Miskolczi Estilap, 1913. május (22. évfolyam, 53-68. szám)
1913-05-10 / 53. szám
Kihurcolt a szereim! Htunyhiból a palotába. Az uj miskolczi Joshi Vara. — Saját tudósítónktól. — Miskolcz, májis 10. A pénzért vásárolható szerelem elárusító bódéi Miskolczon évtizedek óta a Városház térről benyíló és a Kossuth utcába torkoló Rozmaringutcában nyertek elhelyezést. A belváros fejlődésével kapcsolatosan azonban, pár évvel ezelőtt, mozgalom indult meg a miskolcasi Joshivara kitelepítése iránt. Ezek a nappal szinte kiközösítettnek látszó helyek, melyeket nappali világosság mellett messze elkerült minden jótét lélek, — aki adott valamit az illikre, — olyan veszedelmes közelségében vannak a Palóczy utcai szr. templomnak és a felső leányiskolának, hogy ez a közelség szinte megbotránkoztató volt. A város parlamentjében évekig rágódtak a kitelepítés kérdésén. Évekig hiába. Mert a vita legtöbbször belenyúlt a késő délutánba, az alkonyatba. És ennél a megvilágításnál, ebben a napszakban a városatyák egy része mindjárt nem találta a Joshivara közelségét olyan megbotránkoztatónak, mint nappal. De múlik az idő. A városatyák feje deresedni kezd. A szívük megszőrösödik, megkérgesedik. És egy szép napon mégis csak elhatározzák a szerelem kicsi, rozzant, rozoga pagodáinak kitelepítését. A törvényhatósági bizottság határozatát megerősíti a belügyminiszter és ezzel ki lett mondva a szentencia a Rozmaring utca sorsa felett. A kitelepítési határidő most, május hó elsején járt le. Sokan azonban nem hitték, hogy végre is hajtják a határozatot. A polgármester azonban kijelentette, hogy amelyik három tulajdonos azt akarja, hogy ideig-óráig még itt maradhasson a régi fészekben, az május hó 1-ig köteles bemutatni, hogy az új telepekre kijelölt utcán telket vett és építkezni fog. Az ilyen tulajdonos azután új épülete felépítéséig engedélyt kaphat az eddigi helyen való maradásra. Két intézet tulajdonosa — Berhang Henrik és Langerné — bejelentették a városi hatóságnak, hogy telepüket beszüntetik. A harmadik intézet tulajdonosa, Lefkovits Albertné, ellenben az Árpád utca 9—11. számú telkekre építési engedélyt nyert a tanácstól. Addig, mig az uj intézet el nem készül, régi helyén marad Lefkovitsné is és addig engedélyt kapott még a másik két tulajdonos is. November elsején azonban az Árpád-utca 9—11. szám alatt kész lesz az új palota. Mert palota lesz. Árva Pál műépítész építi az árva lányoknak. November hó - én a Pece-parti kis kunyhóból megint a Pece partjára — az Árpád-utcába —, de már palotába költöznek a pajkos gésák. A Rozmaring-utca pedig ismét polgári, prűd értelemben is megint szalonképes lesz ... És beépül majd lassan-lassan, szép csendes, szürke, egyhangú családi házakkal .. . Melyeknek lakói reggel kelnek és este korán — a tyúkokkal — fekszenek. Azután egy-két év alatt a feledés moha borul a Rozmaring-utca rosszhírű romantikájára. Tévedésből se kerül arra emberfia a szép, holdsütéses májusi estéken. Csak olyan csendes, unalmas, eseménytelen utca lesz, mint a többi.. . Még az öreg érc Szemere is hátat fordít neki... És nem fog senkit megbotránkoztatni a jövőben a Rozmaring-utca közelsége. A Rozmaring-utca könyvvérű lakóinak viselkedése. Kihurcolkodik a Joshivara. A fejlődésnek ez a mértéke pedig — már most látható jelekből ítélve — csak növekedni fog a jövőben, úgy, hogy az iskolafentartó városi hatóságnak a legkomolyabban kellett foglalkozni az intézet fejlesztésével. Különösen a hegedűtanszak az, melyet két-három éve már csak ideiglenes tanerők láttak el. A zeneiskola fejlesztésével kapcsolatosan tehát elsősorban a hegedűtanszak betöltéséről kellett gondoskodni. Miskolcz város zeneiskolai bizottsága hétfői ülésében a hegedűtanszakra megválasztotta Koller Ferencet és Rákos Arnoldot. Az újonnan szervezett csellótanszakra pedig Hajdú Árpádot. Koller Ferenc ez idő szerint a szabadkai városi zeneiskola igazgatóhelyettese. Azelőtt Kecskeméten működött együtt a városi zeneiskolánál Szent-Gály Gyulával. Tizenkét évig működtek egy intézetnél és ez alatt úgyszólván ketten teremtettek erős zenei kultúrát Kecskeméten. Nekünk, újságíróknak, azért is kedves Koller Ferenc személye, mert hiszen Kecskeméten — mint zenetanár — évekig szerkesztője volt egy politikai lapnak és előkelő szerepet vitt Kecskemét társadalmában, ahol mindenki szerette a kiváló művészt, a kitűnő pedagógust. A másik két tanár is mind kiváló tehetség, akikkel sokat nyert a zeneiskola, mely Szent-Gály Gyula vezetése, biztos irányítása alatt