Állami Hunfalvy gimnázium, Miskolc, 1931
torokat naponta olvasgatott és hogy magát a hollandus nyelv zenéjében művésszé nevelje, ugyanazt az antik költeményt húszszor is lefordította rímes hollandi versekre. Mert rímelési készsége bámulatos volt. Bénasága miatt gyerekkori ábrándjáról — a katonai pályáról — le kellett mondania és négy évig atyja irodájában talált alkalmazást. Költői tehetségét már ekkor kimutatta. 1776-ban egy leideni költőtársaság pályadíjat tűzött ki ama kérdésre, hogy milyen hatása van a költészetnek az állam kormányzására. A díjat a 19 éves Bilderdijk költeménye nyerte el. Költeményének merész hangja és energikus ritmusa a versfaragókat megdöbbentette, de a valódi költők, mint de Lannoy és Rhimiis Feith a maguk emberének ismerték el. Első költeményeit leideni jogász korában 1781-ben adta ki Mijn verlustigung (Mulatságaim) címen, melynek szerelmi lírájából éppúgy, mint az 1795-ben Bloemptjens (Virágocskák) c. költeményeiből az első szerelem szenvedélye pajkos sorokban tör elő. Egyetemi tanulmányai bevégeztével, 1782-ben mint ügyvéd Hágában telepedett le. A képzett jogászt és ügyes védőügyvédet az orániai párt tagjai ügyes-bajos dolgaikban gyakran felkeresték. A szépen gazdagodó költő 1785-ben feleségül vett egy hágai szépséget: Woesthoven Katalin Rebekát. Bár kezdetben szenvedélyes szerelemmel énekelgette meg feleségét, akit költeményeiben Odildének hív, e házasság sohasem volt boldog. Férj és feleség csakhamar elhidegült egymástól. Hollandiában a felvilágosodás eszméit az ú. n. patrióták hirdették, az a párt, amely az angoloktól szenvedett vereséget felhasználta arra, hogy a közhangulatot a helytartó V. Vilmos, orániai herceg ellen ingerelje. Az 1785—87-ig tartó polgárháború eredménye az lett, hogy a herceg porosz segítséggel a patriótákat leverte. Több se kellett Bilderdijknek, mint lelkes orániai még jobban elfordult a liberális eszméktől és a középkori lovagvilág szellemét tükröző románcokat és balladákat írt, sőt egy elbeszélő költeményt, az Eliust is, melyben a költő fiktív ősének, Elius lovagnak mondáját dolgozta fel. Alig szabadult meg Hollandia a porosz inváziótól, máris újabb veszedelem fenyegette délről. Az 1789-ben kiütött francia forradalom rettenetessé fejlődött és a franciák egy sikertelen kísérlet után 1795-ben bevonultak a nederlandi köztársaságba. Orániai Vilmosnak és híveinek menekülniük kellett. Egy szép napon Bilderdijk is megkapta a párán, esőt, hogy Hágát azonnal hagyja el, sőt egy hét alatt hazáját is elhagyni köteles. Ott kellett hagynia családját, jól jövedelmező ügyvédi irodáját, barátait, 5000 kötetre rugó könyvtárát és rengeteg tudományos jegyzetét. Amszterdamon, Groningenen és Hamburgon át Londonba ment. Fájdalmát gyönyörűen fejezte ki Op’t ship of Het Revoier“ (A rénszarvas nevű hajó fedélzetén) című költeménye. Költőnkre most küzdelmes évek következtek. Nyelvleckék adásából.