Miskolczi Estilap, 1915. március (24. évfolyam, 49-73. szám)
1915-03-25 / 69. szám
1916 március 25. MISKOLCZI ESTILAP Ön boltjába, vagy műhelyébe egy privát ember téved be s ön elad neki posztót, vagy öltönyt, ön annak felszámítja a harminc, negyven, ötven, vagy mondjuk a száz percent hasznot és ön meg van elégedve, jó üzletet csinált és emellett nem kellett semmit se vennie a lelkére. Miért akart tehát ötszáz percentet keresni, rongyot posztószövetnek eladni, amikor a legnagyobb kuncsaftjával, a hadsereggel állott szemben, aki milliókat rendelt önnél és akivel szemben elvégre bizonyos hazafias szempontok is kötelezték? Hogy mit felelhetett erre a hadseregszállító, az kiolvasható az óvatos rendőri tudósítások néhány sorából. Ha a posztókereskedő és a szabó csak egy-egy emberrel áll szemben, akkor az üzletnél elért haszon, ha kevés, ha Bök, az ő haszna. A hadseregszállításnál elért ötszáz percentnek a felét, sőt gyakran a négyötödrészét át kellett adni a közbenjárónak, annak, aki az üzletet megszerezte. Ez persze nem mentheti a bűnös hadseregszállítókat. Bűnhödniök kell. De talán egy kicsit utána kellene nézni, kik lehetnek ezek a közbenjárók? Azok, akik minden fáradság és minden rizikó nélkül keresik a nagy pénzeket, az olvasatlan százezreket? Akiknek még bajlódni se kell azzal, hogy a csizmák talpához a papirost, a zubbonyokhoz és a köpönyegekhez a rongyot összeszejék? Akiknek csak néhány automobil-utba, néhány barátságos szóba kerül, hogy a háborús költségekből maguknak vagyont szerezzenek ? Jó volna egy kicsit érdeklődni irántuk és megkérdezni, milyen jogon akarják a háború hasznait a maguk számára bezsebelni? Azt hisszük, volna még a számokra néhány hely az országos fegyintézetekben ! ##_####»»###############»# Sinktárnak alkalmas száraz, gos, pincehelyiség vild-Riadó! Cim a kiadóhivatalban. 11 gabona- «$ lisztHisztelet bejelentésének pótlása. 11 földmizelésügyi miniszter leirata a Városhoz. — Saját tudósítónktól. — Miskoloz, márcins 24. A gabona- és lisztkészletek bejelentése tárgyában a földmivelésügyi miniszter a legutóbb megjelent kormányrendeletre való hivatkozással leiratot intézett a városhoz, amelyben felhívta a polgármestert, hogy a legkiterjedtebb módon hívja fel a közönséget az eddig be nem jelentett készletek bejelentésére. A bejelentés utólagos pótlására három napot tűz ki a miniszter azzal a megjegyzéssel, hogy a felhívástól a bejelentési határidő megkezdéséig 8 napi időköznek kell eltelni. Aki a felhívásnak nem engedelmeskedik, két hónapra elzárhatják és azonkívül az elrejtett készletet közcélokra elkobozhatják. HÍREK. ♦ ♦ ♦ !» fagyolj a tanúd! Te szegény civil, aki a magad megkopott dicsőségű polgári gúnyádban robotolsz és látsz-futsz, hogy napi gondod rengeteg súlyán könnyíts valamit, ne szégyeld magad, ha öreg, sebesült katonák csodálkozó, neheztelő tekintete mered rád az utcán, mintha kérdezné: hát te miért nem vagy katona? Ne hajtsd le a fejedet és ne surranj bátortalanul, mellbevágottan tovább előle, hanem nézz bátran szembe a sebesültek némán vádló szemével és tekintsd vissza: tanúd vagyok. Én vagyok a tanúd, én, a kopott dicsőségű, polgári gunyás civil, én, aki nem a vérem, csak a velem erejét adom rengeteg munkában a hazának. Én