Miskolczi Estilap, 1913. augusztus (22. évfolyam, 121-145. szám)

1913-08-01 / 121. szám

. A küldöttség azonban azt hitte, hogy dalolni akarja az ismert kup­lét, hogy ebben is segítségére legye­nek, elkezdték hát kórusban fújni: — Pardon ! Pardon, hogy itt vagyok I ,­­ Szivem dobog ! Szemem ragyog-Az ön dohánya jaj, de szép !!­ók ! adja nékem a felét... Azután feltették az angol urat a hintóba. Középre ültették. Balról Nickell­­tanácsos,­­jobbról Rimóczy József dr. rendőrfőkapitány ült. A bakon meg Schwarz Árpád helyez­kedett el ezzel a felkiáltással: — Nem baj! Láttam én már gró­fot is ülni a bakon ! A hintó egyenesen a városházára hajtott. A polgármester fogadószo­bájában már várta a társaságot a civilbe öltözött Bolhus rendőr, aki perfekt angol. Még tengerész korá­ban tanult meg angolul, ő volt ki­szemelve tolmácsnak a tárgyalá­sokhoz. Bohus bemutatkozott és megkér­dezte az angol urat, hogy hogy érzi magát Miskolczon ? Az angol beszélt, beszélt. .. Bohus pedig kékült, zöldült és ijedt arccal mondta az uraknak: — Tévedés van. Első osztályú té­vedés. Ez az ur nem a bankcsoport megbízottja, hanem egy turista, aki tegnap utazott haza a Tátrából és a miskolczi állomáson elvesztette a tárcáját. Azért sürgönyözött, hogy nem találták-e meg? És azért jött most vissza. Nickell tanácsos erre szerényen, de feltűnés nélkül visszavonult. Ri­móczy József dr. pedig azt mondta: — Schwarz úr, akkor kisérje az angol urat Horváth főkapitány úr­hoz. Menjen Bohus is. Ott vegyék fel a jegyzőkönyvet. És erre ő is elment. Útközben egyre azt rebegte : — Micsoda blamázs! Micsoda blamázs! Schwarz Árpád halálosan gyilkos pillantásokat vetett az angol felé és azt dörmögte: — És még egy ilyen Niemand miatt kellett nekem a bakra ülni. Előre­­ kiáltott rá az angolra. Eddig tartott munkatársunk elő­adása. A riport hiteléért nem vállal felelősséget a szerte. RPDK­G NAGY MOZGÓSZINHÁZ WEIDLICM-PALOTÁBAM Ma színre kerül: 140 1. Nyitány. (Reklamograf.) 2. Frankfurt am Main. Term. u. felv-3. Bill megbotránkozik. Humoros. 4-6. A kis szökevény. Életkép 2 felvonásban. G. Károly és a Kannibálok. Bohózat. MOLOCH Dráma 2 felvonásban. Az előadások kezdete : hétköznapokon délután 6 és este fél 9 órakor, vasár­nap és ünnepnapokon délután fél 3, 4, fél 6, 7 órakor és este fél 9 órakor. MISKOLCZI ESTILAP 1913 augusztus 1. Éjjel-nappali telefon­­szolgálat a miskolczi postán. — saját tudósítónktól. — Miskolcz, julius 31. A miskolczi postán eddig csak éjjel 12 óráig tartó telefonszolgálat volt. Most a kassai m. kir. posta- és távirdaigazgatóság elrendelte, hogy augusztus hó elsejétől kezdve teljes 24 órás, éjjeli-nappali telefon­­szolgálat legyen a miskolczi postán. Erre vonatkozólag ma következő értesítést kaptuk: M. kir. posta- és távírda hivatal Miskolcz 1. 3904-913. Miskolczi Estilap tekintetes Szerkesztőségének Miskolczon. Tisztelettel felkérem, a közér­dekre való tekintettel, szíveskedjék b. lapjában leközölni, hogy fölöttes hatóságom ide vonatkozó rendelete alapján, az itteni távbeszóló köz­pont 1913. év augusztus hó 1-től teljes éjjel-nappali szolgálatot tart. Miskolcz, 1. 1913 julius 31-én. Juháts Béla, (P. H.) pl főtiszt, h. kir. vez. Lábizzadás ellen legjobban bevált szer Szabó Béla izzadás el­leni hintőpora, mely nemcsak a láb, de bármely más testrész izzadását a legrövidebb idő alatt megszün­teti, elmulasztja. Egyedüli kipró­bált, biztos szer. Egy doboz ára 60 fill. Kapható Szabó Béla drogériájában (Színház épület.) és Egy éjszaka krónikájából. — Saját tudósítónktól. — Miskolcz, julius 31. A miskolczi bűnöző élet zöld fe­delű krónikájának, az eseménykönyv­­nek lapjai Csak néhány színtelen, szürke, részeg és festett erkölcsű egyénnek éjszakai előállításáról, meg egy fiatal leánynak megunt otthoná­ból való megszökéséről szólottak. De ez embereknek ránk nézve mit se, rájuk nézve talán nagy tra­gédiákat jelentő eseményekről be­széljen az eseménykönyv rideg, sivár és csak a dolog lényegét magában foglaló lélek nélküli hangja. Este háromnegyed 7 órakor Pin­czés József jelenti, hogy Ilona nevű tizenhat éves, csinos leánytestvére el­­hagyta­ édes­apjának, Pinczés Mihály gubakészítő mesterembernek Széche­­nyi­ utca 4. sz. alatti lakását, azért, mert az örökké mulatságok, de leg­inkább a fiatal lelkek eldorádójába, a tánciskolába vágyakozó leányt anyja megszidta. Az érzékeny lelkű leány annyira szívére vette a szidást, hogy elment otthonról és még ma reggelig nem tért vissza. A rendőrség megindította a nyo­mozást. Kovács rendőr az Erzsébet-kórház bujakóros