Miskolczi Estilap, 1916. április (25. évfolyam, 75-97. szám)
1916-04-01 / 75. szám
XXV. évfolyam. Szombat, április 1. 75-ik (915.) szám. Miskolczi Estilap ügye* szám ára 2 fillér. í megjelenik vasárnap ás . Ünnepnap kivételével mindennap délután 1 órakor. ( Szerkesztőség, és kiadóhivatal: Rozmaring u. 2. sz. , Szelényi és Társa könyvnyomdája. Telefon 62. szám. POLITIKAI MAPILIIP Kiadó laptulajdonos: SZELÉNYI LAJOS. Előfizetési árak helyben i egész évre 10 korona, félévre 5 korona, negyedévre 2 korona 50 fillér. — Vidékre i egész évre 12 korona, ♦♦ félévre 6 korona, negyedévre 3 korona. ♦♦ A világháború hirei: Hofer hivatalos jelentése. (Budapest, március 30. — Hivatalos.) Orosz hadszíntér: Helyenként előőrs harcok. Olasz hadszíntér: A görzi szakaszon újra éjjel-nappal hevesen folyik a harc. A hídfőnél mindkét részről nagy erők léptek harcba. Csapataink itt 350 olaszt, köztük 8 tisztet fogtak el. A Doberdó fensik-szakaszon a tüzérségi tűz rendkívül élénk. A Lelztől keletre fekvő magaslatokon néhány árok birtokáért ismét folyik a küzdelem. Egy tengeri repülőrajunk a Sdobba torkolatánál lévő olasz ütegekre bőségesen dobott bombákat. A Fellah- és Piöcken-szakaszokon, a Dolomit harcvonalon és Rivánál tüzérségi harcok folynak. Délkeleti hadszíntér: Nincs újabb esemény. Hofer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. (A miniszterelnökség sajtóosztályától.) de a fronton egyforma a veszedelem. Éppen ezért Olaszországnak meg kell maradnaia a maga frontján, hogy biztosítsa az ellenség betörése ellen. Ezt meg kell értetni az antanttal és csak azután lehet tárgyalni bizonyos kérdésekről, amelyek Olaszország közreműködését illetik, a szövetségesek oldalán. Mennél nyíltabban és lojálisabban megmondják ezt Párisban, annál jobb. A cikk még azt is mondja, hogy valószínű, hogy a párisi összejövetel anyagát most nem tudják elvégezni és ezért újabb értekezletre lesz szükség, hogy a teljes egyetértést létrehozhassák. A „Secolo“ legfrissebb számában hosszabb cikket közöl, amely arról panaszkodik, hogy nagyon sokat beszélnek katonai kérdésekről, különösen pedig a közös tartalékhadseregről, holott Olaszország nem is gondolhat arra, hogy egyelőre változtasson valamit eddigi magatartásán. Az „Idea Nazionale“ bejelenti, hogy Sonnino, amint visszaérkezik Páriából, nyilatkozni fog a külső politikáról. A német főhadiszállás jelentése. (Berlin, március 30.) A nagy főhadiszállás jelenti: Nyugati hadszíntér: Libons vidékén egy kis német osztag a francia állásokba történt rövid előretörés eredményeképen egy századost és 57 embert foglyul ejtve tért vissza. A Maastól nyugatra a franciák erős tüzeléssel előkészített ismételt támadással vissza akarták foglalni Avacourttól északkeletre az erdei állásokat. Visszavertük őket. Az erdő délkeleti szögletében elkeseredett, éjjel is folytatott közelharcokra került a sor, míg végre az ellenség ma reggel itt is kénytelen volt hátrálni. A Maas két oldalán a tüzérségi harc nagy hevességgel tovább folyik. Immelmann hadnagy Bapumamétól keletre légi harcban immár a tizenkettedik ellenséges repülőgépet tette harcképtelenné: egy angol kétfedelűt, melynek utasait elfogták. Az ellenség bombákat dobott Metzre. A bombák egy katonát megöltek, néhány katonát megsebesítettek. Keleti hadszíntér: Az oroszok tegnap a Naroc-tótól délre támadásaikkal felhagytak. Tüzérségük itt épp úgy, mint Jakobstadttól nyugatra és Wydsytól északra még élénk tevékenységet fejtettek ki. Postawynál nyugalom állott be. Balkáni hadszíntér. Semmi újság. Legfelsőbb hadvezetőség. (A miniszterelnökség sajtóosztályától.) Olaszország csak a maga frontján akar harcolni. (Budapest, március 30.) Luganóból jelentik. A kéthétig ellenzékieskedő „Corriere della Sera“ ismét kormánypártivá