Ellenzék, 1908 (7. évfolyam, 3-150. szám)
1908-01-11 / 3. szám
Miskolc, 1908. VII. évfolyam 3. sz. Szombat, január 11. ELLENZÉK A MISKOLCI FÜGGETLENSÉGI ÉS NEGYVENNYOLCAS PÁRT HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési ársik : «Ulyban: Eg««» évre 10 X Fél évre . . 5 „ Negyed évre 2’50 „ Vidékre: Égési évre . 12 K Fél évre . . 6 „ Negyed évre 3 „ Il Laptulajdonos: SZELÉNYI LAJOS “Ser*» fixum ára 8 fll. Kapható minden hírlapés érasildnál. Felelős szerkesztő : Szerkesztőség és kiadóhivatal: SASSY CSABA Széchenyi utca 36. SZELÉNYI és TÁRSA nyomdája A lap megjelen minden kedd, csütörtök és szombaton. A kilincselés. Már maga a szó is olyan koldulásfélét jelent. Ha kilincselésről hallunk, elsősorban koldusokra, foglalkozás és kenyérnélküli alamizsnásokra, vagy jótékonyságban utazó hölgyekre gondolunk. Szóval azokra, akik valahányan egy vagy más humánus jelzővel felcicomázott ürügy, kifogás, indok cégére alatt megpumpolják embertársaikat. A kilincselés szó azonban hovatovább másféle vonatkozású lesz. A jelentése kibővül, bár nem változik. A szó újabb fogalma, ellenszenvesebb variációja, a minden foglalkozás és állás nélküli emberek azirányú műveletét jelöli vele, mely művelet a választáshoz szükséges szavazatokat szedi össze egyenként. Mindenütt, ahol az állásokat választás útján töltik be, ismeretes a kilincselés, a voksszerzésnek ez a legtöbb esetben elítélendő módja. Mondani sem kell, hogy Miskolcon is így szerzik a jelöltek és önjelöltek az egyedül üdvözítő többséget. A kilincselés nemcsak visszatetsző, nemcsak immorális, hanem valósággal merénylet a hivatali állások ellen. A kilincselés, ha még szemérmetlenebből a jövőben is garázdálkodni fog, szokásban lesz, úgy pár év múlva eljutunk a hivatalok csődjéhez. Mert nézünk csak körül egy kissé. És figyeljünk. Nézzük, kik azok az alakok, akik, vagy akiknek az érdekében a kilincselés lavinája egy-egy esetben megindul. Tapasztalni fogjuk a legtöbb esetnél, hogy nem a legkiválóbb talentumok, nem az elsők közüliek, hanem az úgyszólván hasznavehetetlen emberek, az eltussolt existencák, az élhetetlenek élnek vele. Akad köztük néha egy-egy kiválóan érdemes, arra terített ember is, de ez csak maga iránti kötelességből kényszerül a korteskedéshez fordulni. A konkurrencia arcátlan versenyében hasonló fegyverekkel kell küzdeni. Különben hiába a kitűnő diploma, a zsenialitás, a dologképesség, hiába minden jó tulajdonság, harapás nélkül, kenyér nélkül marad az önérzetes ember. A kilincselés rendszere egyenesen demoralizálja a karaktereket. Megtöri a vasgerincet. Alázatossá, csúszó-mászóvá, hajlongó talpnyalóvá képezi a kenyérharc táborának küzdőit. Kiirtja az emberekből az önérzetet, az őmagukba vetett hitet, bizalmat és korrupttá, gerinctelen puhányokká, akarat és meggyőződésnélküliekké teszi az embereket. Megszilárdítja bennük a másoktól való örökös függés érzését, a másokra való támaszkodást, fokozza az akaraterőnélküliséget, magában nem bízást, a gyengeséget. Megsokszorozza a kreatúrák, a mindenre felhasználható, önálló gondolkozás, egyéniségnélküli emberek különben is nagy számát. Az ember elriad, ha ennek a régi, kiirthatatlanul gonosz szokásnak a káros következményeit