Ellenzék, 1911 (10. évfolyam, 2-151. szám)

1911-11-18 / 134. szám

1911 november 18. tanárnak választották. Vonzó előadásaival és buzgalmával emlékezetes hatással volt növen­dékeire. Amellett maga is sokat tanult, világ­­irodalmi és esztétikai gazdag műveltségre tett szert. Megszakítás nélkül folytatta a tanári hivatalt 1860-ig. Ez évben a felvillanó rövid alkotmányosság idején Borsodvármegye a főjegy­zői állásra hívta meg, azonban ő szerénységé­ben csak az első aljegyzői állást vállalta el. A tanári hivatalt fentartotta számára az egy­ház s Lévay azt az egy évi alkotmány meg­szűntével 1861 ben újra elfoglalta s hűségesen folytatta 1865 ig, midőn Vay Miklós báró okt. 11-én Borsod vármegye főjegyzői székébe hivta meg. A vármegye tollát vezette 1894 december 1-ig, akkor alispáni székébe ültette a vármegye közönségének osztatlan bizalma. Ugyanakkor a király a III. oszt. vaskorona-renddel tüntette ki. Főjegyzői munkálatai, jegyzőkönyvei, fel­iratai, átiratai művészi előadásukról híresek voltak, s Borsodvármegye 1899 okt. 10 iki köz­gyűlésén aranytollat nyújtott át neki negyed­­százados főjegyzői működése alkalmából. Vár­megyénk közéletében mindig vezérszerepet vitt; amellett, hogy jeles stiliszta, kiváló szónok is, mind a zöld asztal mellett, mind ünnepi alkal­makkor. Magánéletében nagy műveltség, szerény­ség, vidám szellem és erő meggyőződés jellemzi. 1895.év végén, amidőn meg akar válni a közhivatal viselésétől, marasztalóinak azt mondotta, hogy hátralevő ideje alatt már a maga lelkével akar társalogni. Hivatalos elfoglaltsága mellett mindig akadt ideje, ereje és hangulata az irodalommal s főleg a költészettel való foglalkozásra. 1856. jelent meg Újabb költeményei kötete. 1859. a nemzeti nagyfontosságu Kazinczy-ünnepek főleg az ő buzdítására indultak meg hazaszerte; a mis­­kolczi ünnepről, melyhez Vezérhang címen pro­­logot irt 1860, Kazinczy-Emlényt adott ki; szin­tén 1860 ban adta ki a Széchenyi Gyász című emlékkönyvet is. — Részt vett­ (1865—71) a magyar Shakespeare-fordításban öt darabbal (Titus Andronicus, A makrancos hölgy, Viz­­kereszt, IV. Henrik király, V. Henrik király), és a Moliére fordításban is egy párral. Emlék­beszédeket tartott a Kisfaludy-társaságban Ka­zinczy Gábor (1865) és Tompa (1870) felett, emlékezést az akadémiában Aranyról. Külön is megjelent tőle : Szemere Bertalan emlékezete (Miskolcz 1870); Írogatott esztétikai és kritikai cikkeket, az időszaki sajtóba. Kiadta az olcsó könytárban Seneca Vigasztalásait (1874), Car­lyle tanulmányát Burnsról és Bozzai Pál hátra­hagyott iratait. Műfordítói munkásságának leg­szebb eredménye Barna Róbert költeményeinek fordítása, melyen sokáig, nagy szeretettel és kongenialitással dolgozott (kiadta a Kisfaludy­­társaság 1892). Összes költeményeit 1880 ban adta ki két kötetben. Az újabb évtizedek ter­mése Lévayt költői erejében mutatja, nincs bennök az 50-es évek alatt kelt költeményekhez képest semmi hanyatlás; másfelől azonban ne­vezetesebb fejlődés sincs. A hazafiság, barátság, fiúi érzés, az élet örömei és melancholiája, a humoros vagy érzelmes genre­tárevak a régi üdeséggel, választékossággal, összhanggal nyi­latkoztak nála. Dalainak az egyszerű báj, a a kerek kompozíció és jól eltalált dalhang adják meg kedves zamatát; különösen finom érzéke van a nyelv és versalak zenéje iránt. Iránya egészben népies alapon nemzeties, de a népies elemet nem Petőfiből és Aranyból meríti, hanem az eredeti forrásból, s ez elemet kül­földi népköltések és népies nagy költők (Burns) hatásával keresztezi és nemesíti. Lévait az akadémia 