Miskolczi Estilap, 1914. április (23. évfolyam, 74-98. szám)
1914-04-01 / 74. szám
XXIII. évfolyam. Szerda, április 1. 74-ik (318.) szám. MISKOLCZI ESTILAP Egyedszám ára £ fillér. 0 Megjelenik vasárnap és £ POLITIKAI NAPILAP Felesfti szerkesztői: SASSY CSABA. ■ Kiadó laptulajdonos: SZELÉNYI LAJOS. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Széchenyi u. 36. Szelényi és Társa nyomdája. Telefon 62. szám, ünnepnap kivételével min-dennap délben 12 órakor, a II. lfilmes német császár bécsi látogatása fölélénkítette a hármasszövetséghez fűződő gondolatokat és kritikákat. Mint a hármasszövetség leghatalmasabb államának a feje, elsősorban is nyilvánvaló, hogy a hármasszövetség tulajdonképpen a nagy kiterjedésű NémetBirodalom érdekében áll fenn, hiszen az orosz és a germán ellentétes világfelfogásai hozták létre, az egymással szembeni védekezés, vagy talán támadás gondolatától vezérelve, úgy a hármasszövetséget, mint a hármas entente-t. Vilmos császár elment Bécsbe, hogy hű szövetségesét, ősz királyunkat meglátogassa s ezen alkalomból a tiszteletére adott udvari ebéden végre megjelenhetett Tisza is. Tudvalevő, hogy már több ízben mellőzték Tiszát olyankor, amikor királyok vagy fejedelmek jelentek meg Bécsben. Éppen azért nem értjük, hogyan sikerült Tiszának most egy meghívást kieszközölni az udvari ebédre, amikor a hármasszövetség lelke, Vilmos császár jelent meg Bécsben. Egy magyar miniszterelnöknek már méltóságánál fogva minden udvari ebéden ott lenne a helye, de éppen, mert Tiszát számos ilyen alkalommal mellőzték, bizonyítja, hogy őt már Bécsben nem veszik komolyan. Törik, mert jó szolgálatokat tesz az összbirodalmi eszméknek, mert parancsszóra literálja a katonákat s a pénzt, de nem adják meg neki a dekórumot, amely a magyar miniszterelnököt joggal megilleti s Tisza miniszterelnöksége kezdetéig mindenkinek ki is járt. Ismételjük, nagyon csodálkozunk, hogy most éppen az a Tisza jelenhetett meg a német császárnak adott ebéden, akinek munkája már-már oda viszi az országot, hogy a hármasszövetségnek több lesz az ellensége, mint a barátja. Már tekintélyes németországi lapok is konstatálják, hogy Ma-gyarországon a hármasszövetségellenes hangulat mind nagyobb tért hódít. Ezek a németországi lapok nem állanak meg a rájuk nézve méltán elkeserítő tény konstatálásánál, hanem a hangulat okát kutatva, egyértelműig megállapítják, hogy az erőszakos uralom váltotta ki a magyarokból a hármasszövetség elleni állásfoglalást. Valamenynyien követelik tehát az erőszakos Tisza-uralom megszűntét, mert ez az erőszak nemcsak Magyarország belügyeiben okozott teljes felfordulást, hanem most már a külpolitikát is veszéllyel fenyegeti. A német császár, aki népének érdekeit nemcsak szívén viseli, hanem azokért ő maga tesz legtöbbet hatalmas birodalmában, valószínűleg kifejezést adott királyunk előtt is a Németország lapjaiban megjelent cikkekről s a német közvéleményt átható gondolkozásról. S mivel ezek a cikkek végső konklúzióképen Tisza ellen irányulnak, csodáljuk a bécsi udvari körök rövidlátását, hogy éppen akkor hívják meg Tiszát ahhoz az asztalhoz, amelynél Vilmos császár ül, amikor Németországban is a legerélyesebben követelik a hármasszövetségellenes hangulat életrekeltőjének, Tiszának a távozását. Magyarország lakossága Tisza uralmáig hű tagja volt a hármasszövetségnek. Mikor azonban látta, hogy a katonaságért, a nagyhatalmi eszme fentartásáért legszentebb jogait kobozza el Tisza, önkéntelenül is arra a gondolatra jutott, hogy a hármasszövetség, helyesebben Németország érdekében történik ez az őrült fegyverkezés. Kezdett elhidegülni a hármasszövetségtől, amelynek érdekében Tisza az ő nemzetellenes kirohanásait elkövette. így ért el a mindenben balkezes Tisza éppen ellenkező célt annál, amit tervezett; igy fordul el a nemzet Tisza miatt