látja. De tenni ellene nem lehet, mert hajholyan kevés az önzetlen, érdeknélküli ember és olyan veszettül kevés az állás. A jelentkezők, pedig nemhogy fogynának, de minden nappal jobban szaporodnak. A kilincselések előhozását Nagy Elek városi adóhivatali főnök legutóbbi számunkban közölt levele tette aktuálissá. — Nagy Elek is eljutott arra a következtetésre, hogy a kilincselés vége — a hivatalok csődje. Sőt egyenesen ki is jelenti, hogy amíg a választások sorsát a kilincselés fogja intézni, eldönteni, befolyásolni, addig szakképzett hivatalnoki kar nem ül az adóhivatali stallumok íróasztala mellett. Tökéletesen igaza van. Nálunk nem a tudás a fó. Sohasem is volt. Az összeköttetések, a befolyásos rokonok, előkelő nagybácsik, jól megválasztott unokahugok, jóhangzású név, felmenő ágon hetedsziglen szerzett érdemek — a múltban, hivatkozás a régen elhunyt papa, vagy nagypapa sikereire, ezek azok az eszközök, melyekkel minden esetben feltétlenül lehet hatni és — győzni. Így van ez minden vonalon. A szavazatokat ma nem kiérdemelni, hanem kikunyerálni szokás. Akinek megfelelőbb színpadi orgánuma, jó beszélőképessége van, az valósággal biztosan játszik a tekintetes és nagyságos városatyák érzelmeinek húrjain. — A gyöngédség, a szivjóság, a hamar ellágyulás egész skáláját ismerik a mai pályázók, otthon vannak a színpadi hatások összes ismert és ismeretlen titkaiban. Meglágyítják lángjukkal, boulevard-lapok kiszínezett tragédiáiból betanult, idegborzoló nyomorúságadataikkal, szenvedésmotívumaikkal a legridegebb városatyát is. Hátha még egy befolyásos rokon is útrakél és kilincsel az érdekekben. Még biztosabb a siker. Kedvezőbbek a kilátások. Nagyobb a vakmerőség. Ezért lehetséges az, hogy a hivatalok Magyarországon tele vannak tömve máskép megélni nem tudó, oda nem illő, gyanús tudású alakokkal, akiket a nepotizmus, az előkelő protekció, az összeköttetések segítettek állásba. Ezért vannak mindenfelé a hivatali anarkiák, az óriási restancia, a feldolgozatlan, vagy rosszul feldolgozott akták egész hegyóriása. Ez az állapot bénítja meg a hivatali szerveket. Ez gátolja a haladást, a becsületes munkát és ez szaporítja a hivatali szabálytalanságok, a dolgozni nem tudáson alapuló tévedések beláthatalan láncolatának számát. Igaza van Nagy Eleknek, mikor azt mondja, hogy a hivatal nem azért van, hogy valakit azért válasszunk be oda, mert máskülönben nem tud megélni. Az ilyen megélni nem tudó emberek99 százaléka nem azért nem tud megélni, mert elzárják előle az érvényesülés útját, hanem azért, mert a tudása, a hasznavehetősége sokkal kevesebb, hogysem ennek a révén biztosíthatná magának a mindennapi kenyerét. Azért kell mindenáron hivatalba dugni, elhelyezni, hogy éhen ne vesszen. Ezt a ‘szokást, a rokoni szeretetnek ezt a megnyilvánulását, az érdekeknek, az összeköttetéseknek ilyen felhasználását az Krytt-Ü ftvágyatta a Us&C'rrt, JSCjsrC»tett a köhögést, váladékot, feudist. Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva, értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roche“ er-meti csomagotAM. W. Msímnua-L* R»cke A Ce. Basel (Sráje), 99Roehe“ pfeité «tv»»! rcaáeletn fi tv#rysratáí-$vbaa. — ál* ttfigeokhrt t— kotou