Ellenzék, 1909 (8. évfolyam, 1-148. szám)
1909-01-05 / 1. szám
, mint gazdasági munkások keresetképességüket fokozzák ; a leányok pedig mint jövendő gazdasszonyok és családanyák a munkakörükbe eső gazdasági ágakban és háztartásban megkivántató tudnivalókkal megismerkedjenek s a főbb teendőket elsajátítsák. Nem szükséges bővebben indokolni, hogy a gazdasági népoktatásról szóló törvény, amelyhez hasonló törvény nincs a civilizált államokban, éppen hazánkban, ahol a nép túlnyomó zöme földműveléssel foglalkozik, vagy közgazdasági, mint szociális és népművelődési szempontból elsőrangú jelentőséggel bír. íme ez Apponyi gróf harmadfélévi miniszterkedésének törvényhozási eredménye. Ezeknek jelentőségét még az is fokozza, hogy nemzetünk az általános választói jog behozatalával korszakos átalakulás előtt áll. Mennél inkább kiterjeszthetjük népoktatási törvényeink végrehajtásával a hazafias szellemű és a közéletre is kiható népművelődést, annál biztosabban haladhatunk elő a legkiterjedtebb választói jog mellett is a magyar nemzeti állam konszolidációjában. A nemzeti irányú hazafias népnevelést Apponyi miniszter a tanköteles koron túl is biztosítani és terjeszteni kívánja az iskolán kívüli oktatás rendezésével. Az erre vonatkozó munkálatok folyamatban vannak. Ha még azt megemlítem, hogy Apponyi minisztersége alatt a kultúrtárca költsége több mint 30 millióval emelkedett, kimutattam, hogy a hazafias irányú népoktatás terén Apponyi miniszter rövid kormányzása ideje alatt többet tett, mint amennyit a legvérmesebb reménnyel is várhattunk. Az egységes magyar nemzeti állam kiépítésére a népkultúra biztosan meg van alapozva. Ez után haladva, s ha még a többi tényezők is harmonikusan közremunkálnak, a második ezer év dicsősége biztosítva van. HÍREK Miskolc új éve. Hagyományos szokás szerint az idén is megtartották a város polgárai, hivatalos élete a szokásos újévi tisztelgéseket. Ezek között legjelentékenyebb fontosságú Bizony Ákos üdvözlése volt. A miskolci függetlenségi és 48-as párt a párt egyik alelnökének, Kürcz Jakab dr.-nak vezetése alatt tisztelgett Bizony Ákosnál. Kürcz Jakab dr. volt a megjelentek szónoka és közvetlen melegségű, határtalan ragaszkodásról tanúskodó beszédben üdvözölte a párt nagynevű elnökét. Biztosította Miskolc egész függetlenségi pártjának osztatlan bizalmáról, rokonérzéséről és a párt nevében határozott szavakkal kemény bírálatot mondott a Bizony Ákos ellen irányuló alaptalan, indokolatlan támadásról. A népes deputáció percekig tartó lelkesült éljenzéssel fogadta Kurcz Jakab dr. beszédét, melyre Bizony Ákos hosszabb beszédben válaszolt. Szavaiban nyilatkozott a politikai konstellációkról és egyben ismertette , mely közkeletű kérdésben a saját álláspontját is. Nagyhatású beszédét sokszor szakította félbe a küldöttség éljenzése, a hallgatóság lelkes tapsvihara, mely a beszéd végeztével ismétlődött. A függetlenségi párt ragaszkodása, bizalma impozáns módon nyilvánult meg a küldöttség lelkesedésében és megfelelő elégtétel lehetett Bizony Ákosnak az őt ért kihívó támadásokkal szemben. Kubik Béla főispánt, Miskolc város nevében a város tisztikara élén Szentpáli István dr. üdvözölte. A 10. honvédgyalogezred nevében Lengyel János ezredes üdvözölte Kubik Bélát, a kir. tanfelügyelőség