a legszebb jövő elé tekinthet. Áltudomány mai álláspontja szerint bebizonyíthatóan az Odol a legjobb szer a száj és a fogak ápolására. Ára: nagy üveg 2 — K, kis üveg 120 K. MISKOLCZI ESTILÁP ilj ta nfrot! Választása. — Saját tudósítónktól. — Miskolcz, május 10. Miskolcz város zeneiskolája, melyet — az első szervező — Lányi Ernő országos hírűvé tett, az ő távozása után mindinkább veszíten kezdett jelentőségéből, jóhíréből. És az ideiglenes igazgatások kapkodással és ötletszerű, látszólagos igyekvéssel jellemezhető éveiben biztosan, de legalább gyorsan fejlődött vissza, az elnéptelenedés felé. Ekkor került az intézet élére Szent-Gály Gyula. És munkához látott. Dolgozott, fáradt és évrőlévre szebb eredményeket mutatott fel. Pár évi igazgatói működésével visszaszerezte az intézet régi jó hírét és ismét a fejlődés medrébe terelte a virágzó városi kultúrintézményt. A városi zeneiskolának az idén 233 növendéke van. Ennyi tanulója nem volt soha, egy tanévben sem. Holttest a vetésben. — Saját tudósítónktól. — Miskolcz, május 10. Gelej község határában a Harangiféle tanyán tegnap egy holttestet találtak a tanyabeliek. A kir. ügyészség indítványa folytán a mezőcsáti főszolgabíró a rendőri hullaszemle megejtése végett kiszállt a helyszínére s azt állapította meg, hogy a hullán külsérelem ugyan nincs, de nagyfokú gondatlanság esete látszik fenforogni s az sincs kizárva, hogy bűnténynek esett a hulla áldozatául. A talált hulla személyazonosságát Fülep Sámuel 60 éves geleji lakos személyében állapították meg. Nevezett 7-én többek társaságában juhot volt nyírni a szomszédos Sonnenschsin-féle tanyán, honnan bepálinkázva, Sándor nevű fiával együtt tért hazafelé. A fiú az után elhagyva az apját, egyedül ment haza. Odahaza apja hollétéről nem szólt egy szót sem, sőt a barátainak apja iránti érdeklődésére azt felelte, hogy betegen fekszik. A fiú viselkedése nagyon gyanús lévén, az ügyészség elrendelte a hulla felboncolását, melyet ma ejt meg a mezőcsáti kir. járásbíróság. 1913 május 10. HÍREK. A Miskolczi Estilap első számát ma déli fél 1 órakor hordják szét gyors lábú rikkancsok annak a közönségnek, mely az Ellenzéket és még előbb a Szabadságot huszonkét éven keresztül szerette, támogatta, fenmaradását lehetővé tette. Huszonkét évvel ezelőtt indult meg a Szabadság, melyet tíz évvel később szerkesztője — aki egyúttal tulajdonosa is volt — a lap kaucióját letevő bizottsággal támadt konfliktusa következtében ilyen cím alatt beszüntetett és Szelényi Lajos kiadásában Ellenzék névvel folytatott tovább. Most úgy a laptulajdonos, mint a szerkesztőség belátta azt, hogy a hetilapnak tovább nincs létjogosultsága ilyen nagy vidéki metropolisban, mint Miskolcz. A közönség hozzá van szokva a fővárosi és helyi események naponkénti, azonnali olvasásához. És a lapnak, mely a közönség szeretetében és támogatásában továbbra is meg akar maradni, ezt csak a naponkénti megjelenéssel lehet elérnie. A közönség, a mi olvasó közönségünk igényeit akarjuk szolgálni és kielégíteni elsősorban a napilappá való átalakulással. És meg vagyunk róla győződve, hogy a közönség rokonszenvezni fog ezzel az elhatározásunkkal és továbbra is megtartja szeretetében a Miskolczi Estilapot, mint ahogy lehetővé tette a Szabadságnak és az Ellenzéknek huszonkét éven keresztül való fennállását. Bársony Jánosnak síremléket állíttat a város. Miskolcz város néhai tiszti ügyészének, Bársony Jánosnak, — aki több mint százezer korona értékű vagyonát a városra hagyta, — Miskolcz város tanácsa síremléket állít. Az Ungár Mór ungvári gránitbányájából való fekete-gránit síremléket június hó 6-án — Bársony János halálának évfordulóján — állítják fel Bársony Jánosnak a mindszenti r. kath. sirkertben levő sírja fölé. Azonkívül a Kálvin-utca 8. számú emeletes házat — melyet Bársony János a városi szegényápolda-alapra hagyott — ugyanekkor márvány emléktáblával jelölik meg. A művészi kivitelű emléktáblát Koropcsák József készítette. Miskolcz városa mostani kegyeletes megemlékezésén kívül már korábban megemlékezett egykori tiszti ügyészéről, ■A legjobb hírforrás a Miskolczi Estilap. Fantoly és Szilágyi Nagy mintarakta. Elvállalunk minden, a vízvezeték keretébe tartozó összes berendezéseket a legjobb és leggyorsabb kivitelben. Költségvetés díjtalan. Ezúttal értesítem a n.é. közönséget, hogy elsőrendű lakatosműhelyemet, mint eddig, továbbra is fentartom. Tisztelettel IFJ. FA UTOLY JÁNOS: 15 vízvezeték- és csatornázási berendezők. Miskolcz, Arany János u. 8.