Ellenzék, 1906 (5. évfolyam, 4. szám)

1906-01-11 / 4. szám

V. évfolyam 4. sz. Csütörtök, január 11. Miskolc, 1906. ELLENZÉK A MISKOLCI FÜGGETLENSÉGI ÉS NEGYVENNYOLCAS PÁRT HIVATALOS KÖZLÖNYE Előfizetési Szak:­­ Felelős szerkesztő: Szerkesztőség és kiadóhivatal: sillyben: Egész évre 10 K Vidékre: Égé., ént. 12 k . FRANK ZOLTÁN: Széchenyi-utca 36. SZELÉNYI és TAKSA nyomdája Fel évre . . 5 „ Fel evre . . 6 „ J •L "U" Kegyed évre 2'50 „ Negyed évre 3 „ I Laptulajdonos: A lap megjelen Egyes szám­ára 8 fill. Kapható minden hirlapelárusítónál ! SZELÉNYI LAJOS: minden kedd, csütörtök és szombaton. Lesz-e hát installálás!? Miskolc, január 10. (17.) Brezovay András, a bécsi csá­szári, diplomáciai, politikai, de sőt talán leginkább az immár országosan és általá­nosan teljhatalommal és abszolutisztikusan erőszakoskodó császári hadvezetőségi kö­rök által vármegyénkbe kirendelt megye­­főnök és tartalékba utalt testőr-strázsames­­ter, végre kedden hírt adott magáról és tudatta, hogy megyefőnöki esküjét e hó 22-én egy általa egybehívott közgyűlésen le fogja tenni. Az általa egybehívandó megyei köz­gyűlési meghívókat önkezével és sk.-val ellátva, egyidejűleg­­ azok kézbesítése végett — megküldte a fővárosi Bristol­­szállóból a vármegyéhez s azokat már szét is küldték. Most pedig már csak az a kérdés, hogy le fogja-e hát igazán tenni, vagy te­hetni a megyefőnök úr azt az esküjét, a melyet e vármegyében meghallgatni igazán egyetlen ember se kiváncsi és nem is hajlandó. Brezovay András darabant-strázsames­­ter úrnak tulajdonképpen és valójában ugyan joga se volna ezt tehetni, mert hi­szen egy alkotmányunk, jogaink és jog­szokásaink szerint törvénytelen rendelke­zéseket és így kineveztetéseket gyakorló ügyvezetőség kineveztetek bizalmasa volna, ha volna; (! ?) de hát Brezovay András uram, minthogy éppenséggel erre más jog­alappal, mint a hatalmi erőszakkal, nem bírván és mert éppen annak nevében jön, tehát valószínű, sőt bizonyos is, hogy azt az általa hőn óhajtott eskütetéteit legalább is meg fogja kísérleni. Mert eleve is biztosra vesszük, hisz­­szük és valljuk is, hogy az — hacsak az üres falaknak és karhatalmi kíséretnek nem fog megtörténni — másként egyálta­lán nem fog sikerülni nálunk sem, ősi és nemes Borsod vármegyében, hol törvényeit és alkotmányát éppen úgy, mint bárhol, itt is köteles mindenki megvédeni minden törvényes és lehető eszközökkel az erő­szak ellen. Ezt pedig a nemes vármegye már ed­dig is megtette és hisszük, hogy annak minden egyese azt meg is fogja tartani továbbra is. Alig hisszük, hogy ezekről a dolgok­ról, amikor mindenki tud, csak éppen Bre­zovay strázsamester ne tudna!? Nem is akként áll tehát a dolog nála sem, hanem úgy, hogy ő arról nem akar tudni. Más szóval: jön! mert jönnie elren­deltetett s igy jönni másként, mint előre látott és immár országosan ismert erőszak­kal, nem is jöhet. Hát jöjjön, ha ez úgy tetszik neki. Szurony-erdő között és lakatossal, mert ebben a vármegyében őt senki önként nem várja, nem ereszti be. Az alkotmány ősi védő bástyájának, a vármegyeházának különben tárva-nyitva szokott lenni vendéglátó háza, de most azt lezárták, lepecsételték és őrizet alá vet­ték ; oda most már csak betörni lehet. A vármegye közönsége törvényes kor­mányzási közegként el nem fogadja, sőt betolakodónak tekinti, hivatalába be nem iktatja, a beiktatáson való megjelenéstől tisztviselőit eltiltja s a vármegyei törvény­­hatóság minden tagjaitól elvárja, hogy eme aktuson senki meg ne jelenjék. Biztosra vesszük, hogy ez így is fog történni, annál is inkább, mert azok a me­gyebizottsági tagok is, kik mint állami tisztviselők, erre presszionálhatók volnának, máig mindannyian beadták a