vagyok a tanúd! Te odakint harcolsz és elvérzel, de csak a magad kis területén történő hősies küzdelmek részese vagy. Én itthon mindent tudok rólatok, mindent látok, mindenütt ott vagyok. Én tudom, hogy hónapokig pihenés nélkül a fronton küzdöttél, az egész világ történelmének minden fenséges nagyságát elhomályosítva, rettenetes erőddel, leírhatatlan hősiességeddel, kitartásoddal. Én vagyok rá a tanúd, én a lenézett untauglich, az itthon maradt robotos, szürke, megkopott dicsőséges civil. Én vagyok rá a tanúd, hogy amit te csináltál, sántán hazakerülő magyar honvéd, az több mindennél, amit eddig elképzelni mertünk, te mese vagy és amit csinálsz, az több a mesénél is. Azért ne nézz le engem, sebesült hősöm, aki szembe jösz velem, ne nézz le és ne sajnálj, hogy itthon maradtam, mert azután, ha vége lesz a háborúnak s az isteni színjáték után legördül a függöny, én fogom megírni a referádát, én fogom belerivalgani a világba és minden eljövendő korokba, hogy láttam amit csináltál, láttam amit szenvedtél, amit kivívtál, amit soha nem képzelt emberfeletti erőddel végeztél, én láttam ! Azért ne gúnyolj ki engem, szomorú untauglichot, mert a világ szeme előtt én vagyok a tanúbizonyságod ! Lapunk legközelebbi száma a közbe eső ünnep miatt pénteken a rendes időben jelenik meg A 37—42 éves népfelkelők sorozása. Az 1873., 1874., 1875., 1876 és 1877. évbeli születésű népfelkelők sorozási szemléje Borsodmegye-Békéltetőbizottság választása. A miskolczi Ipartestület békéltető bizottságának választása vasárnap délután 3 órakor lesz a városháza nagytermében. Gondoskodás a városok hússzükségletéről. A földmivelésügyi miniszter körrendeletet intézett a közigazgatási hatóságokhoz, melyben ideiglenesen engedélyt ad, hogy a ragadós száj- és körömfájás miatt elzárt magyarországi törvényhatósági városok, rendezett tanácsú városok és községek vészmentes olyan udvaraiból, amelyek nem a fertőzött udvarok közvetlen környékében vannak, egészséges vágómarhák, vágójuhok és vágósertések a város közvágóhídjára külön engedély nélkül küldhessenek. Az ilyen vágóállatok marhaleveleinek kiállítása és az állatoknak a felrakási állomásra küldése előtt az állatok tartózkodási helyén a járási (városi) m. kir. állatorvosnak helyszíni vizsgálatot kell tartani. Az eljáró állatorvos az elszállítást csakis abban az esetben engedheti meg, ha a legnagyobb körültekintéssel végzett vizsgálat során arról győződött meg, hogy a betegség elhurcolásának eshetősége csakugyan ki van zárva és hogy az állatoknak a felrakási állomásra küldésénél az útközben való fertőzés veszélye sem forog fenn. Tilos a vörös kereszt jelvények ipari alkalmazása. A kereskedelemügyi miniszternek tudomására jutott, hogy egyes kereskedők különféle iparcikkeket hoznak forgalomba a vörös kereszt jelvényével ellátva és ezeknek kelendőségét azzal akarják fokozni, hogy az eladási ár bizonyos hányada a vörös kereszt javára fordíttatik. A miniszter értesíti a másodfokú iparhatóságokat, hogy a Vörös Kereszt Egylet nem kívánja jövedelmeinek szaporítására ezt az utat igénybe venni. A Vörös Kereszt Egylet sem eddig, sem ezután nem fog adni oly engedélyeket, amelyek az iparcikkek készítőit annak a hirdetésére jogosítanák föl, hogy az illető cikk eladási