a hármasszövetségtől s ezért követelik most már Németországban is az erőszak uralmának mielőbbi megszűntét. Mi pedig ezért csodáljuk, hogy Tiszát, aki Annak idején, mikor a tiszáninneni ref. egyházkerület püspöki székének betöltése körül mozgalom indult meg a kerületben, Miskolcz város egész polgársága, egész társadalma, mint egy ember állott a Tüdős István dr. személye mellé. És ez a páratlan lelkesedés nemcsak lokálpatriotizmusból fakadt. Nemcsak abból az önző szempontból, hogy Miskolci ismét püspöki székhely legyen. Hanem azért is, mert Miskolcz polgársága, társadalma elsősorban ismeri Tüdős István dr. egyéniségét és tudja, hogy ő reá nagy szüksége van a kerületnek, mert köztudomású, hogy a pataki főiskola ügyei elsősorban az 5 erős kezétől várják a rendezést, a rendbehozatalt, a fellendülést. Nemcsak az ősi pataki főiskolában vannak azonban bajok. Nincs minden rendjén a miskolczi ref. főgimnáziumban sem. Legalább is az utóbbi időben egyre több olyan jelenség, olyan esemény adja elő magát a miskolczi ref. főgimnáziumban, melyek mind arra engednek következtetni, hogy itt is Tüdős István püspök kiváló adminisztráló képességeire van szükség, hogy rendbehozzon dolgokat, melyeket, most — méltán — sok kifogás ér. A miskolczi ref. főgimnázium iránt az utóbbi időben mindegyre jobban elhidegszik a közönség. Nem akarom erre vonatkozólag az ifjúság létszámát tanúként idézni. Azt a körülményt, hogy a kir. kath. főgimnáziumban az elmúlt iskolai évben is csaknem kétszázzal több volt a növendékek száma. Mert lehetséges, hogy abban része van — mégpedig jelentékeny része — annak a körülménynek, hogy a kir. kath. főgimnázium, mint állami intézmény, sokkal több anyagi kedvezményben részesítheti szegénysorsú növendék hármasszövetségnek a legroszszabb szolgálatokat tette, nem tudták távol tartani a Vilmos császár tiszteletére adott udvari ebédtől. Miskolcz, március 31 - kell — valláskülönbség nélkül — mint a ref. főgimnázium. Valószínűnek látszik, hogy másféle körülmények is befolyásolják a két intézet tanulólétszáma közt fennálló differenciát, ami tulajdonképpen egy intézet életében a népszerűségnek vagy a kevésbbé népszerűségnek a legbiztosabb előjele, tanúbizonysága. Minket elkeserít ez a jelenség, hogy az intézet látogatottsága évrőlévre fogyóban. Mert a ref. főgimnázium évszázados miskolczi intézet. Kegyeletes, szép tradíciók fűzik a város történetéhez és mi szeretnénk virulónak, fejlődőnek, évről-évre jobban izmosodónak látni ezt az intézetet, melynek története olyan szorosan, annyira összeforrott Miskolcz oktatásügyének múltjával. Mai cikkünk megírásánál tehát semmiesetre sem az ellenszenv, hanem inkább az intézet iránti legteljesebb jóindulat, szeretet vezet, amikor felhívjuk Tüdős István dr. püspök figyelmét bizonyos jelenségekre. Hogy azután ezen a nyomort elindulva, megtalálja a püspök — mint az intézet legfelsőbb ellenőrzője — a bajok, az esetlegesen fennálló, létező hibák nyitját s megkísérelje az orvoslást, amely csak jó hatású lehet és lesz az intézet további fejlődésére. Hogy ez az intézet iránti jóakaratunk föltétlenül nyilvánvaló legyen és cikkünk minden sorából kilássék, óvakodni fogunk személyeket belekeverni a cikkbe. Nem személyekről, nem nevekről teszünk említést, csupán tényeket sorolunk fel. Olyan jelenségeket, melyek mind arra engednek következtetni, hogy a ref. főgimnáziumban nem mennek úgy a dolgok, ahogy kellene, így biztos tudomásunk van róla, hogy nemrégiben az intézet egyik osztálya egy, a környéken tanári fel- e ref. főgimnáziumról — Tüdős István püspök figyelmébe — — Saját tudósítónktól. — 421. Az eredeti alvator sör kizárólagos poharas csapolása már csak néhány napig lesz a „Grand Szálloda“ éttermében és sörcsarnokában. A nagyérdemű közönség szíves pártfogását kéri SIPOSS JENŐ a Kis pipa volt vendéglőse.