osztályából előállította Lengyel Juli 19 éves felkrónőt, hogy még betegsége előtt rámért 12 napi büntetését leülje. Az éjszaka e fiatal, romlott csil­lagát, miután már többször volt bün­tetve, a város területéről 2 évre ki­tiltják. Az éjszaka a perifériákon cirkáló rendőrök előállították Bukoczky Anna 43 éves részeg csavargó asszonyt, aki már többször ki volt tiltva a városból. Lecsukták. Ennyit a rendőri eseménykönyv szürke krónikájából. Bátyái csodabogár Keller Rebetcn a halottasai is tudott társalogni. Bizonyította a hatóság. — Saját tudósítónktól. — Miskolcz, julius 31. Ezerféle babonás hit él a falusi nép között, amely titokzatos erővel ruház fel tárgyakat, bizonyos dátu­mokat és embereket is. A babonás szokások egész légiójában hiszékeny nép között. Vagy ki nem hallott még a Luca székéről, a Márton hídjáról, ki nem hallotta még a hírét a jós asszonyoknak, a tudós juhászoknak, aki ki tudja olvasni a férget az állatokból. Egész sereg karuzsló él a nép hiszékenységéből és újabb időben különösen divatra kapott a halott A környékbeli falvakban nem is igen hires halottlátó asszony él. A novaji asszony a szomszéd várme­gyében is híres volt. Úgy jártak hozzá, akár csak a szent kúthoz, mert nemcsak, hogy látta a halottakat, de még a nyelvükön is értett, be­szélgetni tudott velük. Elmondta, hogy mi a kívánsága a másvilágon a komámuramnak, a napamasszony­­nak. A mezőtárkányi asszonynak is híres volt a tudománya, bár nem vetekedhetett a novaji asszonyéval. Hát ilyen babonák voltak mindig, de arra csak most fordult elő eset, hogy a hatóság hivatalosan bebizo­nyította a javasasszonyoknak halott­látó tudományát. Első pillanatra komikus és meg­kacagtat ez az eset, de aztán mélyen elszomorító, bizony furcsa világot vet ez a mi állapotainkra és nagy visszaesést jelent akkor, mikor már Kálmán király alatt elhangzott ná­lunk a „Da­­trigis, quae non nunt* — korszakalkotó igéje. Az történt ugyanis, hogy egy ha­tóság hivatalos bizonyítványt állított ki arról, hogy a halottlátó tudomány nem humbug. Megállapította, hogy a halottaknak beszélni — nem tréfa dolog ugyan, — de egész szépen lehet. Itt ugyan kissé elgondolko­dunk azon, hogy ez a megállapítás mégis bajos lehetett, mert igen nagy a valószínűség, hogy a bizonyítványt kiállító hatósági tagok aligha értet­tek ezen a különös nyelven, nem igen voltak tisztában annak grama­­tikájával s igy kissé bajos volt ellen­őrizni, hogy tényleg olyan kifogás­talan-e az a társalgás, mint a­hogy a bizonyítványban apodiku­is meg­állapítják. Elgondolkodhatunk továbbá azon is, hogy bizony nálunk a hatósági bi­zonyítványok egy jó része körülbelül ilyenféle értékű, mint a most hivat­kozott bizonyítvány, mert bizony nem kevesebb lelkiismeretséggel és utána gondolás nélkül állítják ki, mint amennyivel ez a bizonyítvány ké­szült. A rendíthetetlen mameluk pajzsán ez a jelmondat diszlik, mint mond­ják: Van-e olyan kormány, amelyet én nem támogatnék ? A jó hatóság pedig bizonyára áhítattal néz fel erre az epigrammra: Hol az a bi­zonyítvány, amelyet én ki nem ál­lítok ? Da jobb, ha nem is gondolkodunk tovább, mert igen elszomorító dol­gokra lyukadhatunk ki, nézzük in­kább magát az esetet. Szálkai Lincsi Józsefnét a rima­­szombati törvényszék büntető perbe fogta,mert babonás hókusz-pókuszok­­kal bolondította a népet és kuruzs­­lással foglalkozott. Beszélgetett a halottakkal. Konzultált velük és az­után az ő ujjmutatásuk nyomán meg­írta a túlvilági recepteket, amelyeket ugyan nem tudtak a patikába meg­csinálni. De ez nem volt baj, meg­csinálta Szalkainé maga. És bizony, szép pénzt keresett a halottaival, meg a receptjeivel, míg a rimaszom­bati törvényszék felelősségre nem vonta. Da bizony nem ijedt meg Szal­kainé, sőt benyúlt a kebelibe, ki­vett onnét egy összehajtott írást és szépen elmondta, hogy ő az eger­­baktai egyetemen tanulta a tudomá­nyát, ő tud a halottak nyelvén, látja a lelkeket, aki nem hiszi, nézze meg a bizonyítványát, mert az is van neki róla. És tényleg volt is bizonyítvány, melyet a baktai községi elöljáróság állított ki, igy hangzik: Bizonyítvány. Alólirott elöljáróság hitelesen iga­zolja, hogy Szálkai Szücsi Józsefné sz. Keller Rebeka, 38 éves, róm. kath. egri érsekuradalmi erdőőr neje, egerbaktai lakos magaviselete ki­fogás alá nem esik. Igazoljuk továbbá, hogy nevezett 1909. év január havától május hó közepéig ágyban fekvő, nagy beteg volt s majdnem 5 hónapig kórház­ban feküdt s ezen betegsége után oly adományban részesült, hogy a halottakat látja s azokról tud be­szélni.

Next