Miskolczi Estilap, 1914. április (23. évfolyam, 74-98. szám)
1914-04-01 / 74. szám
2 ügyelet alatt megtett kirándulásról berúgva érkezett haza, úgy, hogy másnap ennek az osztálynak jóformán egy növendéke sem jelent meg az előadáson. Vagy: nemrégiben az egyik felsőbb osztály egy tanár szokatlan bánásmódja miatt formálisan sztrájkba lépett és elhatározta, hogy nem fogja látogatni az illető tanár óráit. A derék, népszerű igazgató alig tudta elsimítani, illetve kiegyenlíteni a fenforgó ellentéteket. Vagy : alig pár napja, kifosztották az egyik tanár szertárát. A növendékekkel szemben az intézet igazgatóságának a legsúlyosabb fegyelmi megtorlási intézkedéseket kellett foganatosítani. Azt hiszem, máris eleget, éppen eleget mondjam ahhoz, hogy a dr. Tüdős István püspök figyelmét felhívjam ezekre a jelenségekre. Mert ezek az esetek mind olyan jelenségeknek látszanak, melyeknek helyes mérlegelése, helyes megítélése által bizonyára rá fog jönni a püspök arra, hogy mit és hogyan kell itt tennie, ha az intézet jövő fejlődésére előnyösen ható változtatásokkal akarja elejét venni a további bajoknak. Lehetséges ugyanis, hogy az intézet közkedvelt, népszerű igazgatójának nem állhatnak rendelkezésére azok az eszközök, melyeket a püspök felhasználhat az előforduló jelenségek szanálásánál. De még egy igazgató — mihelyst személyi kérdésekről van szó — mindjárt a legfeszélyezetebb, legkényesebb helyzetekbe kerülhet. És az ő eljárását mindjárt máskép ítélik meg, mint az intézet legfőbb ellenőrző faktorának beavatkozását, intézkedéseit. Mondjuk pedig mindezeket azért, nehogy valaki is azt jegyezhesse meg cikkünkre, hogy minden intézetnél az igazgatónak kell megfelelő rendet teremtenie. Mert amíg a rendcsinálás adminisztratív természetű, azt meg is csinálja, el is végezi közmegelégedésre az intézet igazgatója. De amikor személyi kérdések radikális megoldásának problémája elé állítják az igazgatót a felmerülő jelenségek, akkor bizony sokszor feszélyezik egy és más tekintetek, melyekre kénytelen figyelemmel lenni. Még egyszer kijelentjük és becsületes, igaz meggyőződéssel hangsúlyozzuk, hogy az intézet múltja és jövője iránti lelkesedés, szeretet, jóindulat tanácsolta ezt a lépésünket, hogy felhívjuk ezekre az állapotokra dr. Tüdős István püspök figyelmét. NAGY HIOZGÓSZINHÁZ WEIDLICH-PALOTÁBAN Ma szinre kerül: Halálra ítélve (A sors kereke.) Amerikai dráma 2 felvonásban. Fényes kísérő műsor! Rendes helyárak. MISKOLCZI ESTILAP 1914 április 1. Sassy Attila festőművész képkiállitásának megnyitása. — Saját tudósítónktól. — Miskolcz, március 31. H. Még több képe is van Sassynak a Tapolcza kies vidékéről festve. A „Topolyafák“ című olajfestménye is, valamint,, a „Kőmázsa“ című pasztellje. Öreg, kidült-bedült pásztorkunyhója is érdekesek és értékesek. Azt mondják, hogy Sassy aktfestő és hogy ott van igazán elemében, hol a női testet a maga valójában adja, tisztán, mentesen minden kulturáltságtól, tehát a ruhától. Mi úgy látjuk, hogy Sassy természetimádó, ki az aktot is épp oly szépnek látja, mint bármi mást. Ha a női testeket mégis jobban szereti, az csak azért van, mert abban véli látni a természet legnagyobb tökéletességét. És ebben igazán mestere az aktnak. Az ő aktjai nem prűdek. Nem annyira az érzékiségével hatnak, mint inkább a fantáziát izgatják, de mindenkor csak a legtisztább művészi értelemben. Háttal fekvő nője ( műcsarnokban volt kiállítva) elsőrangú dolog. (Ennek vázlatát vette meg Dolbrecznn városa ) A női test omlatag szépsége, annak bája és igazsága kizár minden más gondolatot. Másik fél aktja egy ülő nőt ábrázol, amint két karját a feje mögött átveti. Isteni szép