árából bizonyos százalék a Vörös Kereszt Egylet pénztárát illeti. Azoknak az iparcikkeknek forgalombahozatala, egyébként, melyeken az eladási ár bizonyos százalékának a Vörös Kereszt Egylet javára való átutalásra történik hivatkozás, a törvény alapján is megakadályozható. Köszönetnyilvánítás. Weltmann Lipót úr a Vörös Félholdnak 50 koronát, a Vörös Kereszt Egyletnek 50 koronát, a háborúban megvakult katonáknak 100 koronát, az elesettek özvegyeinek és árváinak 100 koronát, Miskolcz város hadi szükségkórházának 100 koronát. — Ródvay István miskolczi kir. ügyészségi tisztviselő ur a tanudijak kifizetése alkalmával gyűjtött, s önkéntes adományokból befolyt 101 korona 30 fillért a Vörös Félhold javára. — Sándor István ur egy peres ügyből kifolyólag a községi bíróság útján 2 koronát az elesettek özvegyeinek és árváinak. Bátorffy Ferenc, Szendy Lajos, Mártha Géza és Papp Lajos urak az Iparoskör március hó 15 iki hazafias ünnepélyének koszoni megváltása címén a háborúban megvakult katonáknak 40 koronát voltak szívesek adományozni. — Schrecker’ S. Lipótné úrasszony 100 koronát volt szives hozzám juttatni az általam kijelölendő jótékony célra. — Gröber József úr, a Vörös Kereszt Egylet javára 100 koronát, az elesett miskolczi katonák árváinak 100 koronát és a háborúban megvakult katonáknak 100 koronát volt szives adományozni. — A nemeslelkű adományozóknak ezúttal mondok őszinte köszönetet. Miskolcz, 1915 március 17-én. Dr. Nagy Ferenc, polgármesterben és Miskolczon a következő napokon lesz : Április 11—13. Edelély, április 15. Sajószentpéter, április 17—19. miskolczi járás, április 21 — 22. Miskolc, április 24—26. Ózd, április 21—22 Mezőcsát. A legszebb, legjobb és mégis a legolcsóbb nyomtatványok kaphatók IRODALOM. ♦ ♦ ♦ A Dardanellák ostroma a világháború legújabb és legérdekesebb eseménye. Erről ir pompás földrajzpolitikai tanulmányt az Uj Nemzedék március 21 iki számába dr. Cholnoky Jenő egyetemi tanár, megvilágítva különösen Oroszország szempontjából a Dardanella-kérdés jelentőségét. Plethő Sándor: Andrássy Gyula gróf könyvét ismerteti, mely most jelent meg a könyvpiacon s a háborúért való felelősség terhét Oroszországra hárítja. Borosa László új és érdekfeszitő összefoglalását adja a harcterek eddigi eseményeinek s azok stratégiai összefüggésének. Marco Följegyzései Tisza István gróf és a kukorica kenyér viszonyáról s Papp Zoltán király-himnuszáról szólnak éles gúnynyal és maró szellemességgel. Oláh Gábor szépirodalmi cikke, Censor közgazdasági tanulmánya a részvénytársasági mérlegekről s a Hét című aktuális közgazdasági jegyzetek a posztó csalásokról, a gyáriparosok és a malmok dolgáról egészítik ki a március 21-iki szám tartalmát. Az Új Nemzedék előfizetési ára negyedévre:4 korona. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V., Csáky utca 49 SZÍNHÁZ. ♦ ♦ ♦ Színházi műsor: Szerda: A farkas. Csütörtökön délután: Peleskei nótárius. Csütörtök : Strozzi Vidats Jánosné színdarabja: Egy katona álma. Péntek: Strozzi Vidats Jánosné színdarabja: Egy katona álma. Szombat: Leányvásár. Vasárnap este: Sculamith. A szerkesztésért ideiglenesen FÖLDES GUSZTÁV felelős. Nyomatott Szelényi és Társa könyvnyomdájában Miskolcz, Kozmaring utca 3 Hirdessen a Miskolczi Estilapban!