személyzete nevében pedig Hídvégi Benő kir. tanfelügyelő. Szentpáli István dr. polgármestert a városi főjegyző köszöntötte a tisztikar élén. Lehóczky Sándor törvényszéki elnököt a törvényszék nevében Geőcze Bertalan kir. táblabiró, az ügyészség nevében Bulyovszky Gusztáv kir. főügyészi helyettes és a járásbiróság nevében Lossonczy István kir. járásbiró üdvözölte. A kereskedelmi és iparkamara nevében Pfliegler J. Ferenc kir. tanácsos, alelnök üdvözölte Radvány István elnököt. Az ipartestület elöljárósága nevében pedig Bátorffy Ferenc üdvözölte Pfliegler J. Ferenc kir. tanácsos, elnököt. Al .Ellenzék“ regénye. Mai számunkban kezdjük el Szüts Jenő, a miskolci üzletvezetőség jelentékeny írói kvalitásokkal rendelkező segédtitkára regényének közlését. A regény, melynek címe „Eljön még az Isten“, a ma társadalmának életéből van merítve. A ma problémáival, a jelen társadalmi kérdéseivel foglalkozik és éppen ezért jogosan tarthat számot a legnagyobb érdeklődésre. A miskolci közönséget, mely évek óta ismeri Szüts Jenő írói képességeit, kétszeresen érdekelni fogja a regény, melynek ügyes meseszövése, előadásának drámai menetű hangja és a regény kétség kívül szenzációs tartalma előre is biztosítja a sikert. Tiszti kinevezés. Január elsejével történtek a tartalékos tiszti kinevezések, melyek egy részét a hivatalos lap vasárnapi száma közli. Eszerint a miskolci cs. és kir. 05. gyalogezred létszámában a király Cinét Dezső és Salzberger Jakab zászlósokat 1909 január 1-től számítandó ranggal tartalékos hadnagyokká nevezte ki. Uj ügyvéd. A miskolci ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy dr. Végh Árpád ügyvédet a kamara ügyvédi lajstromába, Miskolc székhellyel, bejegyezte. Kinevezések. A m. kir. igazságügyminiszter Darvas Béla sajószentpéteri, Gondos Jusztin miskolci kir. törvényszéki telekkönyvvezetőket jelenlegi alkalmazásuk helyén a IX. fizetési osztályba sorozott telekkönyvvezetőkké nevezte ki. Gyomorhurut esetén a felnőtt embernek könnyen emészthető ételt kell adni, amely a mellett sok táplálóanyagot visz a testbe. Ilyen táplálószer a „Kufeke“, amely könnyen emészthető, s tojásfehérje és ásványtartalmával erőt adó táplálék. Horváth kapitány balesete. Sajnálatos baleset érte vasárnap este Horváth Károly népszerű rendőralkapitányt. Lakására hazamenet útközben a síkos gyalogjárón elesett. Az esés következtében lába oly veszedelmesen rándult, meg, hogy több napig kénytelen az ágyat őrizni és gyógykezeltetni a megsérült lábat. Ez a könnyen végzetessé válható baleset remélhetőleg elegendő intelem lesz az intézkedésre jogosult közegeknek, hogy az utcákat jobb karban tartsák és különösen a gyalogjárókat tegyék járhatóvá. Az utóbbi időben leesett rendkívüli mennyiségű hó még mai napig is a gyalogjárókra van tapadva és néhol egész hegyeket képez. Áll ez különösen a mellékutcákra, ahol az utcaseprők csak vasár- és ünnepnapokon jelennek meg. Akkor sem hivatalos minőségben, hanem sétálás és udvarlás céljából. Reméljük, a jövőben több gondot fordítanak az illetékes közegek a gyalogjárók tisztántartására. Amíg arról csak „közönséges“ polgár panaszkodik, oda se neki. De amikor a hivatalos urak is kezdenek hullani, az már megfontolásra méltó. Komoly hiba. Annak a nyomába orvoslás és a bajok megszüntetése, eltüntetése