Ellenzék, 1905 (4. évfolyam, 1-154. szám)
1905-01-03 / 1. szám
s Aladárt a néppárt nevében Buzáth Ferenc üdvözölte. Nem maradt el természetesen a szabott elvűek üdvözlése sem, hol a búcsúzó Podmaniczky Frigyes bárót a szabadelvű körben Semsey Boldizsár képviselő üdvözölte az új évben. A miniszterelnök üdvözlő szónoka Erdély Sándor volt, a dicső (!?) Perczel Dezsőt pedig Kammerer Ernő üdvözölte. Az üdvözöltek mindnyája nagyobb szabású beszédet is mondott válaszképpen az üdvözlésekre. — Képviselőjelölés a szirmabessenyei kerü letben. Amint minket Sajó-Szentpéterről tegnap telefonon értesítettek, ott a függetlenségi és 48-as Kossuth-párt dr. Kőszegi Armand miskolci ügyvédet a szirmabessenyői képviselőt választó kerület függetlenségi és 48-as jelöltjéül, Miklós Gyula eddigi mameluk képviselő ellen jelölte. Kőszegit jelölői 100 tagú küldöttséggel fogják hír szerint a jelöltség elfogadására felkérni, s egyben felkérték úgy az egyesült ellenzéket, valamint vezérét Kossuth Ferencet is, hogy jelöltjüket ők is hivatalos jelöltnek nyilvánítsák. Újabb hír szerint, még a miskolci északi területben Hieronymi Károly kereső. miniszter lépne fel szabadelvű programmal, ha igaznak bizonyulna az ilyen sűrűn és sok esetben minden alap nélküli jelölési hír. — A főmandarinok a fővárosban. Mint értesülünk az országos szabadelvű párt veze-tősége tegnap báró Vay Elemér főispánt és dr. Tárnai Gyula alispánt a fővárosba rendelte, s honnan a mameluk főmandarin urak ma este térnek haza, valószínüleg bő információkkal és rendelkezésekkel ellátva a küszöbön álló kormánypárti tiszta választások (? !) érdekében. ÚJDONSÁGOK. Kurucnóták. Nem ott van a nép . . . Nem, nem ott van a nép. Hol az a sok cseléd: Hymen. Peder Lajos II. jegyző eljegyezte Gondos Etelka urleányt, Gondos Jusztin telekkönyvvezető leányát, 900 kivándorló december hónapban. Borsodvármegye alispáni hivatalába a múlt december hónap alatt összesen 900 útlevél-kérvény érkezett be, melyek mind Amerikába szólanak s legtöbbje Fiume kikötőből indul az ó hazába. Az ez évi esküdtbiróság. A kassai kir. Ítélőtábla elnöke a miskolci kir. törvényszéknél szervezett esküdtbiróság elnökéül Póts Endre kir. táblai bírói cím és jelleggel felruházott törvényszéki bírót, helyetteséül pedig Hubay Gyula trvszéki bírót jelölte ki az 1905. évre. A miskolczi máraltiszti kör Szilveszter estélye pompásan sikerült nem csak azért, mert igen szép és nagyközönség vett részt a mulatságon, hanem főként azért, mert olyan fesztelen jó kedv uralkodott, amely a ritkaságok közé tartozott. Őszintén kívánjuk az altiszti körnek, hogy még sok ilyen sikerült mulatságot rendezzen. A hirlapirás köréből. Elek Zoltán hirapiró január 1-vel a „Borsodmegyei Lapok“ szerkesztőségének a kötelékéből kilépett. A kedvezményes áru bérletjegyek és az évi szabadjegyek érvényének kiterjesztése. A ut. kir. állámvasutak igazgatósága értesíti az érdekelteket, hogy az 1904-ik évre kiállított kedvezményes áru bérletjegyek és az évi szabadjegyek érvénye 1905. jan. 8-ig kiterjesztetik. A rendes áru, vagyis az 1904-re kiadott 1100 K I. 710 K II., 440 K III. osztályú évi bérletjegyek érvénye azonban múst év dec. 31-ével megszűnt, vagyis a meghosszabbítás érvénye sem ezen jegyekre, sem a féláru jegy váltására jogosító arcképes igazolványokra ki nem terjed. Visszautasított honvédek. Legújabban a vármegye adpánja utján Biró József keőcsabai és Király Márton bogácsi lakosok volt 1848—49-s honvédek kérelmet intéztek a miniszterelnökhöz nyugdíjaztatásuk iránt. A miniszterelök dec. 29-én leiratában a kérelmezőket kérvényükkel elutasította, mert honvédigazolványukat nem mellékelték. Tüzek: Mezőkövesden kigyult a Lánszky József udvarán levő szalma kazal, melyet a gyorsan kivonult tűzoltóság csakhamar elfojtott A kár mindössze 4 korona. A tűz egy Biassco Gáspár nevű 6 éves bárgyú fia gyújtogatásából eredt. Ugyancsak Mezőkövesden Gyenes Mihály udvarán egy szalmakazal gyuladt ki, de itt is a tűzoltóság gyors kivonulása elejét vette a veszedelemnek, amennyiben hamarosan eloltották a tüzet. A tűz mindössze csak 10 kor. A tűz keletkezésének oka ismeretlen. Kártérítés a vasúti sztrájk miatt. B. N. dr. budapesti ügyvéd az államvasutak ellen 412 kor. és járulékai iránt kártérítési pert indított azért, mert a vasúti sztrájk alkalmából a huszti állomásról mm tudott elutazni és ebből a késedelemből anyagi kiadása származott. Felperes állította és szükség