tisztségről való lemondásukat. És a strázsamester úr mégis jön! De hát minek? Kinek!? Bizonyosan csak önmagának s a magasabb nyugdíj­igény elnyerhetésének. Csúnya dicsőség és csúnya bér az bizony. De ez anyag­ imádás és jellemvásár idejében, úgy látszik, minden, de minden lehető dolog lett immár: jogtiprás és haza­tagadás egyaránt. S mig egyrészt igy áll szomorú képe a mi politikai helyzetünknek is e várme­gyében, másrészt vár reánk felemelő do­log is még s ez az, hogy gróf Apponyi Albert s több függetlenségi képviselő je­lenlét­ében a »Korona“ földszinti helyisé­geiben e hó 18-án lesz a Borsod megyei függetlenségi párt megalakulása. Mindenesetre legfőbb és legjobb idején a­ politikai helyzetnek, mert e végleges pártalakulás egyszersmind­egyik leghatal­masabb eszköze lesz további és erőteljes ellentállásunknak . Annak az országos, önfeláldozó és tör­vényes ellentállásnak, mely elvégre is a nemzet erkölcsi és anyagi jobb sorsának felder­ítésével s a nemzeti jogos akarat ér­vényesülésével kell utóvégre is előbb vagy utóbb, de — diadalra jutni! Hát csak jöjjön az a strázsamester! De ebben a vármegyében őt hazafias, magyar ember sehol, de egyetlen egy sem fogja várni. Csak néma és elfojtott keserűség és a — száműzetés ! . . . Száműzetés a honszerető embereknek: szivéből, lelkéből és becsüléséből egyaránt! Mert erre a vállalkozásra nincs és nem is szokott lenni — honfiúi bűnbocsánat! De vállalkozó is ritkán! Hát csak jöjjön strázsamester úr, ha így­ látja —jónak! De mi nem várjuk, de mi nem fogadjuk soha, sehogy és sem­miképpen sem. — A politikai helyzet. A miniszterelnök Bécsbe utazott kereskedelmi szerződések dol­gában, de bizonyára jelentést fog tenni a poli­tikai helyzetről is az uralkodónak. Sajnos, ez újabb jelentés elé sincs okunk több bizako­dással nézni, mint az eddigiek elé. A kormány egyik szócsöve azt újságolja, hogy Pest megyébe királyi biztost fognak kine­vezni, s minthogy ez „a király személyét” fogja képviselni, a „felségsértési" pörök garmadájára lehet remény. A nap krónikájához tartozik az is, hogy a belügyminiszter leiratában „felvilágosította“ Beniczky Lajos pestmegyei alispánt, hogy Lasz­­berg Rudolf gróf nem helyettes-, hanem ideig­lenes­ főispán, s kitanította továbbá arra is, hogy az ideiglenes főispánnak esküt nem kell tennie. Nem tudjuk, hogy milyen törvényen alapul ez, de az igazságügyminiszter bizonyára fog erre is paragrafust találni. Ismét beszéltek kibontakozási tervekről . Lukács László mellett most legújabban Széll Kálmánt emlegetik békekövet gyanánt. — Sőt egyesek arról is tudnak, hogy Kossuth Ferenc Apponyi Albert gróffal, Andrássy Gyula gróffal és Bánffy Dezső báróval tanácskozott a kibon­takozás lehetősége felöl. Bizony a lehetőségek a mai viszonyok között nem nagyon rózsás szinben ragyognak. — A darabant strázsamester Installáltat. Brezovay András strázsamester ur, kedden a fővárosi „Bristol" szállóból az alábbi meghívót (a fene de várt rá ! Szedőgyerek.) küldte meg a nemes vármegyéhez szétküldés végett, amit már a vármegye meg is cselekedett. Tehát: 4. sz. fp. 906. „A cs. és apostoli királyi Felsége által Borsodvármegye főispánjává legkegyelmeseb­ben kineveztetvén, az 1886. XX. t.-c. 46. §-ában biztosított jogomnál fogva 1906. évi január hó 22-én d. e. 11 órára Miskolcon, a vármegye székházában rendkívüli közgyűlést hivok össze. Ezen gyűlés egyedüli tárgya , főispáni eskü letétele " Budapest, 1906. január 8. Brezovay András s. k. főispán. A vitéz strázsamester ur, tehát nagyon is szeretne már installálva lenni. Csakhogy nem lesz rá módja azt „ki" előtt megtenni. A vár­megye álláspontja a megyei tisztikarral együtt már ismeretes. Az állami tisztviselő, megyebi­

Next