1863 ban levelező, 1883-ban rendes tagjává választotta; a Kisfaludy-társaságnak 1862 óta tagja, székét itt A szép nyilvánulás­­ról szóló értekezéssel foglalta el. * Életrajzi adatainak befejezéseként kö­zöljük, hogy Miskolcz város törvényható­sága az 1910. év márciusában díszpolgá­rává választotta Lévay Józsefet, s az erről szóló díszpolgári oklevelet a holnapi ün­nepen nyújtja át Szentpáli István dr. pol­gármester az ünnepeltnek. A király pedig írói érdemeinek elismeréséül a Szent István-rend kiskeresztjével tüntette ki csü­törtökön, a kitüntetésről szóló legfelsőbb kézirat a következő: „A személyem körüli minisztérium ideig­lenes vezetésével megbízott miniszterelnököm előterjesztésére Lévay József írónak, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjának, irói működése elismeréséül, Szent István-rendem kiskeresztjét díjmentesen adományozom. Kelt Bécsben, 1911. november 10-én. Ferencs József, sic. Gróf Khuen-Héderváry Károly, sic. * ELLENZÉK A Lévay-ü­nnep programmja. 1. A Kisfaludy-Társaság, a fővárosi sajtó és a vendégek d. e. 10 óra 49 perckor érkez­nek a tiszaudéki pályaudvarra, ahol az érke­zetteket dr. Nagy Ferenc polgármester-helyettes és a közművelődési egyesület választmányi tagja küldöttség élén fogadja. 2. Bevonulás a föllobogózott Vay-, Zsolczai-, Király- és Széchenyi után a Koronára. 3. Küldöttség megy Lévay József lakására, hogy a költőt az ifjúság sorfala között az ünnepélyre kisérje. 4. Az ünnepély­pontban féltizenkét órakor kezdődik és sorrendje a következő: a) Hymnus. b) Beöthy Zsolt, Szentpáli István, Tarnay Gyula, Csorba György és Balogh Bertalan üd­­vözlik a költőt. e) Lévay József válasza. d) A Kisfaludy-társaság felolvasó ülése, melyen Kozma Andor költeményt, Pekár Gyula elbeszélést, Jakab Ödön költeményt, Négyessy László tanulmányt, Hegedűs István költeményt, Gárdonyi Géza mesét, Lévay József költeményt olvasnak fel. e) Elnöki zárszó. f) Szózat. g) 4)iszebéd. Tájékozásul a következőket közöljük: Jegy nélkül senki sem a Korona kapujába, sem a terembe be nem léphet. A jegyeket már a kapu előtt, egészen a rendezőség által kije­lölendő hely elfoglalásáig készen kell tartani és föl is mutatni. A zöld szinti földszinti ülő, a piros karzati és a szürke állóhelyű jegyekkel a Korona udvarán át kell a terembe menni. A rózsaszínű jegyekkel csakis a Korona-szálló első emeleti utcai szobáiba lehet belépni. Ez­alatt a rendezőség a vendégeket a teremben elhelyezi. Az első tíz sor székén a rózsaszínű jegyek tulajdonosai foglalnak helyet, a követ­kező 15 sorban pedig a zöld színű jegyek tulaj­donosai. A pódiumon a Kisfaludy-Társaság fog elhelyezkedni. Az első asztalnál: Lévay József, Beöthy Zsolt, Berzeviczy Albert, Varga Gyula és Kozma Andor foglalnak helyet. A hátuk mögött szintén a Kisfaludy-Társaság tagjai helyezkednek el, a jobb oldalon pedig az iro­dalmi társaságok képviselői, a sajtó és az ide­gen vendégek foglalnak helyet. Ezen jegyekkel tehát egyenesen a díszterembe menni nem lehet. A zöld, piros és szürke jegyek tulajdo­nosai helyeiket egynegyed 12 órára föltétlenül elfoglalni tartoznak, mert különben annak a veszélynek teszik ki magukat, hogy egyáltalán be nem bocsáttatnak. A rózsaszínű jegyek tu­lajdonosai pedig már fél 11, illetve 11 órakor tartoznak a Korona-szálló I. emeleti utcai szo­báiban megjelenni. Minden belépő a kapunál nyomtatott utasítást kap, melynek betartását a rendező­bizottság föltétlenül megkívánja. A rendezőség fehér gombot fog gomblyu­kában viselni. Az ünnepély befejezéséig, tehát a Szózat elhangzásáig a dísztermet elhagyni