vedlett és legutóbbi számában érdekes cikket írt a párisi konferenciáról. Ennek a cikknek megvan az az érdeme, hogy világosan beszél. Azt írja, hogy a párisi összejövetel céljaaz, hogy praktikus egységet teremtsen a szövetségesek hadviselésében. Nagyon jó, hogy Salandra, Sonnino és Cadorna Párisban időzik, s legalább teljes tekintélyükkel kinyilváníthatják szövetségeseiknek, hogy milyen nehéz szerepe van Olaszországnak a saját frontján és mennyire fontos Olaszországra nézve, hogy csakis a saját frontján harcoljon. Sokan vannak ugyan Olaszországban is nem hivatott stratégák, akik azt vallják, hogy ez a világháború a nyugati fronton fog eldőlni és éppen ezért Olaszországnak csapatokat kellene küldeni Franciaország támogatására. Az igazság azonban nem azoknak az oldalán van, — hanem azokén, akik mint Salandra és Cadorna, azt állítják, hogy min t megfigyelő barakkokat átvette a katonaság. — Saját tudósítónktól. — Miskolcz, 1916 március 81. A háborúban, amely ma Európát teljesen lenyűgözi, az isteni gondviselés kegyelméből a siker az igazsággal egy úton halad. Ennek köszönhetjük, hogy városunk és a felvidék a hadtápkörletből kiesett s a hadvezetőség a háborús közegészségügyi megfigyeléseket, mint a járványok meggállásának preventív eszközeit, most már a harctérhez közelebb, Galicziában szándékozik eszközölni. A megfigyelők helyett nálunk, Magyarország felvidékén inkább nagyobb gócpontokat akar létesíteni katonai kórházak céljaira. Ez az oka, hogy a miskolczi megfigyelő barakk-kórház ezirányú működése is a mai nappal megszűnt. Tegnap a megfigyelő a hadügyi kormányzat ügykörébe adatott át a hadügyi, a honvédelmi és belügyminiszteri kiküldöttekből, az egészségügyi főnökből, katonai hatóság kiküldöttjeiből és a miniszteri biztosból álló vegyes bizottság közvetítésével. A megfigyelő ezután egy óriási katonai kórház lesz, s a venereás beteg katonák gyógyítására fog szolgálni. Mint Miskolczot közelről érdeklő tényt, emeljük ki a hadügyminisztériumnak azt a fontos határozatát, hogy ha a háború véget ér, a leszerelés elérkezik, akkor a kórház újra megfigyelővé alakul át, hogy még vagy 5—6 hónapon át e minőségében működjék és a leszerelő katonaság a polgári lakosság egészsége érdekében a megfigyelőkön, mint szűrőkön át térjen vissza a polgári életbe. Értékes, nagy megnyugvásra szolgáló elhatározás ez ! A megfigyelő ezirányú működése tehát felfüggesztődik a remélhetően mielőbbi, az egész világ által forró imában esedezett leszerelésig. E fontos tény mellett, érezzük, nem mehetünk el szó nélkül. Hisz a megfigyelőnek köszönhetjük, hogy mi, miskolcziak nem ismerjük a háborús járványok tömeghalált osztó dühét, nem kellett áldoznunk a kolerának, himlőnek és más háborús nyavalyának százakat, ezreket polgáraink közül. S ha elgondoljuk, hogy a megfigyelő helyén a háború elején a várostól messze fekvő nedves rét és szántóföld volt, ma úgyszólván csodáljuk, hogy ott száraztalajú Kis- Miskolczot találunk, egy semmiből lett várost. A megfigyelő barakkokat 1914 októberében kezdték építeni. Eleinte 10 barakk szolgált a betegek elhelyezésére, legutóbb már 78 barakk volt 5500 fekvőhellyel. A megfigyelő 1914 december 27 én adatott át rendeltetésének és betegforgalma a tegnapi napig 61,579 volt. Az összes kiadás 4,102,000 koronára ingott, ebből az élelmezési költség 2 830,000 koronát tett ki. E horribilis nagy számok mutatják azt a rengeteg munkát, amit a megfigyelő vezetése adott. És nem valami ÉRTESÍTÉS! Értesítjük a t. vásárló közönséget, hogy a borjúhús árát f. hó 29-től kezdve leszállítottuk és a borjúhúst a következő árban árusítjuk: eleje 1 kg. 3 K 80 f. hátulja „ 4 K 20 f. kóser „ 4 K — f. Üzlethelyiségek: Hunyadi-utca 7. Buzatér Kóser üzlet Deák-utca Városi Közélelmezési Vállalat