jár. Feltűnően szép kostüm - kelméket és az összes női ruházati cikkeket a legajánlatosabb a Magyar Kereskedelmi Vállalatban Miskolc, Széchenyi u. 4. (Korona-szállodával szemben) beszerezni, amennyiben ott minden cikken a szorosan szabott árak számokkal vannak feltüntetve, ami által az alku vagy túlfizetés ki van zárva. Árva Pál felolvasása. Egy kellemesen és hasznosan eltöltött óra kedves emlékével lettek gazdagabbak azok, kik a „Borsod Miskolci Közművelődési és Múzeum Egylet által, vasárnap délután a felső kereskedelmi iskola nagytermében tartott ötödik felolvasó ülésen megjelentek. Árva Pál városi mérnök tartott felolvasást a „Modern építészet irányáról.” Előadásit vonzóvá ss lekötővé tette az a nemes tűz, ami kell, hogy áthassa azt, ki tárgyán szívvel, lélekkel csügg s az a biztos tudás, melylyel anyagát ismertette. Árva Pál a modern építészet hívének vallja s annak apostolaként tüntette fel magát. Érdekesen állította szembe a történelmi formák hatását a modern irányzat hatásával s midőn megállapítja, hogy a művészetek minden ágában befogadták már a felszabadulás tanát, követeli, hogy az építészetben is szét kell törni a kialakult történelmi stylusok lenyűgöző tör- vényeit s helyet kell adni az egyénekben forrongó alkotásvágynak, uj s olyan formák után kell nézni, ami közelebb áll a mai nemzedék lelkéhez, ami közvetlen hasson reá. Beszél a régi iskola és a modern irányzat követői között megindult harcról. A modern irányzat követését Magyarországban a faji érzés szempontjából is szükségesnek tartja; meg kell ugyanis mutatnunk, hogy a magyarnak is megvan a maga külön érzésvilága, a maga külön mindenektől eltérő sajátos művészete. Rámutat arra a nehéz munkára, melylyel a magyar stílus megteremtésén fáradoznak. Az e téren elért eredményt nem tartja kielégítőnek, de erős hittel bízik a jövőben, hogy mint a finn nemzet — alig három évtized alatt — megteremtette a maga nemzeti irányzatát , úgy közös akarattal, nemes becsvágygyal, erős nemzeti érzéstől sarkalva, nálunk sem lesz az lehetetlen, különösen pedig akkor, ha az építészet terén is ez a szent követelés hatja át az érdekelteket: „Magyart a magyarnak!“ A leginkább mérnökök és építészekből álló társaság a legmelegebb elismeréssel adózott felolvasónak. Megyei közgyűlés. Borsodvármegye törvényhatósági bizottsága 1909. évi január hó - én, délelőtt 9 órakor Miskolcon a vármegye székháza tanácstermében rendkívüli közgyűlést tart. A közgyűlés tárgyai a következők. Az állandó választmány megválasztása az 1909—1911. évre. Központi választmány megalakítása az 1909—1911. évekre. Közigazgatási bizottság megalakítása az 1909—1910. évekre. Igazoló választmány megalakítása az 1909. évre. Állandó királó választmány megválasztása az 1909— 1911. évekre. Egészségügyi bizottság megalakítása az 1909—1911. évekre. A vármegyei tisztviselői nyugdíjintézet igazgató választmányának megalakítása, a következő általános tisztújítóig. A községjegyzői nyugdíjintézet igazgatóválasztmányának megalakítása a következő általános tisztujitásig. Kórházi bizottság megalakítása a következő általános tisztujitásig. Laktanyi felügyelőbizottság megalakítása a következő általános tisztujitásig. Leavató bizottságok megalakítása az 1909. évre. Járási ELLENZÉK 1909 január 5.