nem lehet. Az ünnepély befejezése után azok, akik a dísz­­ebéden részt vesznek, a Korona szálló I. em. utcai szobáiban gyülekeznek. A diszebéd jegyei még ma este a Trillhaus-cukrászdában meg­válthatók. Az ünnepélyre és az ebédhez az urak re­­dingot­t és szürke nadrágot öltenek. A diszebéden hivatalos pohárköszöntöket mondanak : Szentpáli István polgármester a város kö­zönsége, a közművelődési és múzeum-egyesület, az összes közművelődési, jótékony és társa­dalmi egyesületek és testületek nevében Lévay Józsefre. Rákosi Jenő, a Kisfaludy-Társaság r. tagja, a Társaság nevében Lévay Józsefre. Alexander Bernát, a Kisfaludy-Társaság nevében Miskolcz városára és a város egész közéletére. Tarnay Gyula, a közm. és muzeumegye­­sü­let társelnöke a Kisfaludy-Társaságra. Hidvégi Benő, a közm. és muzeumegyesü­­let választmányi tagja a vendégekre. * A mai színházi est. A Lévay ünnepély rendezősége Palágyi Lajos színigazgatóval egyértelműleg a ju­biláns költő tiszteletére ma este díszelő­adás rendez a színházban. A díszelőadás műsora a következő: Szombaton, 1911. nov. 18-án. Díszelőadás Lévay József úr Kisfaludy társasági tagságának 50-ik és születése napjának 86-ik évfordulójára. 1. HYMNUS. 2. A NÁSZAJÁNDÉK. Színjáték 1 felvonásban. Irta dr. Serédi Jenő. Rendező Palágyi Lajos. SZEMÉLYEK: A nagyapa ... .................­A nagymama ..................... Az apa..................................... Az anya............ .... .... ... A menyasszony..................... A vőlegény ..........................­A nagybácsi............................. A nagynéni ............................. Az unoka ............................. A dédunoka ............................. ............ Bátor­ Béla ........... Niczkyné Hana ............ Rátkay Sándor — — Delli Juliska ............ Kiss Mariska ............ Bársony Aladár ............ Bombás Gusztáv ............ Túri Marosa — — Sínkó Gizi Szabó Manci 8. HÓDOLAT LÉVAY JÓZSEFNEK. 4. A MAKRANCOS HÖLGY. Vígjáték 5 felvonásban. Irta Shakespeare. Fordította Lévay József. Rendező Palágyi Lajos. SZEMÉLYEK: Baptista, páduai gazdag nemes Vincentio, pisai agg nemes Petruchió veronai ifjú ........... Lucentio, Vincentió fia ... Hortensia­­ Bianca kérői “ Biondella­­ Lucantio szolgái Kurta°­­ Petruchio szolgái “ Vándor........................................ Bianca"­­ Baptista leányai “ Pilep _ ... —....................... Szabó ......................................... Divatárus _ —....................... Nathaniel _ —....................... Péter — —.............................. Özvegy.......................­ ........... ... Rátkai Sándor ... Bombás Gusztáv _ Palágyi Lajos _ Oláh Ferenc _ Apor Sándor _ Bársony Aladár _ Bátori Béla _ Sümegi Ödön __ Rogoz Imre _ Koncz Mihály _ Szappanos D. _ Kiss Mariska ... Sinkó Gizi ... Kiss Sándor ... Polgár Gyula _ Szőllősi Gyula _ Gáspár Kálmán _ Hatvani Jenő ... B. Sarkadi R. 3 Van szerencsém a nagyérdemű kö­zönség becses figyelmébe ajánlani a mai kor minden igényeinek megfelelő cserépkályha - raktáramat. Szabadalmazott gyorsmelegítő vasbeté­tek 30°/o fűtőanyag megtakarítással, melyek régi kályhákban is alkalmazhatók. WEISZ IGNÁC kályhásmester cserépkályha raktára MISKOLCZ Kazinczy­ u. 1., a Kepes-szálloda épületében. Telefonszám 500. Mindennemű kandallók, parcellán, fehér és színes takaréktűzhelyek, központi fűtőkészülékek­ fayence falbur­kolatok minden színben és nagyság­ban felállítva megtekinthetők. — Régi kályhák átrakása, javítása, valamint tisztítása, úgy helyben mint vidéken gyorsan és pontosan eszközöltetik.

Next