esetére bizonyítani ajánlkozott, hogy a vasút a sztrájkot szándékosait idézte elő, e tekintetben azonban tényeket nem hozott fel. Alperes tagadta, hogy perperes a huszti állomáson utazás czéljából elentkezett. A törvényszék, mint felebbezési bíróság az első bíróság elutasító ítéletét indokainál fogva 1904. november 15-én D. 584. sz. a. helybenhagyta, az üzleti szabályzat 26. §-a 1. pontja alapján, mert ezer §. szerint felperes a vasúttól kártérítés azért, mert a zsekné úrnő. Egy egyszerű papirnehezéken pedig pitypong-leveleket faragott ki Bersy Jolán. A mélyített háttért barnára égette, a virág pedig a fa világos színében maradt. Ez az a mód, amelyet követni kell. A háziipari tevékenység egyik leghálásabb tere a házi használati és dísztárgyak készítése. A női kezek szorgalma sok szép dolgot alkot e téren. Pompásan dolgozzák föl a vesszőt, a gyékényt, háncsot, forgácsot és raffiát mindenféle tárgyakká. Dísz- és munkaasztalkák, papírkosarak, munkakosarak, mindenféle tálcák, diszkosarak, újság- és kefetartók, kis táskák stb. készülnek a mindenféle fonatokból. Legtöbbnyire ízlésesen díszítve színes szalagokkal, kelmékkel. Csak a műgyümölcscsel és művirággal töltött, kacskaringós alakú u. n. diszkosárkák célját nem értjük. Hiszen egy szobában pár heti porlepés után ezek olyan porfészkeklesznek, hogy éktelenségük miatt kell majd kidobni. Legjobb lesz ezek készítésével felhagyni. A gondos háziasszony nem tűr meg semmi olyan tárgyat a szalonjában, amelynek zegzugaihoz a törlőrongy könnyen oda nem fér. El velők! A bársony, plüs, selyem és posztó égetett díszítése ellen is van itt-ott kifogásunk. Nem szabad ezeket a szép, drága kelméket kíméletlenül összesütögetni. A vasalásra kell súlyt fektetni, ezt a technikát kell fejleszteni. Már most is láttunk egy pár csinos munkát, így szép volt a Nagy Erzsébet bronzszinű bársonytablettje, amelyre egy Mirkovszkyné féle mintát vasalt. Egy hosszú, barna bársony terstőre szintén eléggé ízlésesen vasalta rá Faragó egyik máramarosi mintáját Feiler Olga. Igen jó hatást tett egy fehér bársony falszőnyeg, amelyre egy magyar díszítmény volt diszkrét égetéssel és színezéssel alkalmazva. A posztóra égetett és festett díszek közt a Tangli Jolán cimbalomtakarója sárga és kék sásfiliomokkal, zöld levelekkel elég ízléses volt. A divánpárnák sokféle változatában gyönyörködtünk. Az égetések nem sikerültek, de annál inkább egy színes bársonyvasalás. Egy szép applikációs párnát is láttunk: török-veres bársonyra ezüstszürke bársony vasalt babérlevélszegélylyel, az áttörés széles feketével szegve. A sikerült színösszeállítás a Strázsekné úrnő ízlését dicséri. Utoljára hagytuk a legfontosabbat , a csomózás és szövés munkákat. Sok szép szőnyegmunkát láttunk. Kiemelkedik köztük a Pontos kisasszonyok óriási, gyönyörű perzsa mintájú szőnyege. Bámulatos dolog az, hogy ezek a hölgyek jó magyar gyapjúba maguk fonják és festik az anyagot és aztán hihetetlen türelemmel és szorgalommal 3 hónap alatt készítik el ezt a nagy munkát. A többi kisebb szőnyegeket is részint szövőszék , vagy csak egyszerű rámán készítik. Az épület végén egy elhagyott kamrában görnydnek úri leányok, hogy szorgalmas kezük ílunkájában gyönyörködhessenek. Ha a táradalom tehetősebbjei nem volnának olyan indioensek, már régen segíthettek volna ezen azzsiai állapoton. Láttunk továbbá tomtáli szövöttért Bersy Jolántól; egy divátipárnt egyik oldalán torontáli, másikon pompás, üléses szamadi-szövést Zsupán Boriakétól. Tvábbá székely-szövést, aztán svéd-szövést fehér selyempamutból, vörös selyem és arany-mintáttal s végül megkezdett gobelin-szövést is. Mindezek a munkák arról győztek meg, hoy mennyire helyén való itt a nők szorgalmas munkája és mily tájékozott az ízlésük, úgy,hogy nem győzzük eléggé ajánlani, hogy a fejtésbe való kontárkodás helyett itt, a szövő terén fejtsék ki azt a szorgalmat és kitartó buzgalmat és akkor valóban művészi dolgok fognak előállítani. (ss) (Vége.) £LL£NZ£*1 Labanc lakomákon: Nem ott van a nemzet, Hol a dicső rendek: Úri lenyaláson A hű nép, kesergőn, Ott bolyong az erdőn Tátongó sebével, Csak nyomorát erei Ezer tüske vérei S befödi az éjjel Ott vérzik a nemzet A vad rengetegnek Sűrű sötétjében — Nem bízik már másban, Egyedül magában Meg az — istenében, Ea magát nem hagyja Ha isten akarja: Eljön a jövendő — Iszonyodva látják : Momúlnak a szálfák, Megindul az erdő . . . Endrődi Sándor, 1905. január 3