akt. Szép mint kép, mert művészi és szép mint alak, mert a forma tökélye. Színhangulata elragadó és beállítása finom. Féloldalt dűlő szemben levő aktja kreolbarna szintüzével szinte zavarba hozza a nézőt. Nem tudja, mit csodáljon benne. A fej és alak szépségét, vagy a beállítás szokatlan, merész és bizarr újszerűségét. Tanulmányfejei komolyak Sassynak. Nem ragadja el a finomkodás láza, kicsinyes készsége, hanem azokat valami elvont erővel köti össze magával. Felesége arcképének leközlési jogát most vette meg a Művészet. Egy másik tanulmányfeje Farkasa Ilonka cimbalomművésznőről készült, az is roppant finom és kifejező. Az arc fölényes szépsége és a lenéző szem lelke magától magyarázza a művésznő egész művészi bensőségét. Felesége arcképe azonban mintha mélyebb volna. Finom, törékeny arc, tele megértéssel és mélységgel. Dr. Bleier Géza budapesti orvos arcképe a maga realitásában nagystílű. Ez arcképnél Sassy nem volt bókoló udvaronc, hanem a férfiarc karakterével, kemény szem nézésével, imponálóan éreztette a fiatal, nagytehetségű orvos egyéniségét. Exponált helyen van két nagyobb téli tájképe Sassynak. Ez a két kép már nem is piktúra, nem is élet, hanem valami csodálatos szimfónia. Pár színfolt az egész pár vonal és mégis színesebb a legszínesebb képnél. A művész e két képet a közelmúltban festette és azt vallja, hogy annak az időnek legszebb hangulatában születtek meg azok. Mesehangulatuk fájdalmas és csukló zokogásra készteti az embert. Komor, de nem reménytelen, fájdalmas, amelynek gyógyítása van. A nagy „De profundis“ jut eszünkbe. Komor dallamok föl a mélységből, a bánat, a fájdalomnak artikulált kitörése és messze-messze a távolban a bánatos égboltból, mintha egy parányi sugár világítaná be az egész nagyjajt, a remény egy parányi sugára... Most láttuk e képnél, hogy mily csodákat lehet kifejezni pár színnel, néhány gallyal és egy csomó alszott falevéllel. Ebben értettük meg, hogy minden kozmikos és hogy az összes érzések titkon összefüggnek. A tárlat e két tüneményes darabját látni kellene mindenkinek, s ha ezt látta, úgy betekintést nyer az élet elvont, titkos rejtelmeibe is. A „Gondolkodódról kell még beszélnem. Ez a kép egy hatalmas szinorgia, a színek apasztott, tompított skálája is. Egy férfi merően néz az előtte lévő koponyára. Ennyi a tárgya és semmi több. De menynyit beszél mellette a csend. Hogy ragadja, viszi a fantáziát egy felsőbb szférába és közben mennyi mellékgondolatot ad. (!?) E képben magát szimbolizálta a művész és mi meglátjuk benne, a képben a felsőbb embert, a fölényest, a bölcset, ki valahogy nagyon tisztán lát, miként a kristálynézők, kik előtt titok nincs többé. Hasonló, de más motívumu két képe még azok a kripták is, melyek oly misztikusan tűnnek elő márványfalakkal a komor és sötét fák közül, bágyadt holdvilágban. Sok kép és sok rajz jön még ezek után. Sassy egyénisége, valamint művészete megköveteli azt, hogy azokkal a jövőben foglalkozzunk. És mindezeket azért mondtam el, mert éreztem, hogy el kellett mondanom. És aki e tárlatot megnézi, ugyanazokat fogja érezni, amiket én éreztem. Dr. R. M. Miskolcz ipari bíróságot kap. A miskolczi járásbíróság új hatásköre. — Saját tudósítónktól. — Miskoloz, március 31, Eddigelé nagy káosz uralkodott az ipari bíráskodás terén. Nem volt olyan bíróság, mely alkalmasnak mutatkozott volna az iparpanaszok helyes elintézésére.Ezen állapotok ezután megszűnnek. Elkészült ugyanis a kereskedelemügyi minisztériumban az ipari bíráskodásról szóló törvényjavaslat tervezete, melyet véleményadás végett az illetékes körök, így többek között a miskolczi ipartestület is, már kézhez kaptak. A törvényjavaslat