Miskolczi Estilap, 1915. június (24. évfolyam, 122-145. szám)

1915-06-02 / 123. szám

XXIV. évfolyam. Szerda, junius 2. 123-ik (665.) szám. Miskolczi Estilap Egyes szán ára 2 fillér. Megjelenik vasárnap is # Ünnepnap kivételével mindennap délben 12 órakor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rozmaring u 2. sz. # Szelényi és Társa könyvnyomdája Telefon 62 szem. & POLITIKAI WflPtLftP Kiadó laptulajdonos: SZELÉNYI LAJOS. Előfizetési árak helyben­­ egész évre 10 korona, félévre 5 korona, negyedévre 2 korona 50 fillér. — Vidékrei egész évre 12 korona, és félévre 6 korona, negyedévre 3 korona. ♦♦ A mérleg. Betelt a háború tizedik hó­napja s bárminő szemekkel is nézzük a jövendőt, az optimista és pesszimista egyképen kény­telen megállapítani, hogy a bé­kétől messze vagyunk. Amikor már azon a ponton állottunk, hogy erőinknek egy hatalmas lendü­letével magunk alá temessük az oroszt s a háborút diadalmas befejezéséhez eljuttassuk, új el­lenségünk támadt s bár ez az ellenség jóval csekélyebb jelen­tőségű, mint bármelyik az eddi­giek közül, mégis számolnunk kell vele. A háború tartama meg­hosszabbodott, anélkül azonban, hogy a győzelmi reménységünk csorbát szenvedett, vagy kilátá­saink rosszabbodtak volna. A háború tizedik hónapjában nem lesz időszerűtlen, ha mér­leget készítünk az eddigi ered­ményekről. Nemcsak azért, hogy megállapítsuk azokat az erőviszo­nyokat, amelyekkel számolnunk kell, de mindenekfelett hogy egy szilárd és tényekkel megerősített alapra helyezkedjünk a jövőre való következtetéseinknél. Bizo­nyos, hogy a jövő diadalba ve­tett hit csak akkor lehet komoly, ha az nem csupán a szuggesz­­tión alapszik s bizonyos az is, hogy ezek az eredmények olya­nok, amelyek az optimisztikus hitre jogot adnak. A háború első hónapjaiban az orosz túlerő elől kénytelenek voltunk oly állásokba visszavo­nulni, amelyek védekezésre alkal­masak voltak ugyan, de nem nyújtottak lehetőséget offenzív kísérletekre. Francziaországban és Belgiumban a német csapatok jelentékeny területeket elfoglaltak ugyan, de ezzel szemben állott az orosz hódítás, mely Graliczia és Bukovina elfoglalásával úgy­szólván teljesen reprezentálta a nyugati harctéren szenvedett ku­darcokat. Igaz, hogy Graliczia fel­­göngyölése, a kárpáti harcok és a kelettörökországi kudarcok az orosz haderőnek pótolhatatlan veszteségeivel jártak és oly ve­reségekkel keserítették meg a győzelem italát, amelyek a világ­­történelemben páratlanok, de a veszteségek árán is hivatkozhat­tak az oroszok a tényleges tér­foglalásra, melyet Przemysl eleste megkoronázott. A háború mérlege ekkor az erők egyenlő erejét és hatását mutatta be. És ekkor hirdetni kezdte az antant a nagy orosz offenziva megindulását, mely nem fog előbb véget érni, mintsem az orosz kozákok patkói végig nem tipornak Berlin utcáinak kövezetén. Vártuk... vártuk az offenzivát és egyszerre csak jöttek a hírek : a szövetségesek előnyomultak és elfoglalták Libaut. Mittau felé német seregek vonulnak, az észak­oroszországi erődöket németek bombázzák. Jött a gorliczei dia­dal és egy káprázatos sorozata a szövetségesek győzelmeinek : visszavettük Tarnow, Rzesow, Ja­­roslav, Sambor, Drohobicz váro­sokat, közel negyed millió oroszt elfogtunk és annyi zsákmányt ej­tettünk, amennyit a háború egy csatájában se. És míg a nyu­gati harctéren az angol és fran­cia támadások kénytelenek beérni azzal, hogy helyenként súlyos veszteségek árán egy-egy lövész­árkot elfoglalnak a németektől, Glalicziában feltartóztathatlanul ha­ladunk előre és immár csak na­pok kérdése, hogy az orosz hó­dítások koronáját, Przemyslt sa­ját diadalutunk eredménye gya­nánt könyveljük el. A harci sikerek mérlegén ma a nagyobb súly a mi javunkra esik. Nem tudjuk, mit hoz a hol­nap, de bizalommal megyünk eléje. Ma már