnál koszorút inkább érdemlettek ! Különösen amaz Regement’ címere, Gyarmat’kinek tízzel ért egygyik tenyere ! De Jegyzet. (a) Ferdinande Brunsviciensis Dustor Copiar. Foederator. in Vestph. et Ducatu Hannover.