Mindenes gyűjtemény 4. (Komárom, 1790)

1790-05-19 / 14. levél

Szives­en érezze sok szenvedésemet, Jósoha bal szerencse így rongál engemet. Jobb tehát mindnyájan távozzanak tőlem, Menjen­ el Som, Barac­k, Szilva­fa mellőlem , Alma, Körtvély vehet példát már belőlem, Közelítés káros, siessen előlem. Keserves állapot i­ly veszélyben élni, Hogy szomszéd miattam szenved , rólam vélni ’S talán igazsággal szabad így ítélni , Minthogy nyilvánsággal lehet is szemlélni. De talán Uramnak véled gondja vagyon ? Hogy engem’ őrizzen, ’s oltalmazzon nagyon ? ! Valamit kis darab földön kívül adjon? Vagy száraz időben italt ? ’s el ne hagyjon. Ezek nélkül tsekély földben születtetem , Állásomat utak mellé helyheztetem , Kertek alatt, árkok végén ültettetem, Tövises sövénnyel bé sem­ keríttetem* A’ kertjébe senki nem akar plántálni, Mert a­ nap fény szokta veteményt tápláink Árnyék káros mondják, ’s így okot találni könnyű ki­zárásra, és tőlem meg­válni. Bár tsak találkozna, ki o­ly gondos lenne Kés, kasza eszközzel hogy ölömbe menne, Tördelek ágoktól tisztításra venne, ’S így leg­alább rajtam könnyebbítést tenne. De bezzeg a’ gyümölts ha rajtam meg­ért már, Kvilsé héjjá reped, és nem tarthatja a­ zár. Ak-

Next