Miskolc Város Hivatalos Értesítője, 1927 (11. évfolyam, 1-8. szám)

1927-01-01 / 1. szám

0 hivatalos értesítő Miskolc, 1927 január 1 6 Az­ országgyűlésihez való visszatérés sza­kítást jelent­ a forradalmi joggal s a jogi intézményeik terén a magyar országgyűlés össze­ülése pilllamiataiban helyreállott jogfoly­tonosság helyreállíitásált a forradalmak és el­len­forrr­adalmaik kilengéseitől megzavart köz­élet lelkében. Ebben látom egyik legfonto­sabb jelentőségét a jövő Magyarország­ élelté­nek alakulására az országgyűlés összeülé­sének. Áramaik a­­ jogfolytonosságiak, amelyet a­z 1926. évi XXII. törvénycikk alapján össze­ülő országgyűlés jelenti, még egy tov­áb­bi nagy jelentősége van a magyar politikai élet jövő kialakulása szempontjából. Ez a jog­folytonosság nem jelenti a merev jogforma­­l­izmust, amely a történelem időmu­tatóját vissza akarja tolni eladdig, ameddig azt jó­zan ésszel visszakormá­nyozni nem lehet. Ez a­­ jogfolytonosság számol azokkal a követel­ményekkel, amelyeket a megválasztott és vissza nem választható tények parancsoló­lag írnak elő. A jogfolytonossálgána­k ez a megol­dása nem halott feltámasztásra törekedett, hanem azt a magasabb célt tartotta szem előtt, hogy egy új életképes szervezet terem­tésével megtalálja a kapcsolatot a történelmi - hagyomány­aikiban élő tört­éneti lélekkel annél­k­ül, hogy elveszítse a kapcsolaton az eleven élettel. Amig megépíti a hi­dlait alllkotmányun­k és történelmünk legnemesebb hagyományai közti, a­dd­ig nem iba­nyagoli­ía el azokat a kö­vetelményeknek figyelembe vételét­ sem, amelyek a megváltozott élet haladásának kö­vetkezményei. Ez a jogfolytonosság egy ezeréves ősi szer­vezetet konszern köntöseibe állítja be a mai alkotmányos élet közepébe. Ez a törekvése nyilvánul abban is, hogy megtalálni igyeke­zett a kapcsolatot a magyar törvényhozás régi alkotmányos szervezete és a magyar alkotmányos él­et másik hatalmas politikai szervezete, a törvényhatóságok között. A magyar törvényhatóságok nem voltak sohasem egy kalap alá foglalhatók a külföl­dön kialakult közigazgatási és gazdasági önkormányzatokkal. Az önkorm­á­nyzat az egész világon mindenütt a közéletnek egy fogyatékosságának köszönhette létét. Angliában azért­ alakult meg az erőteljes közigazgatási­ önkormányzat, mert a kor­mány végrehajtó hatalmának szervezetei visszamaradtak a központi parlamenti túl­súlyának kifejlődése következtében. Ott már megalakult az ország egyetemét képviselő parlament, de nem alakult meg vele párhuza­mosan az a szervezet, amely a parlament akaralí­ának végrehajtója kellett volna­, hogy legyen. Nálunk a kormány többnyire idegen volt. Az országgyűlés túlságos kényelmetlen az idegen kormányra nézve, következésiképen csak ritká­n és végszükségből hivatiot­t egybe. A politikai élet, amely felülről el volt nyomva így teremi­ett magának egy külön életszervet a­ magyar vármegyét és várost, mint a politi­kai önkormányzatnak független életszervét. A mi önkormányzatunk politikai jellege el­­kotmányosí­totít.a közigazgatási jellegét. Az 10215: XXII. tc. ismét az önkormányzatnak politikai természetét gyarapította egy érté­kes funkcióval, a felsőházi tag megválasztá­sával. A közvélemény ebben a­­ követküldési jog felélesztését látja. Ez hibás felfogás. A követ­­k­üldé­si j­ogrevildli maradvány volt és lényege az utasításon nyugodott. Az 1926:XXII. tc. lényege a. selectio: az­, hogy a törvény­hatóság a maga kiküldöt­tjei útján, az orszá­g felsőhá­zába átplántál­hassa azt az erkölcsi erőt, azt a politikai gerincet, azt az önzetlen közügy­­i szolgálattól, amely­y­­ a­ magyar önkormányzat lényegét jelentette és jelenteni is fogja mindaddig, amíg az önkormá­n­yzatot az a hazafias szellem fogja vezetni, amely­­ vezette a múltban is. Az önkormányzat feladata a közérdeket önzetlenül szolgálni, ellenszolgáltatás nélkül, h­íven és becsületesen, szolgálni azt­ a köteles­séget, amely a közüggyel szemben minidlen férfiút terhel. Az önkormányzatban a jogok mellett a főöíteles igények hosszú sora áll. Ezért féltve őrzött kincse mindem alkol­mányna­k az önkormányzati szabadság. Ezeknek a kö­telezettsége­kneek sorába egy uj szép köteles­séget állitt az 1926 :XXH. tc. a felsőházi bag választását. Akkor emelkedik a törvényható­ság hivatásának magaslatára, ha­ ezt a köte­lessége­­t kicsinyes pártérdekeken felülemel­­k­edve egyediül és kizárólag az országos szem­pontok érdekében lelje’iilmieinei ,éinier­ szavai szerint gyakorolja. Erre kérem önöket s ak­kor Isten áldása lesz választásunkon. Mielőtt a szavazást elrendelem, meg kell emlékeznem arról a férfiúról, aki évek hos­­­szú során át emberfölötti munkával, a haza­fias körtelmségteljesítés szásziaididkna sugárzó példáját állította fel a­kkor, amikor rágal­maikkal, gánccsal n­em törődve csak lellki­­ismeretének: szavát követve a forradalmaik Augierais istállóját kisöpör­te, a salak­ot le­hordta eladdig, hogy megtalálta azokat az alapokat, amelyekre a jövendőbeli Nagyma­­gya­rorszá­g jövőjét épitheti. Gróf Bethlen István­ erre a szilárd alapra helyezte azt az OTSZiággyű­liést, amely hiszem, hogy Isten se­gedelmével egy tisztultabb, forra­da­lmi elté­velyedésektől mentesebb közszell­em­nek fog hajlékot adni. 2 - kgy. 1927. sz. Dr. Halmay Bella poligármesterhelyettes főjegyző ismerteti az országgyűlés felsőházá­ról szóló 1926:XXII. tc. rendelkezéseit és be­mutatja a t­örvén­yh­í­t­óságok részéről a felső­

Next