Evangélikus Algimnázium, Miskolc, 1879
z intézet fennállásának, s az egyházkerületet tetemes segélynyújtásra indította. Az intézetet azonban eddigi hat osztályú alakjában megtartani a túlerő ellen nem lehetett, három osztályú reáliskolává törpíttetett, majd a patens időszakában lépett fel mint a jogok szilárd védője s kitartásának azon édes gyümölcsét élvezte, hogy ez intézet gymnasiumi rangját visszanyerte, de fölemelni régi nagyságára nem tudta, mind az által teljes algymnasiummá emeltetett. Megkísértette 1871-ben tőkegyűjtés által emelni régi állására, felhívta az intézet régibb és újabb tanítványait, hogy tekintsenek szívük szeretetével az intézet jövőjére; zörgetett a szerető keblek ajtaján, hogy aki az életben valaha keserű perceket látott és fel tudta fogni mily édes az újra ébredés, a szabadon lélegzés első üdítő áramlata, az meg fogja érteni az elnyomorodottnak panaszát, azon szegényét, a ki a szeretet-, szegény- és menházak dacára házról-házra kénytelen kopogtatni, hogy szerető lelkekre, ápoló kezekre találjon, de célját nem érheti. Még egy kísérletet óhajtott tenni az intézet száz éves fordulóján, ezt azonban megtagadta tőle a gondviselés, más célja volt vele istenének, mint hű munkást enyhe nyugalomra szólítá. Ez intézet legváltozatosabb körülményei között férfias kitartással küzdött; tanácsa és tettei összeforrtak a gymnasium történetével, méltó tehát az elismerés. Lengyen hamvai felett a hála és elismerés/ Az iskola és családi élet határain kivűl is hasznossá tudta tenni életét. A tisztelet mely környezte, az egyháznál jegyzői és levéltárnoki, — a városnál képviselői, — a megyénél bizottsági, a pénzintézeteknél alapító-választmányi, az esperességnél dékáni és tanító-kör-elnöki állásokra emelte, s mindezekben lelkiismeretes szorgalommal forgolódott. Legyen áldott emléke közöttünk/ A közrészvét megható nyilvánulása mellett kísértetett nyughelyére, mint ki a szenvedők védelmét saját ügyének tartotta s a kiben a tűzbuzgalom a helyeset teljes erejéből megvalósítani igyekezett. Csendes és szelíd legyen álma! A fényesen rendezett temetés kétségeit egészben az egyház fedezte, mint olyannak végtisztességét, a ki az elismerések szólóját már életében megtudta szerezni. Pihenjen békésen! Az özvegy részére a tiszai ev. egyházkerület coordinátiója értelmében az egy negyedévi tanári fizetés előlegesen kiadatott s az igazgatói teendők címe alatt befolyt jövedelem a megboldogult özvegyének önkényt felajánltatott és átadatott.