Evangélikus Algimnázium, Miskolc, 1879
MOZZANATOK. Múlt évi értesítőnkben jeleztük bold. Szánthó János tanár váratlan kimultát. 1879. junius 20-án, épen midőn értesítését sajtó alá rendezte, agyszélhűdés folytán, vége szakadt 66 évre terjedő életének. Könnyen lelkesült minden szép és nemesért nemcsak a nevelés, hanem a társadalmi téren is, és lelkesedésének nyomatékot tudott adni hasznos tettével. Született Vas megyében, Kemenesalja Sz. Mártonban. Első nevelését szülőhelyén nyerte, a gymnáziumi és theologiai tanfolyamot. Sopronban végezte, majd Bécsbe ment, s ott egy évet szentelt szaktanulmányának. Haza jőve, nevelő lett Liptó megyében Kubinyi Mihály és Thuránszky Péter családjánál. Itt találta 1841-ben a miskolci egyház meghívása, mely időtől haláláig, mint tanár, emberül betöltötte hivatalát. Ezen állásában 38 évet töltött; az utóbbi tíz év alatt az intézet igazgatója volt. Szerény állásában nem panaszkodott, csak az utolsó években érte, hogy a pangás, mely a társadalmi életben oly sok embert hozott végpusztulásra, a gymnasiumi tanárokat is érinti. 1842-ben nőül vette Hutter Saroltát, kivel boldog családi életet élt, s három sikereit fiúval áldá meg az ég. Özvegye és gyermekei megrendülve búcsúztak a hirtelen távozótól. Áldását érezték, emlékét áldják. A gymnasium száz éves múltjában a legviharosabb idő volt ama 38 év, mit ez intézet felvirágozásának szentelt. Az intézet megszilárdítása érdekében időt és fáradságot nem kímélve azzal mutatá be munkásságát, hogy az intézet számára rendezett tőkegyűjtés alkalmával minden módot megragadott ezen czél elérésére, és fáradozását siker koronázta. Az ötvenes években azonban a túlzott követelések alatt roskadozó tanintézet közel állott enyészetéhez, midőn Lippai Endrével mindent elkövetett, hogy az állam és egyház előtt igazolja jogosultságát ez