Mindenes gyűjtemény 1-2. (Révkomárom, 1789)
I. negyed - 1789-09-12 / 22. levél
m ( o ) ig?gény a’ maga Mátkáját utoljára látogatjameg, azon alkudoznak azoknak atyjokfijaik , egygyik a’ másiknak mitsoda ajándékot adjon ? Meglévén az alku, az ajándék ki fizetődik. Az új házasokat az ő barátjaik is meg szokták ajándékozni. Azután a’ Talapot , vágj» Pap, szentelt vízzel meghinti őket, ’s egynéhány könyörgéseket mond érettek. A’ közelről való atyafijaknak nálok nem szabad öszve-házasodni. A’ Fő emberek sok ágyasokat tartanak, de inkább kevélységből, magok mutogatásokból, mint más végre. A’ köz nép ritkán él ezen szabadsággal. Tsak az első feleségtől való gyermekek lehetnek örökösök, a’ többektől valók ezeknek alájok vagynak vettetve. Midőn a’ férjfijak a’ Király’ számára dolgoznak , melly mint egy fél esztendeig tart, az ő feleségeik magok’ munkájokból élnek. A’ férj a’ maga feleségeit ’s gyermekeit eladhatja. A’ házassági elválás a’ férjnek tetszésétöl függ, noha az is megesik, hogy az asszony kívánja az elválást, ’s a’ férj is megegygyez benne, ’s feleségének házasság által reá szállott jószágát vissza adja. A’ Koreabéliek sokkal kevélyebbek, hogy fém mint ő nálok a’ férfi a’ leány után járna; hanem a’ ki meg akar házasodni, az egy lóra felűl, barátitól kísértetvén a’ Városon fel ’s alá nyargalódzik. Végre annak , az