tervezete, melyet a minisztérium ipari törvényeket előkészítő bizottsága is elfogadott, három fejezetből és nyolcvannyolc szakaszból áll és az iparbíráskodásról, a békéltetésről és vegyes rendelkezésekről intézkedik. Az új törvényjavaslat annál inkább érdekelheti a miskolczi iparos közönséget, mert Miskolcz is meg fogja kapni az új ipari bíróságot, amennyiben a törvényjavaslat negyedik szakasza kimondja, hogy az ipari bíróság a királyi járásbíróság . Budapesten, néhány nagyobb városban, így Miskolczon is. Az ipari bíróság a munkaadók és munkavállalatok közül választott ülnökök közreműködésével jár el. Hogy kik választhatók ülnökökké, hogyan, mennyi időre és mi a hatáskörük, a javaslatnak 13—28 szakaszát határozzák meg. A törvénytervezet második fejezete a békéltetésről szóló sztrájkok és kizárások esetén való békéltetésre is kiterjed. A harmadik fejezetben foglalt vegyes rendelkezések pedig a munkásbiztosítási judikatúra. A törvényjavaslat elkészítésének hírvétele után érdeklődtünk a miskolczi ipartestületnél a törvényjavaslat felől és a következő érdekes véleményt hallottuk: Az iparhatósági tárgyalások nagyon hézagosak voltak és a feleknek — miután eskü nem volt szükséges — csak korlátolt bizonyítási eszközök álltak rendelkezésükre. Ezért volt szükség a törvényre, mely a külföldön is jól bevált. A törvénytervezetnek, mely úgy a bíróság, mint a pénztár szempontjából helyes, különösen két intézkedése lesz üdvös hatással: ötven korona összegig az ítéletek felebbezhetetlenek, a járulékok ügyében hozott ítéletek pedig már elsőfokúlag is végrehajthatók, miáltal a pénztár kinnlevőségeit gyorsabban hajthatja majd be. A gyógyszerészsegédek mozgalma. — Saját tudósítónktól. — Miskolcz, március 31. A Magyarországi Gyógyszerészsegédek Országos Szövetsége szombat éjjel közgyűlést tartott, amelyen Maurer Armand elnökölt. Felsorolta a gyógyszerészsegédek szociális követeléseit, amelyek között elsősorban szerepel a 8 órás záróra és a jogadományozás terén tapasztalt sérelmek megszüntetése. Nézete szerint a gyógyszertári jog adományozásánál illetéktelen faktorok informálják a minisztert s így keletkeznek a sérelmek. Szántó Sándor titkár határozati javaslatot terjesztett el, amelyben a közgyűlés kimondja, hogy amenynyiben a 8 órás záróra elérésére a most rendelkezésre álló eszközök nem volnának eredményesek, a legmesszebbmenő felhatalmazást adja meg a választmánynak és utasítja azt, hogy a követelést akár a legkeményebb eszközök igénybevételével is vigye keresztül. A határozati javaslat még kimondja, hogy mivel a gyógyszertári jogok adományozása még mindig nincs törvényesen rendezve, utasítja a választmányt, hogy minden eszközzel hasson oda, hogy törvény biztosítsa a kor szerinti sorrendet és zárja ki minden más szempont érvényesitését. A felnőtt tanoncok oktatása. A miniszter a tanfelügyelőhöz. — Saját tudósítónktól. — Miskolcz, március 31. A kir. tanfelügyelőhöz rendelet érkezett a kultuszminisztertől az oktatás alól felmentett tanoncok dolgában. Ismételve előfordult, hogy egyes kir. tanfelügyelőségek, vagy iparostanonciskolai igazgatók túlkoros, avagy szellemi, vagy testi fogyatkozásokban szenvedő iparostanoncok- Bak a tanonciskolába való járás alól egészben vagy részben való felmentése végett tettek javaslatot. Ilyen ügyekben a kereskedelemügyi miniszter, egyetértőleg — a jövőben való miheztartás végett — a kultuszminiszterrel, a következőket rendeli el: A tanonc mindaddig, míg tanideje tart, köteles a megfelelő tanonciskolába, ilyen nem létében ismétlő iskolába járni, másrészről mivel sem az ipartörvény, sem a szervezet a tanonc életkorának felső határát nem