megismertük, hogy az orosz nem az a félelmes ha­talom, mely tömegeivel legázolni képes, de ellenkezőleg: az ered­mények azt mutatják, hogy offen­zív szellemű csapatainkkal szem­ben egy kimerült és hiányos hadsereg áll; lehet, hogy ennek a hadseregnek a megsemmisítése, s vele a diadal termésének be­takarítása még hónapokba fog kerülni, de ma már senki sem ké­­telkedhetik abban, hogy ez a ter­més végül is a mi raktárainkba kerül és mi fogjuk azt élvezni és felhasználni. A világháború hírei. Az olasz harctérről. (Budapest, május 31. — Hi­vatalos.) Délnyugati hadszíntér: Egy alpini ezred támadást inté­zett a lavaronei fensik ellen. Az ezredet, az olaszoknak súlyos veszteségeket okozva, futásra kényszerítettük. Egyébként ezen a hadszíntéren jelentős esemé­nyek nem fordultak elő. — Hofer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. (A minisz­terelnökség sajtóosztályától.) hiába kísérelte meg a Kra lej­tőinek megmászását. A tengerparti határterületen folyó tüzérségi harcban nehéz tüzérségünk is kezd beavatkozni. (A miniszterelnökség sajtóosztá­lyától.) Galicziai sikereink foly­tatása. (Budapest, május 31 — Hi­vatalos.) Északkeleti hadszíntér: A sajtóhadiszállásról jelentik: Przemysl északi és délnyugati frontján tegnap óta heves har­cok vannak folyamatban, úgy­szintén a Przemysltől délkeletre a Dnyeszterig húzódó területen is. Ezekben a harcokban kilátá­saink határozottan kedvezőek. Lubachovánál a tegnapi nap viszonylagos csendben telt el. Az oroszok nem támadtak többé. Stryjnél az oroszoknak néhány támaszpontját elfoglaltuk, nekik nagy veszteségeket okozva. — Hofer altábornagy, a vezérkar fő­nökének helyettese. (A miniszter­elnökség sajtóosztályától.) Az olasz harctérről. Meghátrált az ellenség. (Budapest, május 31. — Hi­vatalos) Olasz hadszíntér: Teg­nap délelőtt a lavaronei fensíkon lévő erődítményeink egyik sza­kaszán egy alpini ezred támadá­sát véresen visszavertük. Paneveggiótól északkeletre egy ellenséges osztag beásni kezdte magát, de járőreink tüze elől nyomban meghátrált. A karinthiai határon ránk nézve sikeres kisebb harcok fejlődtek. Krafteitől keletre az ellenség Przemysl körül harco­lunk. (Budapest, május 31. — Hi­vatalos.) Orosz hadszíntér: A San mentén, a folyótól keletre tegnap nem voltak komolyabb harcok. Przemysl északi és délnyugati arcvonalán, valamint a Dnyesz­­ter felső folyásán harcolunk. Stryj vidékén a szövetséges csapatok heves harcban több helységet rohammal bevettek és elfoglaltak egy orosz üteget. Egyébként az északkeleti had­színtéren a helyzet változatlan. (A miniszterelnökség sajtóosztá­lyától.) A német főhadiszállás jelentése az orosz harc­térről. (Berlin, május 30.) A nagy fő­hadiszállás jelenti. Keleti hadszíntéren nincs je­lentős esemény. Délkeleti hadszíntér: A Prze­mysl körüli harcokban a német csapatok tegnap közelebb jutot­tak az északi és északkeleti arc­vonalhoz. Legfelsőbb hadvezető­ség. (A miniszterelnökség sajtó­­osztályától.) A francia harctérről. (Berlin, május 31.) A nagy főhadiszállás jelenti: Nyugati hadszíntér. Tegnap a franciák úgy Arrastól, mint Bois de Pierreben nagy erőkkel arc­vonalunk áttöréseit kísérelték meg. Arrasnál az ellenség az utóbbi napokban árkászai útján köze­lebb jutott a Neuville-rő lincourti arcvonalhoz. E vonalon vártuk tehát a támadást, miután az el­lenségnek minden kísérlete, hogy ettől északra állásainkból kiszo­rítson, kudarcot vallott. A táma­dás tegnap délután órák hosszat tartó tüzérségi előkészítés után be is következett és a rajnai és bajor ezredek vitézségének kö­szönhető, hogy az ellenség teljes vereségével végződött. Vesztesé­geik rendkívül súlyosak. Bois de Pierreben a franciák­nak csak néhány előretolt, gyen­gén megszállott árokba sikerült előnyomulniok. Egyebekben az ellenséges támadás itt is meg­hiúsult.

Next